Vasárnap

Mercedes-Benz B 200 CDI: Családbarát csillag

admin

2009. április 10. 04:00

A Mercedes B osztály már 2005-ös bemutatkozásakor új kategóriát teremtett, amelyet Sports Tourernek neveztek el Nem ok nélkül, mert valóban egy sportlimuzin dinamikus megjelenését ötvözte a kompakt autók külső méreteivel, a kombik helykínálatával és az egyterűek variálhatóságával.


A Mercedes B osztály már 2005-ös bemutatkozásakor új kategóriát teremtett, amelyet Sports Tourernek neveztek el

Nem ok nélkül, mert valóban egy sportlimuzin dinamikus megjelenését ötvözte a kompakt autók külső méreteivel, a kombik helykínálatával és az egyterűek variálhatóságával. Az ötlet bejött, az autót vitték, mint a cukrot, de három év múlva mégis eljött a frissítés ideje. Kezdjük a külső változásokkal: a három krómdíszítésű hűtőlamella most a közepén viseli a Mercedes-csillagot, de új a lökhárító, nagyobbak a légbeömlők, és a motorháztetőt is átszabták. A tükörházakat és az ajtókilincseket színre fényezték. Belül a középkonzolt továbbra is két díszléc szegélyezi, ferdén szálcsiszolt, füstszürke alumíniumból.
Ezek után térjünk rá a mi tesztautónkra, amely a 200 CDI típusjelzést viselte, tehát az erősebbik volt a két dízelváltozat között. A kétliteres motor 140 lóerőt teljesít, nyomatékának csúcsértéke a tesztelt hatfokozatú automata váltóval 280 Nm. A kocsi ezzel az erőpotenciállal 195 km/órás végsebességre képes, 9,7 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 100 kilométeres óránkénti sebességre, fogyasztása vegyes forgalomban 6,1 l / 100 km. Az AUTOTRONIC váltó egyébként rendkívül simán dolgozik, lévén folyamatos áttételű. Mint ma már úgyszólván minden automatát, ezt is kapcsolgathattuk joystick módjára kézzel, sőt egy nyomógomb segítségével komfortos vagy sportos rezsimbe is állíthattuk. Előbbiben korábban váltott és valóban érezhetően komfortosabbá tette a vezetést, utóbbiban nemegyszer a piros mezőig hagyta kipörögni a motort.
Szereltségünk egyik hasznos (alap)eleme volt az elektronikus menetstabilizáló rendszert kiegészítő dombsegéd: megakadályozta az autó visszagurulását, amíg hegymenetben a fékről áttettük lábunkat a gázra. S bár opciós kellék, csak ajánlani lehet mindenkinek az aktív parkolóasszisztenst, amely hosszirányban elhaladva üres helyet keres, és magától betolat oda. Szintén feláras volt a „szelvényes” panorámatető, vagy a szereltség non plus ultrája: a navigációt, DVD-lejátszót, zenetárat és SD-kártyahelyet tartalmazó, hangvezérlésű COMAND APS multikommunikációs rendszer.
Helykínálat? Nos, nem egészen 4,3 méter hosszúságon kisebb csodát tettek a konstruktőrök. Hogy elől bőven van hely, az már egy Kia Picantóban sem újság, de hogy hátul a középkategóriás limuzinoknál megszokott életteret sikerült kialakítani, az már igen. Ráadásul az elülső ülések támlájában bemélyedéseket alakítottak ki, s ez további lábtérnyereséget jelent. Maguk a jellegzetes, kétszínű ülések a „designo” címkét viselték: középső részük a választott (esetünkben piros) színárnyalat, oldalpárnázásuk sötétszürke volt. S végül a csomagtartó, amely a kocsi méreteihez képest megint csak óriási (544 literes), de mivel tesztautónk haszonjárművé volt átépítve, nem bővíthettük tovább. Viszont a rács mögött akadálytalanul lehetett a plafonig pakolni, ami becslésünk szerint kb. 100-120 liternyi plusztérfogatot jelentett.

Önnek ajánljuk

2018. október 17. 11:14

Pozsonyi Dzsessznapok 2018

2018. október 17. 12:55

Az október 5 híres rokona

2018. október 17. 11:06

Meddig érvényes a végrendelet?

2018. október 17. 11:05

Elért az ősz