Aki velünk marad

Fájó, kisiklott sorsok sokszorosan győztes megformálója. Arcához a legembertelenebb helyzeteket illesztik. Szerepei révén sokszor olyan mélyre merül, ahol már nincs is nagyon esély a túlélésre, aztán hirtelen mégis feltűnik a szalmaszál, amelyben talán meg lehet kapaszkodni. De ehhez már az ő egyénisége kell. Nagy Mari lénye. Az ő hangja, az ő ereje, az ő tehetsége. Egy emberi hang, mérhetetlen erő és rendkívüli tehetség.
Szabó G. László

2020. január 22. 09:15

d
- Szkárossy Zsuzsa felvétele

Kiváló rendezők hívják súlyos történetekbe. Gothár Péterrel dolgozott A részlegben. Alföldi Róberttel a Nyugalomban. Pálfi Györggyel a Taxidermiában. Szabó Istvánnal Az ajtóban. Most a magyar Oscar-nevezéssel futó Akik maradtakban, Tóth Barnabás filmjében egy sokszorosan vesztes kamasz lány távoli rokona, de az első számú hozzátartozója.

Egy dacos, önfejű bakfis mellett áll rendíthetetlenül, szeretettel figyelve minden lépését. Klára kitartóan várja haza szüleit a náci haláltáborból a második világháború utáni Budapesten. Olga, akit ön játszik a filmben, teljes odaadással gondoskodik róla. Nagyon szép szerepet kapott a rendezőtől. Hosszú válogatás előzte meg a forgatást?

Barnabás engem is castingra hívott, ott találkoztunk először. Annyira jól sikerült a jelenet, hogy másnap már fel is hívtak, hogy enyém a szerep. A forgatókönyvet ezek után kaptam meg.

Melyik epizódot ragadták ki a történetből?

Azt, amikor Olgi a múltjáról beszél Klárának. Elmeséli neki, hogyan találkozott a férjével, hogyan kommendálták össze őket, mert belőle is szerelem nélkül lett feleség, ennek ellenére viszonylag jól élt a párjával.

Olga egyszerű asszony, aki túlélte a zsidóüldözést.

Egy iskolázatlan zsidó asszony, aki vénlányként ment férjhez. Túlélte a háborút, de mindenkit elveszített a családjából. Az a legnagyobb boldogsága, ha megetethet valakit, ha főzhet valakinek, és azt mondhatja neki, hogy egyél, egyél, egyél! Szeretetének ez a maximális jele. A háború után elmegy az árvaházba, ahol zsidó gyerekek vannak, és keresi az unokatestvére gyerekeit. Így talál rá az egyik távoli rokona húgára, Klárára. Tizenkét évesen hozza ki őt az árvaházból, és elkezdi nevelni. Mufurc, rossz természetű a lány, sokszor elviselhetetlen, a legkevésbé a szeretetet tudja elfogadni. Nagyon bizalmatlan. De Olgi néni eteti, és a maga módján próbálja visszahozni őt az életbe. Elviszi egy nőgyógyászhoz, mivel biológiailag már érettebbnek kellene lennie, és a magányos orvos óvó szárnyai alatt fiatal nővé cseperedik. A férfi élete pedig új értelmet nyer a Kláráról való gondoskodás által. De 1946-ban egy ilyen kapcsolat még fölöttébb gyanús. Egy tizenéves lány és egy negyvenes férfi nem sétálgathat és nem beszélgethet észrevétlenül az utcán, nem ülhet le egy padra a parkban. Pedig nekik kettőjüknek szükségük van egymásra, hiszen mindketten ugyanarról a helyről magányosak.

Olgi néni sem ereszti el a lány kezét.

Csak az a baj vele, hogy elég prűd. Eleinte neki is gyanús az orvos viselkedése. De a kislány vele akar lenni. Egyre több időt töltenek együtt. Klára már ott is alszik nála. Közben mindenki mindenkit figyel. Klára nagyon nyitott, és nagyon okos, de rosszul teljesít az iskolában. Az orvos az intellektusával segít neki. Olgi néni meg is kéri őt, hogy vállaljon részt Klára nevelésében, mert ő kevés a lányhoz. Eleinte ő is úgy érzi, hogy ez veszélyes kapcsolat, később rádöbben, hogy nem, és onnantól fogva ketten formálják a lányt. Olgi néni hatvanöt éves, nálam jóval idősebb nő. Ezért kaptam ősz parókát.

Szerette?

Imádtam. Egyáltalán nem kellett kilépnem magamból. Jó volt, amikor a rendező azt mondta: „Mari, meg fogunk öregíteni!” Rám tették az ősz parókát, és olvadt bele az arcom. Ötvennyolc éves vagyok. A filmben hét évvel és egy háborúval vagyok idősebb.

A kislány közben nővé érik a történetben, és felébred benne a szexuális érdeklődés az orvos iránt.

Hajduk Károly játssza a nőgyógyászt. Zseniálisan! Apa és férfi egy személyben működik nála. Ki tudja védeni Klára érzelmeit. A film végén már tizennyolc éves a lány, és vőlegénye van.

F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyve alapján készült a forgatókönyv, és a film már a világ több fesztiváljára eljutott. Mindenütt felsőfokon írnak róla.

