Ingyenebédek pedig nincsenek

Szeptembertől ingyenes ebédet ígért az iskolás gyerekeknek Robert Fico, de mint az ő ígéreteiről általában, erről is kiderült, hogy nekünk pénzbe kerül.
Vrabec Mária

2019. szeptember 24. 09:15

tm

Sőt, nemcsak hogy pénzbe kerül, de még a szülők életét is bonyolítja. Esetenként pedig épp azok maradnak le az ingyenkosztról, akik szociális helyzetük miatt eddig is kapták, mert nekik a kötelező letétre sincs pénzük. Már akkor sejteni lehetett, amikor egy éve nagy felhajtással bejelentették az ingyenes ebédeket, hogy a dolog nem lesz egyszerű, mert a kivitelezést senki sem gondolta végig.

Drágább, mint eddig?

A kormány készíttetett hatástanulmányt, nem mérte fel, hogy egyáltalán ki fogja azokat az ebédeket megfőzni, és mennyibe kerül mindez az önkormányzatoknak, csak bejelentette, hogy 120 millió eurót ad rá, és kész. Miután megszólaltak a polgármesterek, hogy a legtöbb iskolai konyha felszerelése hiányos és elavult, a szociális és családügyi minisztérium gyorsan támogatást ígért edények és tűzhelyek vásárlására, valamint szakácsok és kisegítő személyzet felvételére. A jelentkezők sehol sem tolongtak, el is kellett halasztani az ingyenes ebédeltetést a naptári év elejéről a tanév elejéig, na de mivel rövidesen nyakunkon a parlamenti választás, tovább már nem várhatott a Smer és a kormány.

A tanév első napjaiban hosszú sorok álltak az iskolai ebédlők előtt. Csak épp nem a gyerekek álltak sorba az ingyenes porcióért, hanem a szülők útmutatásért, miért is kell fizetni azért, ami ingyenes, és hogyan lehet, hogy sokuknak többe kerül a kormány által támogatott kosztoltatás, mint amikor maguk finanszírozták. A kormány ugyanis 1,20 euróval támogatja minden alapiskolás gyermek étkeztetését, csakhogy van, ahol ennyiért nem tudják megvenni az alapanyagokat – ott az ebédhez hozzá kell fizetni 10-20 centet. A rezsiköltséghez szinte mindenhol hozzájárulnak a szülők havi 4-5 euróval, és a legtöbb helyen most már évi 20-30 eurós letétet, kauciót is kérnek tőlük arra az esetre, ha a gyermek nem megy iskolába, és előre nem jelentették ki az ebédről.

Elméletileg még az előző tanév vagy legkésőbb a nyári szünet végéig kellett volna a szülőknek kitölteniük a bejelentkezési űrlapot, de kevesen tették meg. A tanév első hetében az iskolákban leginkább az ebédek fizetésének módja volt a téma, és ezt a matematikai feladványt bizony kevesen tudták első nekifutásra megoldani. „Nem is egyszerű megérteni, hogyan kerülhet többe az ingyenes ebéd annál, amelyet tavaly még a szülők fizettek. Én emiatt elvből sem írattam be a gyerekem ebédre: majd eszik a nagymamánál, az legalább valóban ingyen van” – mondja egy nagycétényi szülő, hozzátéve, hogy a kislányának úgysem ízlik a menzai koszt, kidobott pénz lenne ebédre járatni. Elsősorban Dél-Szlovákiában és főleg az alsó tagozatos kisdiákok szülei nem kérnek az ingyenkosztból, ott, ahol pl. az édesanya otthon van gyesen a kisebbik testvérrel, logikus, hogy a gyerek otthon ebédel, miután hazaért.

Többet dobnak ki

„Attól, hogy az ebéd ingyen van, még nem fog a gyerekeknek jobban ízleni. Vagy tíz százalékkal megnő a kosztosok száma, de ennyivel több lesz a konyhai hulladék is, mert sokan csak turkálnak az ételben, mások meg nem jelentik ki a gyereket. A biológiai hulladék tárolása és szállítása a konyhák üzemeltetése mellett csak további pluszköltséget ró az önkormányzatokra” – állítja Michal Kaliňák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) szóvivője.

A kormány családtámogatási intézkedése már csak azért is célt tévesztett, mert épp azok eshetnek el tőle, akik a leginkább rászorulnak, és akik eddig is ingyen kaptak ebédet. A legszegényebb családok ugyanis nem fogják kifizetni a havi 4-5 eurós rezsiköltséget sem, nem még a húszeurós évi letéti díjat. A javarészt romák által látogatott iskolákban tehát csak akkor fog minden gyermek valóban ingyen ebédelni, ha beleférnek 1,20 euróba, az önkormányzat lesz olyan nagyvonalú, hogy állja a rezsiköltséget, és a konyha vezetősége is meg tud egyezni a szülőkkel, hogy meddig és hogyan kell kijelentkezni. Az egyik ilyen iskola például a tornaljai, ahol mintegy 650 tanuló étkezik. Amint Nagy Katalin, az intézmény igazgatója elmondta, fizetni senkinek sem kell, viszont akkora a zsúfoltság az étkezdében, hogy fél tizenkettőtől fél háromig (!) ebédeltetnek. Ha ennyi idő alatt sem sikerül minden tanulót jóllakatni, akkor még egy ebédszünetet kell beiktatniuk, de ebben az esetben már a közlekedési vállalattal is kénytelenek lesznek egyeztetni a menetrend módosításáról, nehogy az ebéd miatt késsék le a buszt a beutazók.

