Cigléd, a kegyhely

Cigléd Kürt nevezetes búcsújáró helye, a Góré-hegy lábánál található. Nemcsak kegyhely, hanem határrész is majorral, elpusztult ősi település, pálos kolostor és remetetelep. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehér barátok és a kegyhely történetéhez.
sysadmin

2012. október 25. 12:06

Cigléd Kürt nevezetes búcsújáró helye, a Góré-hegy lábánál található. Nemcsak kegyhely, hanem határrész is majorral, elpusztult ősi település, pálos kolostor és remetetelep. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehér barátok és a kegyhely történetéhez.

Zarándokutamon elkísért Danczi Mónika, a község népművelője, a kegyhely alapos ismerője. Elmesélte Cigléd szájról szájra terjedő történeteit.
Boldog Özséb egy misztikus látomása után gyűjtötte össze a külön éldegélő remetéket, akik teknők, lapátok, kanalak, sziták árusításából éltek. Egyszer az egyik világtól elzárkózott ember lovas szekéren ment Kürtre teknőt árulni. Egy gazdasszony kiment vásárolni, a remete pedig bedobta őt a szekerébe, és elhajtatott Ciglédre. Itt az asszonyt levitték az alagútbarlangba, és ott a konyhában adtak neki munkát. Családja sokáig kereste, hiába. Egy napon a közeli réten egy füri gazda szénát rakott szekerére, és az elrabolt asszony odafutott hozzá. A gazdával elment Fürre, majd onnan a kürtiek hazavitték. Ez az asszony elmondta, milyen az alagút, milyen műhelyek vannak ott, mennyi az elrabolt nő, akik bár jól élnek, és megbecsülik őket, mégsem mehetnek haza. Amikor a falu lakossága ezt hallotta, közös erővel kiszabadította az asszonyokat. Utána a remeték nem rabolhattak többé nőket.
A másik történet szerint egy kürti gazda szántott a szőlőhegyen, és egyszer csak mind a két lova a föld alá zuhant. A gazda nézett a lovak után, de csupán egy mély üreget látott a föld alatt. A faluban elhíresztelte a történteket. A bíró a férfiakkal kiment a szőlőhegyre ellenőrizni a gazda szavait. Nem volt olyan hosszú létrájuk, kötelük, ami leért volna az üreg fenekére. Végül egy bátor embert leengedtek. Egy konyha kellős közepére jutott, de ott senki, semmi nem mozdult. Az ott levők mind halottak voltak, de úgy álltak a helyükön, mintha dolgoznának. Az ember elmondta, mit látott, és a bíró betemettette az üreget. Azóta senki sem tudja, hol is volt.

Tárgyi emlékek
A remeték alkotásaiból egyedül a templomok alapjai maradtak meg. Lakóbarlangjaik beomlottak, fateknőik elhasználódtak. A kelyheket, oltárokat, festményeket, könyveket elvitték a törökök, elkótyavetyélték II. József hivatalnokai. Egy dololg mégis talán a régi pálos kolostor templomkájából származik: egy festmény, a Segítő Szűz Mária képe. Zöld színű, amilyen zöld a táj.
Található itt egy szentkút is, mely természetes forrás, a kolostori életre emlékeztet. Vizét a nép ma is áhítatos tisztelettel issza. A hívek fölüdülnek tőle, de ez csak jelképe a lelki megtisztulásnak, a hitben, reményben, Isten iránti szeretetben való megerősödésnek. A vizet mindenki ingyen ihatja, bár illő tisztelettel, áhítattal. Egyébként hiába, mert akkor egyszerűen szomjúságoltó talajvíz marad. Az isteni kegyelem mindig ingyenes.

