Miért szól a harang?

Nemzedékek hosszú sora úgy tanulta, hogy a déli harangszó Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére szól. Aztán kiderült, hogy ez nem egészen felel meg a valóságnak, sőt már olyan elképesztő vélemény is napvilágot látott, hogy semmi köze Nándorfehérvár ostromához. Mi is az igazság?
sysadmin

2006. július 28. 04:00

Nemzedékek hosszú sora úgy tanulta, hogy a déli harangszó Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére szól. Aztán kiderült, hogy ez nem egészen felel meg a valóságnak, sőt már olyan elképesztő vélemény is napvilágot látott, hogy semmi köze Nándorfehérvár ostromához.

Mi is az igazság? 1456-ban, amikor egész Európa szorongva tekintett Nándorfehérvár felé, III. Callixtus pápa június 29-én bullát adott ki, melyben különleges bűnbocsánatot ígért mindazoknak, akik a bulla által előírt módon imádságaikkal segítik a keresztények győzelmét. S hogy erről ne feledkezzenek meg a hívek, azt is elrendelte, hogy az összes katolikus templomban „délután három óra és a naplemente közötti időben félóránként, háromszor egymás után” húzzák meg az imára szólító harangot. Callixtus tehát nem a győzelem emlékére vezette be a déli harangszót, hanem még a török támadás előtt, az ostromlottak győzelmének elősegítésére. Amit viszont már valóban a győzelem emlékére tett, az az Úr színeváltozása megünneplésének elrendelése minden év augusztus 6-án, azon a napon, amikor a nándorfehérvári diadal híre elérkezett Rómába. Számos jele maradt fenn annak, hogy III. Callixtus és a kortársak a harangszó jelére elmondott ima erejének tulajdonították, hogy a Kapisztrán János lángoló szónoklatai hatására összegyűlt, Hunyadi vezette seregeknek sikerült megvédeni a kereszténység védőbástyájának tekintett Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot.
Amikor csaknem fél évszázaddal később ismét megindult a török expanzió, VI. Sándor pápa követte III. Callixtus példáját, ő is imára szólította fel a keresztényeket. A jubileumi szentév közepén, 1500. június 1-jén kiadott bullájában elrendelte a mindennapi déli harangszót, figyelmeztetésül a hívőknek, hogy imáikkal segítsenek elhárítani a török veszélyt.
„Nándorfehérvár ostroma a magyar történelem egyik legkimagaslóbb katonai eseménye, legdicsőségesebb győzelme. Nemcsak azért, mert egy kisebb létszámú magyar sereg megvert egy jóval nagyobb létszámú oszmán sereget, hanem azért is, mert ennek kihatásai jó néhány évtizedre meghatározták a magyar történelem menetét, lélegzetvételnyi szünetet biztosítva a térségnek. Ez alatt a rövid idő alatt bontakozhatott ki Mátyás reneszánsza” – mondja Domonkos György hadtörténész, a budapesti Hadtörténeti Múzeum munkatársa.
A múzeum érdekes kiállítással emlékezik a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójára, amely egyben két legendás hősének, Hunyadi Jánosnak és Kapisztrán Jánosnak halálozási évfordulója. A kiállítás ennek a két rendkívüli embernek az életútját is bemutatja. Sorsszerű találkozás volt az övék Nándorfehérvár falainál. Pedig Kapisztrán János, a lenyűgöző szónoki képességeiről híres, akkor már csaknem hetvenéves Ferenc-rendi szerzetes nem a törökverők megsegítésére indult, ő a csehországi huszitákat akarta megtéríteni.
E téren nagy tapasztalatai voltak, Itáliában, ahol elterjedt az eretnekeknek kikiáltott fraticellók mozgalma, 36 „eretnek” falut töröltetett el a föld színéről, és a vezetőiket máglyára küldte. Csehországban azonban nem járt eredménnyel, Ausztriába ment, ahol már várta a magyarok felkérése: segítsen sereget toborozni a török ellen. Capistrano nem tudott magyarul, prédikációit tolmácsok fordították, mégis özönlöttek a zászlója alá az egyszerű emberek. Hunyadi János mintegy 5 ezer főnyi hadat küldött a nándorfehérvári várba, és vagy 10 ezer fős lovas sereget tudott összegyűjteni. Ez nem lett volna elég a győzelemhez. Ahhoz arra a haderőre volt szükség, amelyre senki nem számított: a Kapisztrán János toborozta keresztes tömegekre. Az idős olasz szerzetes az utókor számításai szerint 25-30 ezer főnyi hadat gyűjtött össze. Fegyverzetüket és a kiképzést a fanatikus lelkesedés pótolta. Kaszával, cséphadaróval harcoltak, páncéljuk nem volt, hisz annak az ára akkoriban egy falu éves jövedelmét is meghaladta. A két haderő, a reguláris és az önkéntes együttműködése, az, hogy Hunyadi tudta, hogyan használja fel ezeket az embereket, eredményezte a világra szóló győzelmet. A „két János” kapcsolata a harcok ideje alatt példás volt. A győzelmet viszont mindketten maguknak tulajdonították. Capistrano már július 22-e éjjelén levelet írt a pápának, beszámolt a diadalról – de Hunyadit csak kétszer említette, akkor sem pozitívan: „Mindnyájan azt hittük, nem tudunk ellenállni a török erejének, még maga Hunyadi is, a törökök igazi réme, a keresztények legvitézebb harcosa is úgy vélte, hogy Nándorfehérvárt fel kell adni.” Pár nappal később kelt, ugyancsak a pápának küldött levelében, amelyben a hadizsákmány nagyságát ecsetelte, Hunyadi neve már nem is szerepelt. Hunyadi csak 24-én küldte el jelentését a királynak, a nádornak és az esztergomi érseknek. Egyikben sem találkozhatunk Capistrano nevével, de Brankovics katonáiéval, Székely Tamás vranai perjelével vagy Geszti János alvárnagyéval sem. A héroszoknak is megvannak a maguk kis emberi gyöngeségei. Capistrano levele azonban ismert, gyakran idézett forrás lett, melynek alapján a későbbi szerzők egyike-másika Hunyadit nem valós érdemei szerint méltatta, hanem úgy állította be, mint a vár feladását mérlegelő, a helyzeten úrrá lenni nem tudó hadvezért. Hunyadi szűkszavú jelentései pedig a csata magyar résztvevőinek azonosítását akadályozzák. Ez a levelek utóélete, és a papirosfiguráké, de a két hús-vér János csakhamar kibékült. Hunyadit Capistrano gyóntatta, adta fel rá az utolsó kenetet, imádkozott vele, amikor haldoklott. Senki szebben nem siratta el az 1456. augusztus 11-én pestisben elhunyt nagy katonát, mint ő: „Isten veled, égi csillag! Jaj, elesett a keresztények védelmezője! Kialudt a keresztény világ lámpása! Te, drága Jánosom, valóban boldog vagy: mi szerencsétlenek itt maradunk a siralom völgyében. Ó, Jánosom, Isten veled!” A törődött, legyengült páter október 23-án távozott az élők sorából. Nem a pestis, elhanyagolt korábbi betegségei végeztek vele.

Önnek ajánljuk

Miből él az elnökjelölt?

Hamšík Lavezzivel is konzultált átigazolása előtt

Tiltakoznak a kiállított melltartók és bugyik ellen

21 Savage szabadlábon

Pedagógiai napok a digitalizáció jegyében

Pellegrini: A rendőrség senki fölé nem terjeszti ki a védőszárnyait

Legfrissebb galériák
Olvasta már?