Csak köszönöm!

Milyen nehéz megtanulni, pedig olyan természetes, kedves szó. Megvallom, sokáig tartott nekem is, amíg csak úgy egyszerűen ki tudtam mondani, ahogy ma már ki tudom mondani számtalanszor, vagy csak gondolni számtalanszor. Hogy köszönöm. Csak köszönöm!
Hegyi Zsuzsanna

2019. június 5. 15:15

gg

Lehet, hogy meg kell hozzá öregedni? Hogy fel kell érni hozzá? A köszönömhöz? Biztosan. Mert valaha bizony nem köszöntem meg anyámnak, hogy..., a testvéremnek, hogy..., a fiaimnak, hogy..., annyi mindenkinek, hogy...  Annyi köszönömmel vagyok adós.

Hát köszönöm ma. Hogy az élet adta millió botlásom után is kijöttem minden gödörből, hogy a lelki fájdalmak után, ha vesztesen is, ha fájdalmakkal is, de mindig le tudtam mosni magamról a szennyet, hogy mosolyogni nem szűntem meg soha. Hogy a rosszat, a hivatalok gazemberségeit nem viszonoztam galádsággal, gyűlölettel, hogy soha nem zártam be szívemben egyetlen ajtót, ablakot sem.

Köszönöm a virág illatát, a nap fényét, a szellő simogatását. Köszönöm a madárfüttyöt, a tavaszi zsongást, az őszi tarka levelet, a hajnali égbolt csodáit, a fű zöldjét. A sok-sok, ezernyi fogyatékossággal élő csodaembert, a gyerekeket, akikhez munkám során közöm volt. Mennyit tanultam tőlük, mennyit kaptam!

Köszönöm az olvasás kegyelmét, a betű, az írott szó elképesztő, elvarázsló rejtelmeit, a jó könyv fulladásig varázsát. A mesét, amin eszmélkedtem, amit tovább meséltem a fiaimnak, amit néha balgán adtam át nekik, de amiből mégis megtanulták...

Köszönöm, hogy nem tudok közönnyel elmenni az elesettek mellett, mert én is mindig kaptam, ha kellett, s ma adok, ha kell. Szelet kenyeret, jó szót, megértést. Ha nem kaptam, nem sírtam sokat, lehet, akkor meg sem érdemeltem.

Köszönöm a zenét, nem, nem is a zenét, a nagybetűs Zenét köszönöm, amit, ahogy szinte minden más csodát, autodidaktaként fedeztem fel, s ami nélkül ma már élni sem tudnék.

Köszönöm, hogy kemények, szívósak, küzdők a gyerekeim, hogy számtalan gödrön, buckán át is hajlíthatatlan gerinccel mennek tovább.

Köszönöm életem sok-sok kitűnő valós emberét, s hogy modern is legyek, köszönöm a remek virtuálisakat is a fészbukon, a nem kedvelteket csakúgy, itt is, ott is, mert általuk is okosodtam, előbb találtam rá az útra, az én utamra. Közben ez a Weöres-vers jutott eszembe:

 

Üdvösség

Csak azért

az egyetlen napért

érdemes volt megszületnem,

amikor szeretni tudtam,

és szeretnek-e, nem kérdeztem.

Csak ennyi történt teljes életemben,

egyébkor szakadékba buktam.

Csak azért

az egyetlen napért

érdemes volt megszületnem.

 

Múlt VASÁRNAP ebédet akart főzni, de aztán mégsem ettek itthon, s a madártejet a gyerekeknek adta mind.

Kosáryné Réz Lola: Marinka három udvarlója

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

650 euró lehet a minimálbér

Támogatták a brexitmegállapodást a tagországok vezetői az EU-csúcson

Újra tárgyaltak az összefogásról

Haščák: Legyen minden nyilvános!

Látványosan emelkedik a minimálnyugdíj összege

VIDEÓ: Az átkelőhelyen gázoltak halálra egy idős férfit

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!