Hús és hulladék nélkül

Zero waste, vegán. Divatos kifejezések, sok helyen hallhatjuk, láthatjuk őket, főleg cukrászdákban, kirakatokban. Egyre több fiatalt ragad magával ez a kétféle életmód, amely külön-külön is, együtt is jól alkalmazható.
ÚJ SZÓ ONLINE

2018. január 26. 10:46

De mit jelentenek? Milyen az a vegán étrend és a zero waste háztartás? Hogyan lehet átállni? Megéri-e? Egynyári divatról van-e szó, vagy komolyabb, a földet megmentő projektről? Ezekre próbáljuk keresni a választ.

 

A vegán étrend

A vegetariánus inkább ismert lehet számunkra, mely azt jelenti, hogy valaki nem fogyaszt húst. A vegán ezt még azzal bővíti, hogy semmilyen állati eredetű terméket nem használ. Étrendjében nincs benne a tojás, a tej, a tejtermékek, a zsír, sőt, egyesek még a mézet is elutasítják. A ruházati cikkekből is olyanokat választ, amelyek anyaga nem állati eredetű – tehát ez az életforma túlmutat a táplálkozáson. Felmerülhet a kérdés, hogy valaki miért vonja meg magától az említetteket. Ennek több oka is lehet: vallási, etikai – állatvédők –, étrendi – akik valamilyen egészségi megfontolásból váltanak – vagy környezetvédelmi. „Morális indítékai is vannak, hogy ezt az életmódot folytatom. Nem támogatom a brutális tenyésztési módokat, de ez inkább másodlagos ok; a környezetvédelmi az elsődleges – meséli Csanda Sára, aki fél éve változtatott életmódján. – Nem kell nagyon szigorú szabályok szerint élni, észszerűen jó csinálni, hosszú távon sokkal kifizetődőbb. Ha egy elhagyatott szigeten lennék, és választanom kellene, hogy éhen halok, vagy megeszek egy tyúkot, akkor természetesen az utóbbi mellett döntenék. De ha van lehetőségem, akkor a növényi alapú táplálékot választom. A legnagyobb kihívás az édesség elhagyása, hiszen tapasztalatom szerint a vegán sütemények nem a legfinomabbak.”

A kipufogógázok csak a harmadik helyen vannak a környezetszennyezési listán, az elsőn az állattenyésztés áll, a sok gáz, mely az állatokból származik, nagyban hozzájárul az üvegházhatáshoz, a globális felmelegedéshez. Ezért döntött Sára úgy, hogy megpróbálja csökkenteni az ökológiai lábnyomát (minél kevesebb hulladékot hagyni maga után). Az életmódváltáskor nem az a jó megoldás, hogy az illető kidobja a bőrcipőt, dobozos tejet, hiszen azzal újabb szemetet termel. Addig kell őket használni, míg el nem kopnak, fogynak. Ez már inkább a zero waste életmód, melyet úgy lehetne meghatározni, hogy hulladékmentes háztartás.

 

Zéró szemét

„A legszembetűnőbb különbség a hagyományos háztartáshoz képest, hogy a szemétkosaramat nagyon kevésszer kell kiürítenem: eddig hetente, most már háromhetente, és ez nagy különbség. Bár az életmód neve arra utalhat, hogy egyáltalán nem termelődik szemét, egy kevés azért csak összegyűlik. Egyszemélyes a háztartásom, így sokkal könnyebb, mint kisgyerekkel, családdal, kisállattal, de sokan vannak, főleg külföldön, akiknek úgy is megy. A szemeteszsákomban olyan dolgok vannak, amelyeket nem lehet újrahasznosítani. Például az új ruhákon található pici műanyag kapocs, amivel a cetliket rögzítik. De a legtöbb hulladékom bioszemét, mivel nincs lehetőségem komposztálásra.” Az egyik legfontosabb dolog, hogy a már meglévő dolgainkat hasznosítsuk. Ne vegyünk feleslegesen újat, ha a réginek nincs baja. A legnagyobb hiba, amelybe életmódváltáskor sokan beleesnek, hogy minden olyan holmit kidobnak, amelyet feleslegesnek gondolnak – műanyag dobozok, nejlonzacskók, papír zsebkendők. Ezzel azonban nem csökkentik a környezetszennyezést, épp ellenkezőleg: sokkal több szemetet termelnek, mint hagyományosan. Ezeket a dolgokat újra meg újra lehet használni, míg csak el nem használódnak.

A hulladékmentes háztartásban különleges kérdés a tisztálkodó- és tisztítószereké. „A fogkrémet otthon készítem, szódabikarbónából, fehér agyagból és kókuszzsírból. Egyetlen hiányossága, hogy nem áll el, pár naponta kell készítenem. A fogkefém is bambuszból van, pár hónap után lebomlik. Számos recept létezik dezodor, szappan, mosószer készítésére is, de ezeket még nem próbáltam. Takarításhoz például ecetes vizet használok, és hogy ne legyen nagyon erős szag a lakásban, citrusféle héját adom hozzá.” Utolsónak említjük, de a környezetvédelem mellett még nagy előnye ennek az életmódnak, hogy az átlagosnál sokkal kevesebbe kerül a háztartásvezetés, hiszen a felesleges dolgok a polcokon maradnak. Igaz, hogy egyes termékek drágábbak a hagyományosaknál, de rengeteg mást el lehet hagyni: ropik, édességek, dobozos üdítők.

