Felülbírálják a csereföldeket, rendet tenne a földművelési tárca

A kormány úgy döntött, rendet tesz a mára átláthatatlanná vált földtulajdonjog-viszonyokban, s első lépésként a pót- vagy csereföldek problémáját próbálják megoldani. A témáról Csicsai Gábor földművelésügyi államtitkárt kérdeztük.
ÚJ SZÓ ONLINE

2018. január 20. 05:18

Mi a pótföld?

A 89-es rendszerváltás után természetes folyamatként rögtön megjelentek a magángazdálkodók. Saját nevükön levő földeken, szülőktől, családtagoktól, ismerősöktől bérelt vagy megvett termőföldeken akartak és kezdtek gazdálkodni. Az akkori törvények ezt lehetővé tették. Az addig gazdálkodó szövetkezetek, állami gazdaságok kötelesek voltak kiadni, kimérni ezeket az igényelt területeket. A probléma csak az volt – és az akkori törvényhozás nem gondolt rá –, hogy ezek a parcellák sok helyütt szétszórva, gyakorlatilag művelhetetlen részekben voltak, mivel akkoriban a földkérdés még nem volt rendezve. Hogy mégis ki lehessen mérni az igényelt területeket, kérvényezőnként összegezték őket, és a sok kis parcellát egy tagban kimérte az addig ott gazdálkodó szubjektum. Csakhogy így rámérték egy harmadik személy tulajdonára. Akkoriban ez nem okozott gondot, mivel ez a harmadik személy az eredeti érvényes szerződése alapján továbbra is kapta a bérleti díjat a főbérlőtől – annak ellenére, hogy a földjét nem a szerződésbeli bérlő használta. A főbérlő, aki kimérte a területet, továbbra is használta a kimérést igénylő gazda eredeti helyen lévő földjeit. Matematikailag ült a dolog.

 

Ha mindenki elégedett, akkor miért értékelik át a pótföldek használóival kötött bérleti szerződéseket?

A gond akkor kezdődött, amikor pár év elteltével a kezdeti eufória után az így kimért pótföldeken gazdálkodónál jelentkezett a termőföld igazi-eredeti tulajdonosa, hogy ő is gazdálkodni akar, éspedig a saját földjén, amire joga van. A normális az lett volna, hogy az addig pótföldes gazda vagy az újonnan gazdálkodni akaró jelentkezik a főbérlő cégnél, amely kimérte a pótföldet, és egy másik parcellán kiméri az új igénylést. Közben azonban a 2000-es években született egy olyan törvény, mely szerint pótföld kimérésének esetén az eredeti tulajdonosnak bele kell egyeznie, hogy a tulajdonában levő földet a vele szerződésben álló főbérlő pótföldnek méri ki. Tekintettel a tulajdonviszonyok bonyolultságára, ez teljességgel képtelenség volt, illetve a főbérlők jóakaratán múlott, hogy nem takarózva a törvénnyel, hajlandóak a pótföld kimérésére. Hát nem voltak hajlandóak. Azoktól, akik az első között kaptak pótföldet, gyakorlatilag visszavették a csereföldet, de másikat már nem mértek ki nekik. Egyértelműen az addigi nagygazdálkodók voltak előnyben, hatékonyan tudták blokkolni a földigénylések megvalósítását.

 

A közelmúltban elfogadott intézkedésnek mi a célja?

Mára teljesen tarthatatlanná vált a helyzet, és mivel a jelenlegi kormány a kis- és középgazdaságok, valamint a családi gazdaságok fejlesztését, illetve egy fenntartható vidékfejlesztést tűzött ki fő céljának – ami pedig termőföld nélkül nem megy –, rendet kell tenni a tulajdonviszonyokban. A földbérletet szabályozó törvény csak az egyik eszköz ehhez. Szervesen idetartozik a földrendezés megkezdése is, amely viszont jóval hosszabb és rendkívül költséges folyamat, ezért évtizedekig eltarthat, míg az egész országban végzünk vele.

 

Mi van akkor, ha az a személy, aki a csereföld használatáról szóló szerződést aláírta, már meghalt? Örökösei 2018. február 28-a után elveszítik a megművelt pótföldet? Vagy a jogutódok is kérhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását?

