Foxi társat keres, szállásadói nagyon várják a többieket

Talán nincs is olyan háztartás a Garamtól keletre egészen Szepsiig, ahol legalább egy olyan konyhai eszközt ne találna az ember, amely az egykori füleki zománcgyárban készült. Legyen az fazék vagy tűzhely, kályha vagy húsdaráló, krumplitörő vagy pléhbögre. Sőt akik szerencsések – s külön az ő figyelmüket is kérik –, azok még fából készített, gurulós játékot is megőriztek valahol a padláson vagy pincében, régi ládában, nyári konyhában vagy a nagyi házában, a sutban, ahová a már használaton kívüli, de kedves dolgokat rejtjük el!
Szászi Zoltán

2019. május 28. 13:55

Játékgyár a háborúban

Engedjék meg, hogy bemutassam a Füleki Városi Honismereti Múzeum új kedves kis üdvöskéjét, Foxit, a guruló kiskutyát! Aki most még egyedül árválkodik a múzeum egyik vitrinjében, az itteni zománcgyártás termékeit bemutató terem sarkában, ott várva társai remélhető felbukkanását. Már csak nem marad egyedül! Hogy pontosabban ki is Foxi? Nos, egy keményfából készült kerekes gyerekjáték. Rajta kívül nagy valószínűséggel még legkevesebb kétszázféle és kétmillió darab fajátékot gyártottak Füleken 1938 és 1945 között. Nem tévedés a szám! A gyártási naplókból, a termékkatalógusokból vett hiteles adat! A múzeum kedves és különleges darabjáról Titton Viktória, az intézmény igazgatója tud a legtöbbet. A Foxit felkutató gazda erről így mesélt: „Az 1938-as Magyarországhoz csatolás után a gyárat a következő évben kisajátította a Magyar Iparügyi Minisztérium. Az itt készített lőszeres ládákon, gránátnyeleken, síléceken, szánokon és más katonai eszközökön kívül háztartási termékek széles skáláját, termékhirdetéseik szerint elsőrendű speciális fa tömegcikkeket is gyártottak. A vezetőség, felismerve a német gyárak háború okozta leállása miatti hiányt a piacon, kihasználta a kínálkozó lehetőséget, és még 1938-ban elrendelte a játékkészítő részleg létrehozását. A darabok tervezője – és egyben a részleg vezetője – a Magyarországról származó Bencze László festőművész lett. Hat évet töltött Füleken. A német és magyar készítésű játékok mintájára kidolgozott sablonokat saját, egyedi tervezésű játékaival egészítette ki. Mintegy 200 különböző játék gyártása indult meg, piros kerekeken guruló háziállatok, kutya-, macska-, nyúl-, ló-, tyúk-, kacsa-, bárány-, tehén-, szamárfigurák különböző variációi alkották, de többfajta vadállat – szarvas, medve – és egzotikus állat – teve, krokodil, elefánt, oroszlán, tigris – is készült Füleken” – mondja Titton Viktória.

Hogyan készültek?

Szerencsére a technológiai folyamat leírását is ismerjük, gyakorlatilag ezek alapján akár újraindítható is lenne a gyártás! A folyamat így ment végbe: A megrajzolt játékok körvonala mentén vaslemezből kivágták a formákat, majd vastagabb fémlapra szerelték és fölülmaró géppel kimaratták őket. A kapott negatívok segítségével egy cm vastagságú, jó minőségű bükkfa deszkából szalagfűrésszel kivágták a játékokat, csiszolták, legömbölyítették őket, aztán nitrofestékkel fehérre vagy zsemleszínűre alapozták. Csúsztatható tokba rakott sablonok segítségével, színenként festették ki, ezzel érdekes, plasztikus hatást érve el. Végül színtelen lakkal vonták be a felületüket, behelyezték a fémszemeket, felszerelték rájuk a tartósabb, gyertyánfából készült kerekeket. Így készült tehát Foxi is. Más, korabeli fajátékoktól már csak azért is könnyű a fülekieket megkülönböztetni, mert minden itt gyártott kis játéknak van egy kék vagy piros, kör alakú védjegye! A szépen kidolgozott és lakkozott fajátékok hamar meghódították a piacot, több európai országba is eljutottak. Már a második évben négyszázezer darab készült s a múzeum adatai szerint a 2. világháború alatt legkevesebb 50-60 vagonnal exportáltak belőlük. Az erről szóló feljegyzéseket Hulita Vilmos egykori gyárigazgató készítette. Aki internálása után Budapestre költözve továbbra is közbenjárt a határon túlra került Füleki Iparművek ügyében. 1947 szeptemberében írt leveléből például az is kiderült, hogy a füleki játékgyártás leállása után az el nem adott negyvenezer darabos fajátékkészlet Miskolc városrészébe, egy diósgyőri raktárba került. Nyom tehát maradt elegendő a további kutatáshoz, amely el is kezdődött.

Foxi-társ-kereső

A Városi Honismereti Múzeum állandó kiállításán ma egyelőre egyetlen darab látható. Bencze László mívesen szép állatkái, mozgó lovasai, táncospárjai csak nagyon ritkán bukkannak fel. Csupán a gyűjtők és aukciós oldalak kínálatában fordulnak elő. Szlovákiában egyelőre két füleki fajátékról tudni közgyűjteményben. A Füleki Vármúzeum gyűjteményében Foxi kutya, a Kékkői Báb- és Játékmúzeuméban pedig egy mozgó magyar huszár figurája található. Titton Viktória bízik benne, hogy van esély megmenteni a kis játékokat, melyek egy letűnt kor boldog gyermekkori emlékeit idézik. „Várunk bármilyen hasznos információt, korabeli fényképeket, katalógusokat, esetleg gyári sablonokat, rajzokat és minden más, füleki játékokkal összefüggő adatot. Az így hozzánk került játékok a gyűjteményt fogják majd gazdagítani, természetesen az ajándékozó nevének feltüntetésével.”

Mert ugye Foxi mégsem maradhat egyedül?

Titton Viktória reméli, hogy lesz társa Foxinak

„Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha füleki játékot találnak a padlások és pincék mélyén elrejtett dobozokban, kérjük a Vasárnap olvasóit, hozzák be őket a múzeumba, vagy értesítsenek bennünket a 047/43 82 017-es telefonszámon, esetleg a muzeum@hradfilakovo.sk e-mail-címen.”

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Rossi Gombaszögön: „Ha kijutunk az Eb-re, elkezdek magyarul tanulni!”

Meghalt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus

Keszegh: Régiónk sokadrangúként van kezelve

Több ezres leépítés a kassai U.S. Steelben

Műanyagot nyelt le a dán partoknál elpusztult viharmadarak 95 százaléka

A lakosság javaslatai alapján szervezik át a közlekedést Somorján

Legfrissebb galériák
Olvasta már?