 

Vegán és szemétmentes

A kettőt együtt is lehet csinálni; ez a leghatékonyabb módja annak, ha valaki nem szeretne szemetet a lakásában. Lehet azonban külön is alkalmazni őket. „Vannak olyan vegánok, akik elsősorban az állatvédelem miatt nem fogyasztanak húst és állati származékot, ők például megveszik a nejlonban árult salátát, a zacskóba csomagolt tofut.” A másik fajta veganizmus az, amikor valaki nem termel szemetet, az állati eredetű anyagokat azonban használja. Például üvegben vásárolja a tejet, tojáshéjjal mosogat. A kettő egyszerre sokkal nehezebb – de nem lehetetlen –, hiszen például a vegán sajtot a hulladékmentes háztartást vezető személy nem fogja megvenni, hiszen minden szelete külön be van csomagolva. „Pozsonyba is kapni ilyet vegán üzletben, de gondoljunk bele: sokat utazni egy-egy termékért nem környezetbarát megoldás, sokkal jobb hagyományos üzletben keresni azt a terméket, amely beleillik az új háztartásba.”

Sára környezete gyorsan elfogadta az életmódváltást, hiszen a környezetkímélésben nem lehet kivetnivalót találni, s a vegán életmódot könnyű észérvekkel elfogadtatni. „Soha nem hirdettem, hogy »sziasztok, vegán vagyok«, de egy idő múlva feltűnt, hogy mindig húsmentes ételeket választok. Az üzletben is rövid idő alatt megszokták, hogy saját vászonszatyrot használok.”

 

Hogyan csináljuk?

„Eleinte Bea Johnson és Lauren Singer Youtube-videóit néztem, akik ezt az egészet elindították, majd tavasszal alkalmazni is kezdtem a tanultakat, mikor befejeztem az egyetemet. Ha lehetett, korábban is figyeltem arra, hogy kevés szemetet hagyjak magam után, de nem mindig volt rá lehetőségem. Mivel ennek a két életmódnak fontos alappillére a tervezés, eleinte nagyon időigényesek, így egyetem alatt, amikor az órák összevissza vannak, amikor későn érek haza, nem mindig jut idő és kedv arra, hogy előre eldöntsem, mi lesz a másnapi menü, és be is vásároljak hozzá.” A hazai üzletláncokban nem elsődleges szempont, hogy környezetbarát termékeik legyenek. A kevésbé szép vagy túlérett gyümölcsök sokszor a szemétben végzik, akárcsak a lejárt termékek. Előbbieken segíthetünk azzal, hogy a kevésbé formás, ám finom zöldséget, gyümölcsöt választjuk a tökéletes alakú helyett. A vegán és a hulladékmentes életmódra még nem túl nagy a kereslet, s emiatt meglehetősen drága az ilyen termékek beszerzése. De számos praktikával hagyományos élelmiszerboltban is lehet észszerűen vásárolni. „Szerencsére egyre kevesebben kérnek műanyag szatyrot, sokan saját vászontáskával járnak bevásárolni. Ez jó kezdés. Viszont kevesen tudatosítják, hogy a pékáruhoz, gyümölcshöz kínált nejlonzacskókkal mennyi felesleges hulladékot termelnek. Vannak kisebb-nagyobb vászontasakok, melyek ugyanazt a célt szolgálják, tisztításuk és tárolásuk is egyszerű.”

Egy fecske nem csinál nyarat – tartja a közmondás. De ha többen próbálnának meg egy picit is tudatosabban élni, akkor sokkal szebb és nyugodtabb környezetünk lenne. Kevesebb lenne a természeti katasztrófa, egészségesebbek lennénk. Mindez csak azon múlik, mennyire élünk tudatosan. Ha valaki kedvet kapott a környezetbarát életmódhoz, nagy segítségére lehet Sára hozzáállása, megkönnyítheti azt, hogy belevágjunk: „Nem tökéletes a háztartásom, hiszen összegyűlik egy pici szemét, de nem is az a lényeg, hanem hogy megtegyem a tőlem telhetőt. A nagymamám főztjére se fogok nemet mondani, hiszen szeretettel készíti, amikor nála vagyok; ha évente néhányszor eszem belőle, attól még nem leszek rossz vegán.”

 

 

Ki az a vegán?

Olyan személy, aki nem fogyaszt és nem használ állati eredetű terméket. Legyen szó mézről, tojásról, halról, húsról vagy bőrcipőről, szőrméről, állati eredetű szappanról. A vegán életmód nem új keletű, már a 10. században is akadtak hírnökei, mint például Abu l-Alá al-Maarri arab költő. Bicsérdy Béla 19. századi atléta nyers növényekkel táplálkozott. Mahátma Gandhi is vegán volt.

 

 

Hogyan vásároljunk, hogy hulladékmentes legyen a háztartásunk?

* Tervezzünk előre

* Írjunk bevásárlólistát

* Használjunk saját, otthonról vitt szatyrokat

* Kerüljük a műanyagba csomagolt termékeket

* Járjunk többet piacra

* Ne büntessük magunkat, ha néha kihágunk

 

 

A hulladékmentes háztartás alappillérei

1. Refuse – elutasítani (ne vegyünk felesleges dolgokat, utasítsuk el a szórólapokat)

2. Reduce – csökkenteni (kevesebb szemét termelése)

3. Reuse – újrahasználni (elnyűtt pólóból felmosórongyot lehet varrni)

4. Rot – elrothasztani (ha lehet, komposztáljunk)

5. Recycle – szelektív hulladékgyűjtés (ha mégis termelünk szemetet, azt osztályozzuk)

 

 

 

Önnek ajánljuk

Kiska pártot alapítva fogná össze az ellenzéket

Indul a Tablók Viadala 2019! Szavazz!

Ez az öt csapat lehet a DAC ellenfele az EL-ben

Keresik a Duna-alagút átépítőjét

Kassai rendőrök: ne hagyják a gyereket az autóban

Ezért nem szabad a tévé előtt aludni

Legfrissebb galériák
Olvasta már?