Brüsszelből jelenti Rozbroy Viktor

Hogyan tovább a kisebbségpolitikában? címmel szervezett konferenciát május 16-án Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője. A kerekasztal-beszélgetés az őshonos kisebbségek védelméről szóló határozatnak az Európai Parlamentben idén februárban történt elfogadását,
ÚJ SZÓ ONLINE

2018. június 21. 23:49

Hogyan tovább a kisebbségpolitikában? címmel szervezett konferenciát május 16-án Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője. A kerekasztal-beszélgetés az őshonos kisebbségek védelméről szóló határozatnak az Európai Parlamentben idén februárban történt elfogadását, valamint az európai jogvédelmünkért indított Minority SafePack polgári kezdeményezés sikeres aláírásgyűjtését követően jött létre, a kisebbségpolitika számos ismert képviselőjének részvételével. Kiküldött tudósítónk beszámolóját olvashatják.

 

Volt egyszer egy város.

Ez a város szinte minden szempontból jelentéktelen volt. Még a neve is azt jelenti, hogy „település a mocsárban”. Népessége harmada Pozsonyénak, területe pedig egytizede. Ha Szlovákiában volna, csak a harmadik legnagyobb városa lehetne. (Mondjuk, mégis van értékelhető vasútállomása, reptere és négy metróvonala.) Ebben a városban holland nyelvű emberek éltek, akik flamandnak nevezték magukat. Miután megalakult az ország, melynek fővárosa lett, az eredeti lakosságot kiszorította a francia nyelvű, akiket pedig vallonoknak hívtak. Aztán amikor a holland nyelv gazdasági érték lett, ismét elkezdték használni. Így ebben a városban most mindkét nyelvvel lehet csokit venni a boltokban és gofrit enni az utcasarkokon. Eddig tartott a mese, innentől már politika.

Ez a városka – egyébként Európa egyik legszebb főterével kiegészítve – jelentéktelensége miatt alkalmasnak tűnt arra, hogy a világtörténelem legnagyobb gazdasági és politikai szövetségének tényleges székhelyévé váljon. Bár hivatalosan csupán egy kis ország fővárosa, mivel itt székelnek Európa és részben a világ legfontosabb intézményei (némelyek csak „átmeneti jelleggel”), nevezhetjük birodalmi központnak. Ilyen nagyon fontos intézmény például az Európai Bizottság, ennek feladata az uniós jogszabályok kezdeményezése és betartatásuk. A Bizottságnak annyi tagja van, ahány ország az Unióban, őket körülbelül huszonháromezer bürokrata segíti. Egy másik fontos intézmény az Európai Unió Tanácsa, tíz tematikus felállással (például Gazdasági és pénzügyek Tanácsa vagy Környezetvédelem), mindegyik 28 miniszterből áll – minden országból egy –, az új alkotmány szerint már Miniszterek Tanácsának neveznék ezt az intézményt. Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg, azonban havonta csak négy napot tölt ott, az összes többi ülést az „ideiglenes székhelyen” tartja, tehát Brüsszelben. Az EP nem tehet önálló törvényjavaslatot, de módosíthatja a benyújtottakat. Tagjait az EU-polgárok közvetlenül választják. Ilyen például Szlovákiából a két magyar küldött, Csáky Pál és Nagy József.

A három intézmény közötti kapcsolat: a Bizottság kitalálja a törvényt, továbbküldi a Tanácsnak, ahol megvitatják, esetleg módosítják, majd innen megy a Parlamentbe, ahol szintén megvitatják és módosíthatják. Mindenkinek jóvá kell hagynia mindent. Így többszörösen ellenőrzik egymást a jogalkotó intézmények, hogy véletlenül se csúszhasson hiba a törvénybe. (Csak úgy mellesleg, a NATO székhelye szintén ebben a városkában van.)

Az EU legfontosabb intézményei egy kisebb városnyi épületegyüttesben székelnek, melynek egyes részeit hidak kötik össze egymással, van saját vasútállomása és plázarészlege. Szépnek talán túlzás lenne nevezni, de minden szempontból praktikus és komfortos próbál lenni. Olyan hely, ahol az ember szívesen dolgozik. Ráadásul az épület egyik blokkját Antall Józsefről nevezték el. Az épületben rengeteg különböző tanácsterem is van, ahol általában fontos dolgokról beszélgetnek okos emberek. Például az EU-roamingról. Vagy a Minority SafePack-ről (magyarul kisebbségi mentőcsomag). Előbbi azt jelenti, hogy az Unió egész területén a hazai szolgáltató árszabása szerint telefonálhatunk és internetezhetünk. Utóbbi pedig arról szól, hogy az Európában élő kisebbségeket ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többségi nemzeteket.

2011-ben a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója), az RMDSZ és más szervezetek kezdeményezték a Bizottságnál egy tizenöt javaslatból álló kisebbségvédelmi törvény benyújtását. A Bizottság ezt elhárította, mondván, nem az ő hatásköre. Végül nagy huzavona után egy kilenc témára redukált javaslatban egyeztek ki. Illetve a Bizottság hajlandó lesz foglalkozni a témával, ha a szervezeteknek sikerül összegyűjteniük egy év alatt egymillió aláírást legalább hét országból. (Van népmesei érzékük, kétségtelen.) S hogy miért is fontos ez nekünk? Azért mert:

  • az EU megfogalmaz egy ajánlást a kisebbségek védelméről, amit egy kis jóindulattal akár figyelembe is vehetnek az országok,
  • a kisebbségek számára is elérhetővé válnak az EU-s támogatások,
  • létrehoznak központokat, melyek a nyelvi sokszínűséggel fognak foglalkozni,
  • figyelembe veszik majd az etnikai összetételt, amikor egyes régiókról döntenek,
  • az államnak biztosítania kell a kisebbség számára, hogy az anyaországi tévét nézhesse és rádiót hallgathassa.

 

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

TIS: Szlovákia az 59. a korrupciót felmérő világranglistán

sólymos lászló

Sólymos László benyújtotta a lemondását

sólymos balhé

Videón Sólymos László tegnapi dulakodása

Máté Eszter

Már szinte alig lehet biomézet előállítani

Érsekújvár

Vágsellyén és Érsekújvárban is emelték az ingatlanadót

bugár sólymos

A Híd tiszteletben tartja Sólymos László döntését

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.