És a lófütty, Sam?

Vasárnap

2019. január 21. 09:30

- Somogyi Tibor felvétele

A szökevény című filmben Sam Gerard vizsgálóbíró megszállottan üldözi dr. Richard Kimble érsebészt, a szökött fegyencet, akit felesége meggyilkolásának vádjával ítéltek el. Tommy Lee Jones és Harrison Ford, a két főszereplő remek alakításában pereg az 1993-ban készült, több Oscar-díjra jelölt akcióthriller. A film egyik jelenetében első hallásra lényegtelennek tetsző párbeszéd zajlik a vizsgálóbíró és helyettese, Robert Biggs között. Az utóbbi mondja: – Furi. Orvosi egyetemet végzett, nem fog megkockáztatni egy ilyen biztonsági ellenőrzést csupán azért, hogy a börtönben megkeressen valakit… Furi – Hé, Biggs, mi az, hogy furi?! – Különös. Furcsa. – Akkor miért nem mondod azt, a furinak semmi értelme. – Miért ne mondhatnék furit? – Nem szeretem, ha értelmetlen szavakat használtok… – És a lófütty? Ahhoz mit szólsz, Sam? – Első hallásra lényegtelennek tetsző párbeszéd, írtam le az imént, sőt lehet ez töltelékszöveg a magyar nyelvű változatban. Tisztelet az egyre kevesebb kivételnek, minden területen hígul a szakma, a híres magyar szinkronipart vagy inkább szinkronművészetet is újabban egyre gyakrabban éri kritika.   

Bízva mégis a kulturális örökséget jelentő magyar szinkronizálás hagyományos erejében, mely A szökevény esetében is meg-megcsillan, utánanéztem az eredeti amerikai változatnak, valóban „nyelvészkednek-e” ott is. És igen!

Ha már a szlengnél, vagyis kort, divatot, azonos érdeklődést, foglalkozást, várost, falut, társadalmi réteget jellemző sajátos, régebben tolvajnyelvnek titulált csoportnyelvek – okos kütyük által is gyarapodó – színes világánál tartunk, melyből nemcsak szavak, hanem stílusjegyek is rendszeresen besurrannak a köznyelvbe, eszembe jut a gyerekkoromban hallott bige, raj, dzsal, dohány (mint pénz), dzsukker, frankó, yard, majd később jött a menő, a palira vesz, a vágom (értem), a sirály, király, gagyi, feszkó, fullos és sorolhatnám vég nélkül, annyira gazdag a különböző területek magyar szlengszótára. A legutóbbi karácsonykor már olyat is hallottam, először élőben: „Boldog karit!” Másnap a Rossz tanár című, Cameron Diaz főszereplésével forgatott filmben is elhangzott: „Hogy sikerült a karid?” Persze, ha van furi, kari is lehet. Ugyanakkor sok-sok szavunkról eszünkbe nem jutna, hogy a szlenggel jelölt szókészletünkbe tartozik, automatikusan használjuk mint köznyelvi, irodalmi kifejezést. Nem oly régen megkérdezték Varró Dánielt, nem aggasztja-e, hogy a hétköznapokban elterjedt a verbális agresszió, mire a kiváló fiatal költő a következőket válaszolta: „Nem szentelek ennek túl nagy figyelmet. Azon például egyáltalán nem aggódom, amin olykor az idősebbek keseregnek, hogy romlik a nyelv. Szerintem a fiatalok elképesztően leleményesek, kifejezetten szórakoztat a szleng fejlődése…”

Nincs is ezzel a nyelvvel semmi baj. Engem két olyan szó akaszt ki, melyet nem sorolnék a szlengszótárba. Főként a két legnagyobb magyar televíziós kereskedelmi csatorna műsorvezetőinek és unalomig szerepeltetett celebjeinek szájából hallom őket. Az egyik meglehetősen friss, a tolni. Már a szöveget sem nyomják, hanem tolják. Vajna Timi túltolta a luxus rongyrázást; jó ritmusban toltad; végigtolta a versenyt; „Koncz Zsuzsa 1962-ben úgy tolta miniben a színpadon, hogy a magyar anyák kiborultak tőle… Néha az édesanyja is megkérdezte, hogy muszáj-e ilyen rövidben tolni…” Miért ne, ha bevállalta? Na, ez a másik szó, a korábban elterjedt bevállalta. Mintha a vállalta, esetleg a felvállalta nem volna elég. Bevállalta a szereplést; nem vállalta be a miniszter lemondását; ezt be kell vállalnod; ha nem vállaljátok be, kiestek. Gyanítom, nagyot dobott eme „gyönyörű” kifejezés karrierjén Csernus Imre, a vajdasági származású, szintén nem kis magyarországi karriert befutó „kiabálós” pszichiáter, akinek tévéműsora ment Bevállalja? címmel, és több könyve közt kettő Bevállalja?, illetve Bevállalom! címmel jelent meg. Ha Kosztolányi volnék, aki összeállította a legszebb tíz magyar szó listáját, én a legrondább és legfeleslegesebb magyar szavak lapjára az erőltetett bevállalt írnám első helyre torzszülött leszármazottaival, a bevállalóssal, bevállalással együtt.

Zárjuk azonban szépen ezt a 2018 végén születő jegyzetet, amikor is kiderült, hogy a Merriam-Webbster-szótárak kiadója az elmúlt év szavának a justice-t, azaz az igazságot választotta. Jó, mint óhaj is.

Bodnár Gyula

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Čaputová utcahosszal vezet

Nem borult a papírforma: a szlovákok 2:0-ra legyőzték a magyarokat

Rácz Noémi két évtizednyi alkotása a Löffler Múzeumban

Egy tengeralattjáró tragédiája. Egy könyv és egy film a 2000-es katasztrófáról

A Híd Čaputovát támogatja, a civilek még tárgyalnak

Egyre színesebb a pozsonyi maraton

Legfrissebb galériák
Olvasta már?