Ilyen esetben az eredeti szerződés érvényét veszti, és vissza kell adni a területet a főbérlőnek, ugyanakkor az örökösök igényelhetik az eredeti területeket, melyekért a csereföldet kimérték. Gyakorlatilag innen már csak egyezség kérdése, hogy az eredetit méretik-e ki, vagy a főbérlő továbbra is akceptálja a jelenlegi pótföldet.

 

A kérvényeket, hogy az érintett gazdák tovább használhassák a csereföldeket, az illetékes földhivatalok csak 2018. március 1-jével kezdik elbírálni, s a végső döntést két éven belül, 2020. február 29-éig kell meghozni. Az utóbbi időpontig minden marad a régiben?

Igen, minden marad a régiben. Ha a főbérlőnek 2019 után is lesz érvényes szerződése a pótföldként kimért eredeti területekre az eredeti tulajdonossal, és az eredeti tulajdonos nem adta el őket, s nem halt meg, a hivatal köteles jóváhagyni az addig használt pótföldeket. Ha a kimért pótföld eredetileg több kis parcellából tevődik össze, és abból körülbelül a felével az imént említett változás történt, vagy egyébként nem megközelíthető, nem mérhető helyen van a tagban, akkor is marad tovább az eredetileg kimért pótföld.

 

Az interjú megjelent az Új Szóban, 2017. december 28-án

 

Csereföldek – mi a teendő?

A csere- vagy pótföldek problémája Szlovákiában több mint százezer embert érint; ennyien jutottak ugyanis az 1990-es évek elejétől átmeneti időszakra pótföldekhez a szétaprózott, főként szövetkezetek által megművelt földjeik helyett. Ha idén február végéig nem jelzik, hogy továbbra is használni szeretnék a cserébe kapott földeket (szlovákul pozemok do náhradného užívania), elveszíthetik őket. Azoknak, akik továbbra is használni szeretnék, ezt legkésőbb 2018. február 28-áig kell bejelenteniük a helyileg illetékes járási hivatal földügyi osztályán (más néven a járási kataszteri hivatalban, melyet a korábbi hivatalos elnevezés miatt még ma is sokan geodéziaként ismernek). Ha ezt nem teszik meg, nem hosszabbítják meg a velük kötött szerződést. A csereföldeket használóknak (náhradní užívatelia pozemkov) be kell jelenteniük, hogy továbbra is használni szeretnék a földet, és teljesíteniük kell a törvényileg megszabott feltételeket, amelyek a következők:

A kérelmezőnek meg kell neveznie a kataszteri területet (ez általában megegyezik a község nevével), a csereföld használatáról hozott eddigi döntést, valamint közölnie az általa ismert valamennyi adatot a cserefölddel kapcsolatban. Az indítványozó csak az a személy lehet, aki a múltban hozzájutott a csereföldhöz, nem pedig annak örököse vagy jogi képviselője. Az eddigi döntésnek a cserefölddel kapcsolatban most is érvényesnek kell lennie, a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a tulajdonában van az adott mezőgazdasági földterület, nem csak bérli. A további feltétel, hogy a csereföld térben azonosítható legyen, és benne legyen az egyszerűsített elosztási tervben.

A hivatal munkatársai mindenkit pontosan útbaigazítanak, milyen konkrét dokumentumokat, szerződéseket, igazolásokat kell csatolni a kérelemhez. Minden eset egyedi, a szükséges okmányok esetenként változhatnak. Az erdőket a dolog nem érinti, vagy csak egy-egy kivételes esetben.

Aki lekési a 2018. február 28-i dátumot, annak csereföldjét utána azok a mezőgazdasági szervezetek fogják megművelni, melyek az adott település közigazgatási területén gazdálkodnak, vagy azok a földtulajdonosok, akiknek a földterületeit jelenleg csereföldként használják. A járási hivatalok földművelési részlegei a benyújtott kérelmeket 2018. március 1-jétől kezdik elbírálni, a végső döntést 2020. február 20-áig hozzák meg.

 

 

 

 

Önnek ajánljuk

Szigorúbb büntetések várnak a sofőrökre

Šefčovič fontos posztot kaphat Brüsszelben

Átadták a Madách-díjat

Érsekújvár kulturális főváros lesz

Žitňanská: A parlament nem teljesítette a kötelességét

Csetneki vízivár, a Bebekek ősi fészke

Legfrissebb galériák
Olvasta már?