Aki hiányzik, fizet

Az országban talán nincs is olyan iskola, ahol ne okozna gondot, felfordulást, komoly anyagi és logisztikai megterhelést az ingyenebédek megfőzése és kiosztása. De az igazi káosz majd csak akkor következik, amikor jönnek az első őszi megbetegedések, aztán az influenzajárvány, és a szülők az utolsó pillanatban fogják kijelenteni a gyerekeket. Van, ahol ezt úgy oldanák meg, hogy előző nap 15.00 óráig kell jelezni a konyhán, hogy a gyermek másnap nem fog ebédelni. Mivel hirtelen megbetegedés, például estére felszökő láz, reggeli rosszullét esetén ez egyáltalán nem életszerű, a legtöbb helyen még reggel nyolcig szólhat a szülő, ha pedig nem szól, vagy elviheti az ebédet, vagy levonják az árát az év elején befizetett letétből. Az állam ugyanis csak a valóban elfogyasztott ebédek árát téríti meg, és ezt bármikor ellenőrizheti is a jelenlét nyilvántartása alapján.

Az ígéretek szerint az állam több mint 500 ezer iskolás gyermek étkeztetését kívánta támogatni, de már az első hetek tapasztalatai alapján látszik, hogy korántsem fognak valamennyien élni a lehetőséggel. Vagy azért, mert túl bonyolult a rendszer, vagy mert az ebéd drágább, mint azelőtt, és nem engedhetik meg maguknak. Azokban a régiókban, ahol a családi segély megvonásának lehetőségével sem lehetett rábírni a szülőket, hogy iskolába járassák gyermekeiket, és a ténylegesen ingyenes ebéd volt az egyetlen motivációjuk, illúzió lenne elvárni, hogy majd befizetnek egy összeget, és a megszabott határidőkig kijelentik a gyermeket, amikor épp otthon marad.

Pótmegoldások és remények

„Ha befizetnék is a letétet, az egy hónapra sem lenne elég. Amikor megemlítettem nekik ezt a lehetőséget, azonnal rám támadtak, hogy ez meg milyen ingyenesség. Csak annyit tudtam nekik mondani, hogy majd erre gondoljanak, amikor a Smer ingyen gulyást oszt nekik a kampány során, és jövő februárban ingyen buszokkal viszi szavazni őket. Mert az csak négyévente egyszer van, a gyerekük viszont tavaly még mindennap jóllakott, és valóban ingyen” – mondja az egyik gömöri kisiskola igazgatója. Szeptember 9-ig a 30-ból egyetlen hátrányos szociális helyzetű szülő sem fizette be nála a letétet, de a gyerekek rendesen jártak ebédre, a rezsit a helyi önkormányzat állta. „Próbálok majd megegyezni velük, hogy ha a gyermek nem jön iskolába, legalább az ebédet vigyék el; erre, azt hiszem, ráállnak. Nekik valóban nagy segítség az az egy adag étel is, de nem ilyen módon” – teszi hozzá az igazgató.

Máshol, ahol nem bíznak a szülők fegyelmezettségében, úgy oldják meg a dolgot, hogy reggel a pedellus körbejárja az osztályokat, vagy az osztályfőnökök jelentik a konyhán, hányan hiányoznak. A ZMOS-nak is az az álláspontja, hogy a letétrendszer csak ront a szegény családok helyzetén, ezért szeptember végén felmérést készít arról, hogyan működik a gyakorlatban. A kormány látva, hogy a siker elmaradt, már most kilátásba helyezte, hogy kész megemelni a támogatást. Még az is lehet, hogy a választásokig az ingyenebéd valóban ingyenes lesz.

Tények az ingyenes ebédről

  • A kormány 120 millió euróval támogatja az iskolaköteles korú gyermekek ebédjét

  • Egy adagra 1, 20 euró jut

  • Országszerte mintegy félmillió gyermek jogosult az ingyenes ebédre

  • Tavaly a felső tagozatos alapiskolások fele nem járt ebédre

  • A rászoruló szülők kérhetik az önkormányzattól a rezsiköltség elengedését

  • Ha az ebéd többe kerül, mint 1,20 euró, a különbözetet a szülőnek kell hozzáfizetnie

  • Azok a gyermekek is jogosultak a támogatásra, akik valamilyen diéta miatt magukkal hordják az ebédet az iskolába, de tőlük is kérhetnek rezsidíjat a felmelegítésért

  • Mivel Szlovákia egyes régióiban nem egyformák az élelmiszerek beszerzési árai, az oktatási minisztérium három övezetet határozott meg. A legolcsóbban Kelet-Szlovákiában, a legdrágábban Pozsonyban vásárolják a konyhák az alapanyagot

  • A kormány szükség szerint 1,30 euróra növelné a támogatást, de ott, ahol 16 évesek is látogatják az alapiskolát, ez sem lesz elég, mert az ő esetükben a kvóta 1,41 euró

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 38. számában jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
koronavírus

Koronavírus: Európába is eljuthat

sólymos lászló

Sólymos László benyújtotta a lemondását

Közismert "iszogatók" Szlovákia történetében

sólymos balhé

Videón Sólymos László tegnapi dulakodása

Irány az egyetem – lépésről lépésre

Üveggé olvasztotta az ókori áldozatok agyát a Vezúv kitörésekor keletkezett hatalmas hő

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.