Híres magyar bálok

Bálok ezreit tartották és tartják évente, a legsűrűbben éppen a farsangi időszakban. Egymást érik a városi és falu-, vadász- és sportbálok vagy épp azok, amelyek névnaphoz kötődnek. Így megy ez már néhány száz éve, mégis van néhány bál, amely valamiért emlékezetes, így bevonult a magyar történelembe.
Veres István

2020. február 4. 09:00

hstr

Magyarországon a 19. század első felében lett széles körben népszerű és elterjedt szokás a bálozás, de korántsem egy csapásra. A bál társasági esemény, melynek célja az élet élvezete, vagyis profán társadalmi aktus, mindennemű szakrális vagy egyházi töltet nélkül.

A kalapos király engedélyével

Ahhoz, hogy az ilyesmi az arisztokrácia kiváltságából lefelé szivároghasson a társadalom szövetén, meghatározó löketet adott a 18. század második felében Mária Terézia idején megindult polgárosodás, majd fia, II. József 1781-es türelmi rendelete, amely némileg visszaszorította a katolikus egyház befolyását. Fennmaradt egy okirat 1785-ből, amelyben II. József a budaiak folyamodványára engedélyezte, hogy a budai várban levő országházban kialakított termet a budai lakosok felhasználhassák a farsangi bálok céljára. Akkoriban ugyanis probléma volt megfelelő nagyságú termet találni, és külön engedély kellett ahhoz, hogy egy-egy város álarcosbált rendezhessen. Maga II. József egyébként nem volt egy bulibáró, puritán életet élt, és a bálokat sem kedvelte, mert unalmasnak találta őket.

Nyári, de nem egynyári

A balatonfüredi Anna-bál talán a legismertebb és legnagyobb hagyományú magyar bál, mégis kivétel, mert nem a farsangban, hanem nyáron tartják. Az elsőre 1825. július 26-án került sor, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János adta házában lánya, Anna tiszteletére. A reformkori Magyarország társasági életének sok fontos szereplője tette ott tiszteletét, Kossuth Lajost és Széchenyi Istvánt is beleértve. A bál az érintett Anna szempontjából is eredményes volt, hiszen itt ismerte meg későbbi férjét, Kiss Ernőt. Más kérdés, hogy a szabadságharc leverése után Kiss Ernő altábornagy is az Aradon kivégzett tizenhárom vértanú közt halt mártírhalált. A füredi Anna-bálokat viszont évente megrendezték, csupán 1914 és 1954 közt volt a hagyományban egy negyvenéves szünet. 1954-től osztják ki az Anna-bál szépe címet is.

Bál csata közben

1849. február 5-én zajlott a magyar szabadságharc egyik legfontosabb ütközete, a branyiszkói áttörés, mely által Görgei feldunai hadteste egyesülni tudott a Tiszántúlon állomásozó magyar főerőkkel. Magát a branyiszkói csatát Guyon Richárd hadosztálya vívta, közben a harminc kilométerrel arrébb, Lőcsén állomásozó Görgei bált rendeztetett, hogy katonáit kicsit megpihentesse. Mikszáth Kálmán a Vasárnapi újság 1908. évi 23. számában a következőképp állított emléket az esetnek. „Talán épen abban a pillanatban, mikor a futár indult, kezdődött Lőcsén a bál, amelyet a nyalka honvédtisztek adtak a szép lenhajú lőcsei kisasszonyoknak. Görgei szívesen adott engedélyt az efféle mulatságokra, mert ezek nem csak a tiszteknek okoztak élvezetet (megérdemelték a szegény fiúk), hanem a honvédségnek a lakossághoz való hozzátartozandóságát domborították ki. Görgei azonban nem igérte mag a bálon való megjelenését. Szótlan volt ezen az egész napon, talán ideges, ha ugyan voltak idegei a lángeszű magyar vezérnek.” Végül aztán éjfélkor megjelent, odament a zenekarhoz, az abbahagyta a cotilliont, és rázendített a „nyergelő”-re. „Halotti csönd támadt e meglepetésre. Kivülről a gyülekezésre szólító dob riadása hangzott. A tánczosok meghajlottak tánczosnőik előtt, hirtelen kardot kötöttek s egy pár percz mulva ott álltak a gyülekező hadak közt, az utczán. Huszárok lova nyugtalanul toporzékolt a csikorgó havon, nehéz ágyú-szekerek dübörögve sorakoztak egymás végibe. A tisztek harsányan vezényeltek: Előre Branyiszkó felé! Egy félórával elébb kapta a Guyon győzelmi jelentését Görgei, a szegény lőcsei leányok nagy szomorúságára… Hiszen nem esett volna ki a világ feneke, ha csak reggel hozta volna is be az a bolond futár! De hát ilyen kegyetlen dolog a háború.”

