Cirkuszosok, megváltók

Én nevetek ma mindenen, énekli valahol Dajka Margit, az egyik legnagyobb.
Hegyi Zsuzsanna

2018. november 21. 09:15

gyorgyihelyett
- Váji-Nagy Valéria fotója

Dühöngő szél tépett minden útjában levőt egy október végi éjszakán. Hideg esőcseppeket szórt be a szellőzőre nyitott ablakrésen, mégsem lehetett bezárkózni teljesen, izgalmas volt a csattogás, a kopogás, a száraz levelek bukdácsolása az ablakpárkányon. Hajnalra sem hagyott alább a süvöltés, próbálta a jegenyémet is, ellenállt, pedig gyötörte, hajlította a vihar, de jegenyém helytállt. Napközben is hadakozott a vad szél az avarral, felkapta a csodaszép tarkabarka szőnyeget, lebbentette, táncoltatta. Hirtelen felkacagtam a hajnali látványtól, mert a sárgás, vöröses, barnás levélkupaccal együtt röpdöstek a jelöltek a szórólapokon, ráadásul hajnaltól szakadt az eső, hát hamarosan cafatokban landoltak ők a nyálkás avaron. Óriási jelenet volt, választások előtti szórólapok csábos szövegű garmadája ázott az október végi latyakban. Mondom én mindig, ha már nem postaládázzák becsületesen azokat a „letákokat” (onnan még bekerülhetnének legalább a papírgyűjtésbe), tegyenek egy jókora követ a bejárati ajtó előtti kupacra. Soha nem kedvelt oldalak, nem is nagyon kedvelt személyek ömlesztik rám az önimádó, a minden szépet és jót, a csak a változást, az énmajdmegmutatom jobb életet ígérő reklámjaikat a fészen (Facebook), nem is csodálkozom, hogy idén azért megcsappantak a szórólapok. Minek kidobni annyi pénzt, amikor itt én önöknek azonnal, szóval divatba jött az önajánló videós reklám. Amúgy nincs ezzel baj, én viszont szeretem magam eldönteni, hogy mit szeretnék látni, hallani. Sokáig görgetem hát a görgőt, amíg a rengeteg jelölt videósmegmutatomja után jön egy őszi vers, Hrabal, Esterházy vagy más kedvelt, de nevetek, mert így teljes, legyen hát mindenki önajánlása elém tárva.

Ahogy így elszórakozom, csak eszembe jut más humoros is. Nemrég városunkban járt egy nagycirkusz, jó drágák voltak a jegyek, nem tudom, mennyit nyerhettek az akrobaták, állatidomárok (szegény állatok!), bohócok, de amikor összepakolván továbbálltak, szép rendet, tiszta gyepet hagytak maguk után. Csak néhány kupac lókaka maradt itt-ott a fűben, ami még jót is tesz a földnek, nem is bosszankodtam, amikor beleléptem az egyikbe.

Temetőkben is jártam. Az egyik sírnál mai módi szerint fotózták egymást a virágot vivők: „te most ide, kicsit jobbra, tartsd a csokrot, jó, most én, ahogy meggyújtom a mécsest, most te, ahogy törölgeted a könnyeidet, jó lett, akkor még egyet, ahogy állunk összetett kézzel, remek, majd írok hozzá valami megható szöveget a fészbukra.”

Dühöngő szél tépett minden útjában levőt. Megemlékezések harcokról, forradalomról, egyszerre azt látom, hallom, hogy a „mulatságon” be lehetett öltözni ötvenhatos harcosnak. Hosszasan nem kapok levegőt, nem tudok megszólalni, később sem tudom, sírok-e, nevetek-e, sírok-e, dühöngök-e, végül: nem, nem sírok, nevetek, hiszen be lehetett, be is lehet öltözni negyvennyolcasnak is, vérző trianoninak is, kuruclabancnak is, nyolcvankilencesnek is, be lehet öltözni, csak kell hozzá egy hamis ököl, ami a hamis mellet veregeti. Van elég.

Azért az egyik kedvencemet is csak megosztom, ja, most veszem észre, hogy nem is a fészen (Facebook) vagyok, de nézek ide is, oda is, néha a tévét is bekapcsolom. Egy huncut hír meg azt mondja, hogy valahol valakik kirándultak, s a nap fénypontja volt az állatsimogatás. Sokszor láttam ilyet, sose értettem. Tanító néni vezeti a nebulókat, akik nyilatkoznak: kedves volt, hogy megsimogathattam; jó volt simogatni; egyszer már voltam állatsimogatáson; vicces volt, de a nagyi kutyája jobb, mert az megnyalja a lábamat, ha csontot adok neki, szeretem a nagyi kutyáját. Kérem szépen, mikor lesz olyan, hogy embersimogatás? A lépcsőházban, az utcán, a kórházban, a boltban, egy padon…

Én nevetek ma mindenen, énekli valahol Dajka Margit, az egyik legnagyobb.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

A program kétnapos, nagy beszélgetéseket terveznek, a régi osztályteremben, közös ebédeket, temetői látogatást, a tanárok és meghalt osztálytársak sírjánál, VASÁRNAP, persze Istentisztelet.
Szabó Magda: Merszi, Möszjő

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
kep

Mózes: „Nem a Híd az ellenfél, hanem a közöny”

Ersek, bardos

Listavezetők vitája az ÚJ SZÓ stúdióban II.

berlinale

Szlovák film a Berlinale versenyében

SpaceX

Négy turistát küldene az űrbe 2021 végéig a SpaceX

Repülő gázpalack ölt meg egy járókelőt Sydneyben

téli napozás

Télen is egészséges a napozás?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Új Szó logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.