Magyarnak lenni a világban

Vasárnap

2019. október 22. 09:15

utut

Hosszú út állt előttünk. A kétnapos kirándulást a lévai Csemadok szervezte Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Többórás zötykölődés, szundikálás után megérkeztünk Kehidakustányba. Jólesett a rövid séta a szép környezetben, árnyas fák ölelésében fekvő Deák-kúriáig, amely ma múzeum. Deák Ferenc anyai dédapja kezdte építeni az 1740-es években. Itt élt és alkotott 46 éven át a haza bölcse, az első felelős magyar kormány igazságügyi minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. Az L alakú épületet több alkalommal átalakították, de belső szerkezete hűen megőrizte a 19. században kialakított stílusát. Deáknak itt tartózkodása során gyakori látogatói voltak a kor szellemi életének kiemelkedő alakjai. Közeli kapcsolatban állt Vörösmarty Mihállyal, akinek halála után nagy szeretettel gondoskodott a költő három gyermekéről. Az épület előtt álló kis parkban a Deák Ferencet ábrázoló bronz mellszobor Zala György munkája.

Utunk második állomásaként felkerestük a haza bölcsének szülőházát Söjtör községben. A rekonstruált épületben a 18–19. század zalai köznemességének életmódját bemutató bútordarabok láthatók. A földszinten kiállított tárgyak a Deák család életéről és szokásairól adnak képet. Zala vármegyének ebben a falujában, amely az egyik legnagyobb volt, több köznemesi család élt és gazdálkodott. Ugyancsak a település szülötte gróf Festetics Mária, aki gyakori látogatója volt a kúriának. Deák Ferenc nagyon megkedvelte a kis Máriát, atyai viszonyt alakított ki vele. A grófnő 32 évesen kezdte meg munkáját Erzsébet királyné mellett Bécsben. Éles eszének, igazságérzetének, szerénységének köszönhetően hamarosan Sissi kedvenc udvarhölgye lett. Továbbra is látogatta a már idős, betegeskedő barátját Kehidán, és 1867-ben a császárnéval együtt lerótta kegyeletét a Budapesten, az Akadémia előcsarnokában felravatalozott Deák koporsójánál is. Söjtör község méltán büszke nagyjaira, akik személyiségükkel, a haza szolgálatával nagyban befolyásolták a 18–19. század történelmét.

Következő úti célunk a Szlovénia legkeletibb csücskében, a magyar határ mellett fekvő Lendva volt. A város és a Muravidék az első világháború végéig Magyarországhoz tartozott, ma a történelem viharai után az 1991 óta független Szlovénia része. Lendva a szlovéniai magyarság központja, ezt bizonyítják a magyar feliratok, a gyakran hallható magyar beszéd is. A helyi és a szélesebb régió magyarságát és gyökereinek megőrzését szolgálja a Bánffy Központ, amely a Magyar Nemzetiségi Művelődési Központ keretében működik. Az épületben könyvesbolt, irodalmi kávéház, kiállítások és színvonalas kulturális rendezvények, tudományos-ismeretterjesztő programok várják az idelátogatókat. A Szent Katalin-templomban tartalmas beszámolót hallottunk az épület történetéről. Mellette áll Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének és Árpád-házi Szent Istvánnak a szobra. A templom mögött gyalogút vezet a várhoz; ennek csak a külső falait láttuk. Egy 1192-ből származó oklevél szerint a Hahót nemzetség tulajdonában volt. Ellenállt a törökök támadásának, majd a Bánffy és Nádasdy család birtokolta. Mátyás király 1474-ben a vár urát, VI. Bánffy Miklóst küldte Nápolyba jegyeséért, Beatrixért, aki aztán hazafelé itt szállt meg a király édesanyja, Szilágyi Erzsébet kíséretében. Maga a király is élvezte a vár urának vendégszeretetét, 1480-ban. A 18. század elején a várat az Esterházy-család birtokolta egészen 1945-ig.

Lendva méltán büszke színházára, amelyet Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész tervezett. Rácsodálkoztunk az általa megálmodott, történelmi és mitológiai elemekkel tarkított csodálatos belső terekre. Az épület színház- és hangversenyterme 444 férőhelyes, hátsó részében szabadtéri színpaddal fogadja a kultúra kedvelőit. A színház előtti teret az Alsólendván született Zala György szobra díszíti. A szobrászművésznek, aki a XIX. és a XX. század fordulóján élt és alkotott, modellt ült Ferenc József és felesége, Erzsébet, de megörökítette a magyar történelem ismert személyiségeit is. Monumentális alkotása, a Millenniumi emlékmű a hét vezér szoborcsoporttal Budapesten a Hősök terén látható. A kompozíció csodálatos darabja a 36 m magas korinthoszi oszlop tetején álló Gábriel arkangyal, amely elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját.

Kanyargós úton értünk föl a Vinarium kilátótoronyhoz, melyet 2015-ben adtak át, magassága 53,5 m. A 240 lépcső soknak tűnt, helyette a felvonót választottuk. A magasban csodálatos panoráma fogadott, Szlovénia zöldellő szőlőhegyeivel, aprónak tűnő házaival s a távolban Magyarország, Ausztria és Horvátország egy-egy csücskével.

Másnap pihenés, kikapcsolódás várta a csoportot Lentiben, mely híres a termálfürdőjéről és az Európában egyedülálló Szent György Energiaparkjáról. A közeli Petesházán kőolaj után kutatva 1965-ben bukkantak rá a paraffint tartalmazó termálvízre, amely bőrgyógyászati, mozgásszervi és ízületi bántalmakra alkalmas. 2002-ben földsugárzásokat, Szent-György-vonalakat fedeztek fel a gyógyfürdő területén, amelyeket a keleti kultúrákban sárkányáramoknak neveznek. Ilyen vonalak találkozási pontjaira épültek az Árpád-kori templomok, az egyiptomi piramisok, Lourdes, Fatima és sok más szakrális építmény. A lenti parkban mi is végigmentünk a Szent György-vonalak mentén abban az erős tudatban, hogy a földsugárzás harmonizálja és feltölti energiával a testünket.

A teljes cikk a Vasárnap 42. számában jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Grendel Gábor

Grendel: Matovič már hajlandó számos kérdést magyar szemmel figyelni

BMW 120d xDrive

BMW 120d: több embert szólít meg

sport a tv-ben

Chelsea–Arsenal rangadó a tévében

26,8 százalék a munkanélküliség Görögországban

Stagnál a munkanélküliség

 Putyin: Oroszország nem készül senkivel háborúzni

Putyin új főügyész kinevezését kezdeményezte

Télen megnő a kihűlés veszélye

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.