Vasárnap

Hogy ízlik a brazil hús?

ÚJ SZÓ ONLINE

2017. április 28. 17:20

Ezekben a napokban mindenki a húsvéti sonka maradékából lakmározik, és remélhetőleg senkinek sem kellett kidobnia az ünnepekre vásárolt húst azért, mert kiderült róla, hogy szalmonellás.

Vagy romlott, vagy több vizet tartalmaz, mint fehérjét. Mert a húsvéti nagybevásárlás előtt korántsem lehettünk biztosak benne, hogy amit veszünk, valóban az, aminek a csomagoláson nevezik.

 

Itt van köztünk

Az utóbbi hetek egyik legnagyobb botránya a brazil húsbotrány. A hazai ellenőrök csirkehúsból és csirkemájból vett minták tucatjaiban találtak hibát: a szalmonellán kívül nálunk nem engedélyezett festékanyagokat és tartósítószereket, túl sok sót vagy a májban epevezetéket. Az eredményekre reagálva az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal (ŠVPS) leállította a brazil hús és hústermékek behozatalát és szlovákiai értékesítését. A már az országban levőket azonban csak a boltokból, raktárakból tudták visszavonni; az, hogy az éttermekbe, iskolai, üzemi és kórházi konyhákra milyen hús kerül, lényegében ellenőrizhetetlen. Ezért a mezőgazdasági minisztérium arra kérte a lakosságot és az éttermek vezetőit, hogy maguk is ellenőrizzék a hús származási helyét.

 

Brazília a világ egyik legnagyobb húsexportáló állama: mintegy 150 országba szállít. Az Európai Unió tagállamaiba Hollandián keresztül érkeznek a brazil szállítmányok, vagyis ott esnek át az ellenőrzésen, és hozzánk elvileg biztonságos termékként kerülnek. Az, hogy baj van velük, csak a szúrópróba-szerű ellenőrzések során vagy akkor derülhet ki, amikor már olyan nagy a baj, hogy a szállító ismeri be, mint most Brazíla. Lapzártánkig két szalmonellatörzset azonosítottak a brazil húsokban, így az is kiderült, hogy a fertőzött áru az Egyesült Államokból és Kanadából került hozzánk – vagyis az ottani felesleget adták el az EU-ba. Abba, hogy ezt a hús mennyit utazhatott, és hol, milyen körülmények között tárolhatták, inkább bele se gondoljunk.

 

Vegyünk inkább hazait

Szlovákia tekintélyes mennyiségű brazil húst importál, évente 200-250 tonna marha- és kilencezer tonna baromfihúst. De Kínából, Lengyelországból és Romániából is több száz tonna szárnyast és disznóhúst hozunk be – mondta Jozef Bíreš, az élelmiszer-biztonsági hivatal igazgatója. A baromfifeldolgozók Szlovákiai Szövetségének elnöke, Daniel Molnár szerint baromfiból önellátók lehetnénk – ha az éttermek és közétkeztetési intézmények nem az olcsóbb, behozott húst vennék. Jelenleg Szlovákiában már csak négy baromfifeldolgozó üzem működik – háromban csirkét, egyben pulykát dolgoznak fel. Libát és kacsát már kizárólag külföldről hozunk be, mint ahogy az itthon elfogyasztott csirke- és pulykahús nagy részét is. „Mivel a jobb minőségű, de drágább hazai kínálat iránt nincs akkora kereslet, nem is tenyésztünk annyit. Pedig tenyészthetnénk, hiszen Szlovákia évente több mint egymillió tonna gabonát exportál, és több százezer tonna kukoricát. Ebből mi hizlalhatnánk fel azokat a szárnyasokat, amelyeket külföldről hozunk be. „Az étteremtulajdonosok a nagyobb haszon reményében, a közétkezdék vezetői pedig azért, mert a normarendszer szorítja őket, inkább az olcsóbb, de kétes minőségű külföldi húst veszik. Miután elkészítették, már senki sem tud utánanézni az eredetének, ezért én kötelezővé tenném, hogy az étlapokon a felhasznált hús valódi származási helyét is tüntessék fel. Most mind azt állítják, hogy csak hazai húsból főznek, de a 9000 tonna brazil húsnak valahol el kell fogynia” – mutat rá Daniel Molnár.

 

Csalóka csomagolás

Nagy valószínűséggel az iskolai étkezdékben, olcsóbb éttermekben tűnik el. Előbbiekben azért, mert az ebédet meghatározott összegből kell kihozniuk, utóbbiakban meg azért, mert mint már írtunk róla: 3,50 euróért nem lehet sokat és jót kínálni. Márpedig a külföldi hús akár negyven százalékkal is olcsóbb, mint a hazai. A trükk akkor igazán hatásos, ha nálunk csomagolják, és hazai termékként tudják jóval olcsóbban eladni, mint a valóban hazai konkurencia.