A legtragikusabb kimenetelű bál

1910. március 27-én, a szatmári Ököritófülpösön rágyulladt a csűr a húsvéti bál résztvevőire. Háromszáztizenkét ember vesztette életét a szerencsétlenségben, kilencvenkilencen megsérültek. Az okozta a tüzet, hogy a csűr hatalmas terét lampionok világították meg, amelyek akkor főként disznóhólyagból készültek, bennük pedig gyertya világított. Egy ilyen kiszáradt hólyag fala azonban valahogy tüzet kapott a benne levő gyertyától. A tűz gyorsan terjedt, a tetőszerkezet égő darabjai kezdtek a menekülőkre hullani. Az emberek pánikba estek, az egyetlen használható kijáratnál azonban gyorsan összetorlódtak. A csűr másik végében levő kapu használhatatlan volt, mert ott állt a zenekarnak állított nagy dobogó, a harmadik kijárat elé pedig nehéz lócák voltak téve, azért nem lehetett használni. Az 1910-es években a Titanic 1912-es katasztrófája mellett (ahol 1517-en vesztek oda) ez volt a legtöbb európai áldozatot követelő tragédia. Aztán persze jött az első világháború...

Széki bál – a táncházak ötletadója

Az utóbbi évtizedekben a hagyományőrző csoportok tagjai és a témával rokonszenvezők gyakori bálozási formája a táncházlátogatás. A magyar táncházmozgalom az 1970-es években kezdődött, az ezredfordulón pedig már gyakorlatilag minden nagyobb városban rendeztek táncházakat, szinte az év minden szakában. Azóta is egyre gyakoribbak. A táncházmozgalom elindításánál az erdélyi Mezőség egyik magyar faluja, a 2500 lakosú Szék báljai inspirálták a népzene- és néptáncgyűjtőket, hogy az ott látottakat dokumentálják és népszerűsítsék (mellesleg a táncház kifejezés is széki eredetű). Novák Ferenc koreográfus (közismertebb nevén a Tata) 1957-ben látogatott el Székre, hogy megfigyelhesse az ott szinte érintetlen formájában megőrzött archaikus szokás- és viseletkultúrát, amelynek pontos szabályai voltak. Korniss Péter fotóssal tíz év múlva dokumentálni is tudták a széki bálokat, amelyeket az egyes falurészek (Felszeg, Forrószeg és Csipkeszeg) külön-külön rendeztek. Ezek alapján hirdették meg 1972-ben az első táncházat Budapesten. Széken ma is tartanak hagyományos bálokat (és máshol is székieket), de már nem annyira archaikus szokások szerint – aki például a másik falurészből meghívó nélkül téved oda, azt nem feltétlenül veréssel fogadják, mint régen. De a „pár”, vagyis a táncrend sem tart majd másfél óráig (persze attól még ma is illik ugyanazzal a személlyel végigtáncolni).

Kis báli etikett

Bálba bárki mehet, de nem biztos, hogy mindenki tudja, hogyan kell ott viselkednie. Íme néhány dolog, ami századok óta érvényes a báli viselkedésre, ezért érdemes rá figyelni.

– A ruha visszafogott eleganciát sugározzon, nem lehet túl harsány és kihívó

– Bálról nem illik késni

– Kerülendő a harsány beszéd és hangos nevetés, vagyis a feltűnő viselkedés

– A férfinak az asztalánál ülő valamennyi hölgyet illik felkérnie

– Másik asztaltól csak partnere engedélyével kérhet fel hölgyet

– Ha a hölgy nemet mond, abban a körben másnak már nem mondhat igent

– Amint a hölgy jelzi, hogy elfáradt, táncpartnere visszakíséri az asztalhoz

– A férfiaknak illik a hölgyeket szórakoztatni

– A fogyasztásban a fő szabály: mindent mértékkel

– A távozással illik megvárni az éjfélt

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 2020/5. számában jelent meg!

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
A képen Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök.

Ma éjféltől hétfő éjfélig kijárási tilalmat rendeltek el - mutatjuk, mit szabad és mit nem

kk

Nem szerep: cukrászinasnak áll

koronavírus rendőrség határ

Szerdától csak a kijelölt határátkelőkön lehet majd átlépni Szlovákia határait

koronavírus

Koronavírus: ezekből a járásokól származnak a hétfőn diagnosztizált betegek

Csernobil

Harmadik napja ég egy erdős terület a csernobili tiltott övezetben

Veronika Remišová

Meghirdették az első uniós pályázatot

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Új Szó logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.