Az Instagram, és ami mögötte van

Vasárnap

2019. június 6. 12:52

 „Barátom, nincs semmi titkom.

Átlátszó vagyok, mint az üveg – épp ezért

miként képzelheted, hogy te látsz engem?”

(Weöres Sándor: Önarckép – részlet)

Épp nemrég kérdezte valaki, hogy miért lett ennyire népszerű az Instagram, ahol szavak helyett a fotók kommunikálnak. A válasz talán az lehet, ami pár éve látszik a kutatásokban: a kommunikáció elindult a texting irányába, és ennek egy törvényszerű következménye a fotókkal és hangulatjelekkel történő közlés. Ez a réginél redukáltabb kommunikáció, miközben sokan azt érzik, hogy a pillanatok megosztása teszi teljessé életüket. Az, hogy ma hamarabb látunk egy karácsonyi megterített asztalt, mint hogy leülnének a családtagok, vagy folyamatosan szelfiket gyárt mindenki, az mutatja, hogy egyfajta közléskényszer uralja az online teret. Ez nyilván továbbvezet ahhoz, hogy ez a fajta kommunikáció sokkal narcisztikusabb, mint a régebbi, amikor az emberek csak beszélgettek egymással. Történeteket osztottak meg, nem pillanatokat. Ma viszont egyfajta csoportnorma lett a „láttatás”.

Szemmel látható hatások

Az Instagram pszichológiai kutatása viszonylag frissnek mondható, ám az eredményekből már látszik, hogy ez az alkalmazás komoly hatással van arra, hogy az emberek hogyan érzékelik önmagukat és az őket körülvevő világot.

Nemrég az Egyesült Királyság Royal Society for Public Health (RSPH) és a Young Health Movement jelentést tett közzé, amely a különböző szociális médiaplatformok mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgálta. Több mint 1400 személyen végzett, a 14–24 éves korosztályra vonatkozó felmérés volt ez, amelyben az egyes közösségi médiaplatformok egészségre és jóllétre gyakorolt hatását, pozitív és negatív következményeit értékelte. Pozitívnak minősítették az olyan vonásokat, mint a megosztott egészségügyi ismeretek megértése, az információkhoz való hozzáférés, az önkifejezés lehetősége és a közösségépítés. Negatív tényezőnek számított azonban a szorongás, depresszió, a testképre gyakorolt hatás, a kimaradástól való félelem (FOMO), a magány érzése és az alvás minőségének romlása. Ebben a kutatásban az Instagram kapta a leginkább negatív értékeket.

Nem meglepően, hiszen a megosztott és folyamatosan egymás monitorozását lehetővé tevő applikáció komoly hatást gyakorol a fiatalok testképére, önértékelésére, a FOMO szorongásra és nem utolsósorban az alvás minőségére.

Mi a baj a folyamatos fotózással?

Ma egy fiatal olykor 40-50 szelfit is legyárt, majd hosszas munkával kiválasztja azt, amelyik szerinte a legjobb. Ezek a felvételek valójában sokszor olyan online személyiségképek, melyek akár távol is eshetnek a valóságtól. Azonban minél nagyobb a távolság az idealizált és a realitás között, annál inkább törvényszerűen szorongásokat fog elindítani. Nem is beszélve arról a hatásról, amelyet mások megosztott pillanatai láttán érezhet valaki.

A kutatók szerint az ilyen közösségi platform arra tanítja meg például a serdülő lányokat, hogy állandóan figyeljék a testüket, de ez a másokkal való folyamatos összehasonlítás könnyen vezet oda, hogy „irreális, manipulált” alakot (vagyis fényképet) találnak vonzónak és követendőnek. Ez az érzelmi folyamat azonban tinédzserkorban épp összeszalad a női identitás, a nőiség alakulásának fejlődésével, és előállíthatja a csalódottságot a saját testükkel kapcsolatban, ami tovább gerjeszti az ideális utáni vágyakozást. Régen is voltak ideálképek, egy-egy poszter, egy híres színésznő vagy sportoló képe, egy fotómodell, akinek képeit újságban vagy tévében látták az emberek. Nagy különbség ehhez képest, hogy most az online tér közösségi médiájában ezek a képek szinte ömlenek, ezrével kerülnek ki, és állandó stresszt okoznak, mert folyamatos összemérésre adnak lehetőséget.

Ehhez társul még az a jellemző, amelyet már tudunk: az online személyiség mindig gátlástalanabb és impulzívabb az offline személyiségnél, vagyis az applikációban mozogva az érzelmek valóban megváltoznak, a vágyak és az érzelmek felgyorsulnak, mintegy „felhajtó erőként” működve.