A kulcsszó ebben az esetben a valóban, mert amit a címkén olvasunk, az nem mindig az az ország, ahol az állatot felnevelték és levágták, gyakran csak a termék csomagolásának helyszíne. Sok húst úgy csomagolnak be az EU országaiban, hogy talán már a csomagolóüzemben sem tudják, honnan jött. Daniel Molnár szerint a szlovákiai boltok polcai tele vannak SK jelzéssel ellátott lengyel csirkével, amelynek csak annyi köze van Szlovákiához, hogy itt került rá a fólia. Így nyilván jobban megéri, mint a feldolgozás, mert húscsomagoló üzemből az országban 49 van. Ezeket a közegészségügyi szolgálat sem ellenőrzi olyan gyakran, mint a tenyésztőket és a vágóhidakat, mert abból indul ki, hogy ami az Unió határán belülre került, az már biztonságos. Vagyis ha a holland állatorvosok ellátják bélyegzőjükkel a brazil húst, annak a minősége felől nálunk már nem merülnek fel kétségek. Pedig EU-szabályok ide vagy oda, a húst minden országnak ellenőriznie kellene, hiszen az még a rotterdami kikötőből is több mint ezer kilométert tesz meg, és legalább másfél napig utazik, mielőtt megérkezne Pozsonyba.

 

Húsok világ körüli úton

A hazai feldolgozók ezért rendszeres állatorvosi felügyeletet követelnek a csomagolóüzemekben, és szeretnék, ha a hatóságok azt is ellenőriznék, mennyi vizet tartalmaznak a fagyasztott, porciózott termékek. „Egy kiló külföldi eredetű szeletelt csirkemellfilét 4,69 euróért vásároltunk, de kiderült, hogy csak 77 dkg hús van benne, a 33 százaléka víz. Ha ehelyett egy kiló hazai hűtött csirkmellfilét vesz a fogyasztó, igaz ugyan, hogy 6 eurót fizet, de nem vizet, hanem húst kap. Sőt, átszámítva a külföldi hús kilója több mint 6 euró, és ki tudja, mi minden van még benne. Mert maguk a brazilok is elismerték, hogy vegyszerekkel nyomták el a romlásnak indult hús szagát, sőt egy kis festékkel is »feljavították«” – figyelmeztet a szakember. Aki ugyan hazabeszél, hiszen ő is érdekelt a hazai termékek eladásában, de abban biztosan igaza van, hogy minél kevesebbet utazik az élelmiszer, annál valószínűbb, hogy nem pumpálják tele tartósítószerekkel, állagjavító aromákkal, festékekkel.

 

Nemzeti élelmiszer-katalógus

Mostanáig az élelmiszerek beszerzése terén mégis az olcsóság volt a legfontosabb szempont az iskolák, kórházak és szociális intézmények számára. Ezen szeretne változtatni a mezőgazdasági minisztérium azáltal, hogy nemzeti élelmiszer-katalógust állít össze. A tárca szóvivője, Michal Feik szerint ez majd olyan hazai termelőket és beszállítókat tartalmaz, amelyek garantáltan jó minőségű, friss árut szállítanak. Az elektronikus közbeszerzési rendszer ugyan már most is lehetővé teszi, hogy a megrendelő a minőségre, ne pedig az árra helyezze a hangsúlyt, de mivel a pénz, amelyből ki kell hozni a menüt, kevés, sok konyhafőnök nem bíbelődik ilyesmivel. Pedig a mezőgazdasági minisztérium ajánlásában is benne van, hogy az iskolák és más közintézmények hatóságilag ellenőrzött friss, ne pedig fagyasztott árut vásároljanak, és a húst legkésőbb akkor kapják meg, amikor még a szavatossági időnek legalább a harmada hátravan. Ez gyakorlatilag kizárná, hogy olyan hús kerüljön az iskolai éttermekbe, amely a fél világot körbeutazta – feltéve, hogy a szállítók nem hamisítják meg a dátumokat is.

 

Magunk fagyasszuk

A mélyhűtött húsokat házi felhasználásra Szőke Dániel szakács sem ajánlja. „Kivétel a tengeri hal, amelyhez máshogy nem jutunk hozzá. De azt is jól meg kell nézni: ha a csomagolása lötyög, sok benne a jég, biztos, hogy kiolvasztották és újrafagyasztották. A többi húsból mindig frisset vásároljunk, és ha mégis szeretnénk némi tartalékot eltenni a mélyhűtőbe, inkább mi fagyasszunk le frissen vásárolt árut. Így biztos, hogy nem jégért vagy vízzel felduzzasztott húsért fizetünk, amely a sütés, főzés során felére zsugorodik. Fontos, hogy a hús eredetét is jól nézzük meg, ne csak az árát. Mert ha az olcsóság az egyetlen szempontunk, arra nagyon ráfizethetünk.”

 

 

 

 

Önnek ajánljuk

2018. október 8. 10:00

Elmélkedések Róbert Bezákkal

2018. szeptember 28. 08:00

Ki fizeti az ingyenebédet?

2018. október 17. 11:14

Pozsonyi Dzsessznapok 2018

2018. október 17. 12:55

Az október 5 híres rokona

2018. október 17. 11:06

Meddig érvényes a végrendelet?

2018. október 17. 11:05

Elért az ősz