A ciglédi rege
A négy utolsó remete kürti volt. Holttestük fölött kápolna emelkedik, itt temették el őket: három tetemet a falakon belül, a negyediket a küszöb alá. A kegyhely másik fontos tárgya a fakereszt a Góré-domb tövében. Itt voltak valaha a remetebarlangok és az alagút bejárata. A szájhagyomány szerint négy irányban vezetett innen föld alatti út. Az első az esztergomi várba a Duna alatt, a második a lévai várba, a Garam vize alatt, a harmadik a szőgyéni templomhoz, a negyedik pedig a kürtihez. A bejárat még a 20. század elején is fölismerhető volt, az alagút vonalát a föld fölött bizonyos távolságokban fakeresztek jelezték.

A szentkút története
Egy zsidó földbirtokos (Deutsch) az 1920-as években trágyával betemettette a szent forrást, mert vizének állandó folyása ingoványossá tette a rétjét. Másnap reggelre azonban a víz fölemelte és félrenyomta a trágyát, s a kútból kristálytisztán folydogált a forrás a völgybe, a rétre, úgy, mint azelőtt. A földbirtokos belenyugodott. Legyen akkor Szűz Mária kútja szabad és tiszta. A trágyát széthordatta a földjén, beteg felesége pedig meggyógyult. A kürti hívek elhatározták, hogy a jövőben az oltár alatt elzárva tartják a kutat, hogy több megbecstelenítés ne érhesse. Fölötte egy üveggel lezárt fülkében a lourdes-i Szűz szobra vigyáz.

A kálvária
A kis kápolnától kálvária vezet föl a dombra a nagy kápolnáig. Előbb a Fájdalmas Szűznek hét, majd Krisztus keresztútjának tizennégy stációja. Az úton kétoldalt díszfák sorakoznak, ékei a ciglédi zarándokkertnek. A dombtetőn levő térségen három kőkereszt van. Jézus és a két lator.
A nagy kápolna – Szűz Mária hét örömének kápolnája – elődjének a helyén téglából épült; rajta hat színes ablak, faajtó, tornyocska kisharanggal, toronykúppal. Az oltár fölött két színes szobor: Jézus és Mária Szíve. A misézőoltár fölött a Boldogságos Anya a kisded Jézussal. A szentély ablakai alatt egy-egy festmény. A Szentcsalád és a Mennybevitt a virágok között. A neoromán stílusú kápolnát a balassagyarmati Szeghő Sándor építész tervezte. Falai közt az említett négy remete nyughelye, kívül a többi remetesír és a török által lemészárolt kürti lakosok porai.

Kisasszonykor és pünkösdkor
Két búcsúja is van a kegyhelynek. Az elmúlt több mint másfél évtizedben megnőtt a búcsúsok tábora. Környezete Ciglédet egyik legszebb búcsújáróhelyünkké teszi. Minden kegyhelynek megvan a maga jellegzetessége, mely tükrözi az ott élő emberek szokásait, ízlését, anyagi helyzetét. A környék hívei nem a pompát keresik a kegyhelyen, hanem az áhitatot, jámborságot. Cigléd zarándokainak lelkében az ima és áhitat szebb, fölemelőbb, Istenhez vezetőbb és Isten előtt kedvesebb, mint például a falu templomában. Itt ugyanis a zarándok imáját, buzgalmát a patrónusok és patrónák nagy serege, velük a vértanúk és hitvallók királynéja, a leghathatósabb Boldogasszony segíti, édesíti.
Valóban. A szentkúti kápolnától elindulva a keresztúton a stációk köveiről ránk köszönt a múlt, és a feltámadó szél, felkavarva lábunk nyomán a leveleket, halkan dudorássza a régi búcsújáró éneket: „Jézus vállán a nagy kereszt, fogd meg te is, el ne ereszd.”

Önnek ajánljuk

Miből él az elnökjelölt?

Hamšík Lavezzivel is konzultált átigazolása előtt

Tiltakoznak a kiállított melltartók és bugyik ellen

21 Savage szabadlábon

Pedagógiai napok a digitalizáció jegyében

Pellegrini: A rendőrség senki fölé nem terjeszti ki a védőszárnyait

Legfrissebb galériák
Olvasta már?