Mi is az a hagyományos család?

Meghatározó témája volt a szlovák elnökválasztási kampánynak, hogy mit gondolnak a jelöltek a hagyományos családról. A sok beszéd ellenére azonban máig sem derült ki, mit is értünk a fogalmon ma Szlovákiában, ahol a párok fele nem köt házasságot, az összeházasodottak fele tíz éven belül elválik, és a gyermekek negyvenöt százaléka házasságon kívül születik.
Vrabec Mária

2019. május 1. 09:00

Az életre szóló szerelem és a holtig tartó, gyermekekkel megáldott házasság mindannyiunk vágya. Olyan vallási és társadalmi környezetben nőttünk fel, ahol ez az általános elvárás, mégis egyre többen vannak, akik nem törődnek vele. „Papír nélküli” párkapcsolatban vállalnak gyermeket, akár többet is, esetleg házasságban sem vállalnak egyet sem, vagy azonos neművel élnek együtt, sőt, már arról is szó van, hogy ők is gyermeket fogadhatnának örökbe. Megbolondult a világ, vagy csak változik, ahogy mindig is tette?

Kinek mi a normális?

Az emberi civilizáció történetében a normalitás és a hagyomány mindig tág fogalom volt. Az ókori görög társadalomban elfogadták a homoszexualitást, Spártában, a katonai államban nem is lehetett szó másról, mint a fiatal fiúk és idősebb mestereik között szövődő szerelmekről. Az ókori Rómában is tolerálták a meleg viszonyokat, de ez az életmód a felsőbb osztályok kiváltsága volt. Sok császárról maradt fenn olyan feljegyzés, hogy nem vetette meg a saját nemét, Julius Caesartól Tiberiuson és Nérón át Hadrianusig. Eleinte a törvények egyformán kezelték a hetero- és homoszexuális kapcsolatokat, majd később, a fiatalok védelmét előtérbe helyezve, jogszabályt alkottak a molesztálás büntetésére.

A késői császárkorban már érezhető a kereszténység hatása. Több szexualitással kapcsolatos törvény született, és a kereszténység hatására a római társadalom egyre inkább devianciaként fogta fel a homoszexualitást. A házasságot már az ókori Rómában is monogámnak tekintették, ezt az alapelvet vette át a kereszténység, és ez a követendő ideál mindmáig. A válás kérdésében azonban az idők során változott az álláspont. Az ókori Rómában elég volt hozzá annyi, hogy az egyik fél kijelentette: nem kíván többé házastársi kapcsolatban élni a másikkal, a kereszténység elterjedésével azonban az egyházi váláshoz a püspök engedélye kellett.

„Ekkor még mindig nem szerelemből, hanem vagyonközösség, túlélési szövetség céljából köttetett a házasság, egyik félnek sem voltak nagyobb elvárásai annál, hogy az élet nehézségeivel ketten könnyebben megküzdenek. A középkorban ezért voltak gyakoriak a szerzett házasságok, amikor a szülők a földbirtokokat egyesítették, vagy a lányuk jövőjéről gondoskodtak. Egészen a 19. század elejéig szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy nő egyedül éljen, ezért is kínáltak vele jelentős hozományt” – magyarázza Jana Majerčíková, szociológus, aki kollégájával, Peter Ondrejkovičcsal a Slovak Sociological Review tudományos folyóiratban publikált tanulmányt a hazai családhelyzetről. 

Folytatás a Vasárnap 18. számában!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Továbbra sincs megegyezés az MKP és a Híd között

Frissítve

Hetekig is eltarthat a Tátrában rekedt barlangászok mentése

VIDEÓ: Puskás-díj - Zsóri Dániel gólja is a jelöltek között

Tizenhat fiatalkorú volt a Párkányban elfogott illegális bevándorlók között

Anya csak egy van, de bízhatunk benne?

Rolls-Royce Dawn: a várt pirkadat

Legfrissebb galériák
Olvasta már?