Insta-pozitív képek

Rachel Cohen pszichológus szerint az a probléma, hogy például a fitneszfotó, ha hírességek (értsd: Insta-celeb) csinálja, látványosan rosszabb hatást gyakorol a nőkre, mintsem növelné az edzésvágyat. A szakértő azt mondja, az történik ilyenkor, hogy egy fiatal nő a látottak hatására elkezdi önmagát is tárgyként vizsgálni, ami nem vezet jóra. Ez a szelfi-objekt (hasonlóan a pszichológiai fogalomhoz) valójában olyan belső kép lesz az illető fantáziájában, amelyet folyamatosan alakítania kellene, hogy úgy nézzen ki, mint azé, akit követ. De egy normális testalkatú lány vagy nő ebben az értelemben lassan elszakad önmaga valóságától, elégedetlensége és szorongásai fokozódhatnak, mert egyre csúnyábbnak látja önmagát.

Az Instagram ebben az értelemben veszélyes üzem. A fenti online személyiségállapot olyan feltárulkozással kapcsolódhat össze, amely túlmutat a jóérzésen. Sok fiatal ebben az érzelmi állapotban oszt meg fotókat és nézi másokéit, akiket boldognak, jó alakúnak, trendinek lát, szemben azzal, aki ő… otthon ülve a széken.

Miért használja ez a generáció?

A válasz egyszerű, mert rendkívül népszerű, „mindenki fent van rajta”, és minden fontos személy nyomon követhető. A tinédzserek körében egy-egy Insta-sztori megalkotása különösen alkalmas arra, hogy valakinek (például szakítás után) az orra alá borsot törjenek, megmutatva, hogy mennyire fantasztikusan érzik magukat éppen valahol máshol, valaki mással…

Mindez nyilván érzelmi üzenet, de sem a küldő, sem a felhasználó nem nyer vele valami sokat. Ezek szituatív „jóérzések”, jellemzően a káröröm vagy a bosszúvágy élteti őket. Ha nem értjük meg, mi mozgatja ezt a generációt a lájkok és a szívecskék világában, akkor nehezen is segítünk neki. A közösségi média platformjai veszélyes az olyan karakterek számára, akik folyamatosan biztonságosnak és pozitívnak akarják érezni környezetüket; ők gyakran esnek áldozatul a saját tudattalan érzelmeiknek. Az önbizalom és a nyugalom számukra olyan érzések, amelyeket másoktól kapnak, tehát állandó visszajelzések szerzésére törekednek, még olyan áron is, hogy egyre többet kell feláldozniuk önmagukból. Az ilyen „kihelyezett” önbizalom pedig kétséges dolog, mindig biztosítani kell a létrejöttét, nem lehet lazítani, mindig meg kell felelni az elvárásoknak, és magas szinten teljesítve őket, tudattalanul állandó készenléti pozíciót kell felvenni.

A kutatások szerint ma olyan erős a dicséret igénye, hogy az Y és Z két olyan generáció, amelynél a legalapvetőbb igényeket: étel, ital, szex megelőzi a jutalom iránti vágy. Ennek oka érthető. Az információs kor közösségi médiájának, gyorsaságának és azonnali érzelmiszükséglet-kielégítésének lett ez érzelmi következménye, hogy – a korábbi nemzedékeknél érettebb korban már nem felszínen lévő igény – most fiatal felnőtt korban komoly mértékben jelen van. Ahogy látjuk, nagyon fontossá vált a dicséret, a kiemelés és a fontosság érzése. Az idősebb korosztálynak könnyű ezt az érzelmi viselkedést infantilisnak látni, de el kell fogadni, hogy a több százmillió felhasználó a közösségi média oldalain a lájkvadászattal és elfogadás vágyával ezt az érzelmiszükséglet-kielégítést keresi.

Ez a fajta kívülről kapott „önbizalom-injekció” rövid ideig nyilván hatásos lehet, de nem pótolja a valódi önbizalmat, amely saját és „belső előállítású”.

Ezt valójában a család és a barátok tudják megadni azzal, ha dicsérnek, és valódi érzelmeket adnak egymásnak. A szülőknek támogatnia kell az Insta-generáció tagjait abban, hogy képesek legyenek önmagukat olyannak elfogadni, amilyenek, vagyis valódi önmagukat szeressék, ne egy ideális képet üldözzenek éveken keresztül.

A 21. században ez a realitásban létező és tartalmas érzelmi kapcsolat még fontosabb lett, mint bármikor.

Tari Annamária pszichoanalitikus

A teljes írás a VasárnapLélek mellékletben jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Emelkedik a szegénységi küszöb

Elfogadta a parlament a Lex Harabint

Iskolaügyi témák terítéken Gútán

Karácsony Gergely nyerte az ellenzéki előválasztást

Buffon visszatérhet a Juventusba

Miért viszket a fejbőr?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?