A magányról, a szeretetnélküliségről, a társkeresésről szól, az pedig nagyon bonyolult egy kiélezett korszakban, az egyre inkább dermesztő Rákosi-rendszerben. Teljesen ellehetetlenülnek a viszonyok, még az iskolában is figyelni kell, hogy ki súgja be a másikat, mit szabad kimondani, és mit kell elhallgatni. Az orvoskollégák ugyan barátok, de kénytelenek egymásról jelenteni, elkezd újra bekúszni az életükbe, amit egyszer már megéltek. Nem ért véget semmi. Olgi néni félelmei sem alaptalanok.

Hajduk Károllyal könnyen egymásra hangolódtak?

Már A martfűi rémben is nagyon sűrű erővel volt jelen, csak ott másfajta energiával hitelesíti egy gyilkos történetét. De itt, ebben a filmben is olyan erőteljes a jelenléte a vásznon, hogy az világszenzáció. Elég a szemébe nézni, és az ember már nem tévedhet el.

S a rendező, Tóth Barnabás mire ügyelt a leginkább?

Hogy csendes, finom, emberi film legyen az Akik maradtak. Nem szomorú és nem sírós, hiszen van benne humor is. Makk Károly alkotása, a Szerelem ilyen szép, csendes film. Annak a végén is úgy összeszorul a szívem! Azt is a színészi játék szépsége ragyogja be. Itt Hajduk Károly viszi a prímet. Elképesztő hatással van rám is az alakítása.

Rögtön az első vetítés után érezték, hogy ennek a filmnek fényes útja lesz a világban? Hogy bárhol kerül is közönség elé, mindenütt mélyen megérinti a nézőket?

A stábvetítés után Barnabás azt mondta: „Gyerekek, nem tudom, mi lesz a film sorsa. Talán majd a Duna tv este tizenegykor levetíti. Köszönöm, hogy elvállaltátok, megcsináltátok.” Igen értékes, humánus film lett az Akik maradtak. De én már A részlegnél megtanultam, hogy az ember nem pusztán a kész filmet, a végeredményt szereti, hanem az egészet, ahogy megszületett. A részlegnél sem szívesen néztem-hallgattam magam. De ha látom, elönt a boldogság, hogy részese lehettem egy ilyen munkának. És itt, az Akik maradtaknál is az a jó, hogy azt az érzést kapod vissza a vászonról, hogy ezt nézni is olyan jó, amilyen jó volt csinálni. Összejött egy rendkívüli csapat, és szerették egymást. Már a próbák is nagyon jók voltak.

Ki volt az első filmrendező a pályáján, aki által megszerette a forgatást?

Gothár Péter. Tőle tanultam meg mindent. A Bodor Ádám regénye nyomán készült A részleg forgatása előtt két héttel csak velem foglalkozott. Elvitt egy stúdióba, és megmutatta, hogyan jelenik meg a monitoron, később pedig a vásznon az, ami éppen történik, vagy amire gondolok. De amire ugyancsak büszke vagyok, az Enyedi Ildikó filmje, a Simon mágus. Félek, hogy soha többé nem tudok már olyat csinálni, mint abban a jelenetben, amikor a WC-ben leveszem a fejemről a parókát, és rágyújtok egy cigire. Egy perc az egész, de az olyan, hogy nézem, és nem hiszem el, hogy magamat látom.

Török Ferenc filmjében, az 1945-ben is bámulatos alakítást nyújt egy falusi asszony szerepében.

Ragályi Elemér volt az operatőr. Ültem fejkendőben a kamerája előtt, tetszett neki a jelenet, amit csináltam, és azt mondta: „Tudod, mire gondolok, Mari? Kiss Manyira a Hogyan szaladnak a fák című filmben.”

Igen, az ő arcán is ott ül a keserves mindennapokból eredő, csendes szomorúság. Mint Juli nénijének az 1945-ben.

Ahogy idősödöm, ezek a pici, érző, lepkeszárnyú öregasszonyok sorra rám találnak minden műfajban. Sokszor eltűnődöm ezen. Zsidó asszony, keresztény asszony, parasztasszony, úri asszony, de én vagyok a nemzet cselédje és titkárnője is. De jó ez így, nem panaszkodom. A Nemzeti Színházban elvégzem a dolgom, ahogy kell, Egérke vagyok a Macskajátékban, Orgon anyja a Tartuffe-ben, Mirigy a Csongor és Tündében, Jézus édesanyja a Mária testamentumában, és megyek, mehetek játszani a Gólem Színházba, a Hatszín Teátrumba és a Rózsavölgyi Szalonba, ahol Encsy Eszter lehetek Szabó Magda Az őz című regényének színpadi változatában. Különleges női történet ez. Teljesen más karaktert játszhatok, mint amilyet az esetek többségében rám bíznak. Encsy Eszter nem egy lepkeszárnyú, idős asszony. Ő ünnepelt színésznő, aki nem szenved hiányt semmiben, csak éppen a szeretet, az őszinte emberi kapcsolatok hiányoznak az életéből. Teljesen ellentétes az én karakteremmel, mégis imádom játszani.

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 2020/3. számában jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Zuzana Čaputová

Čaputová a vezetők felelősségéről beszélt

OTP Bank

Tudjuk, melyik bankhoz kerülhetnek az OTP ügyfelei

Ki lakott itt? – Békés napok a majorban

Ki lakott itt? – Békés napok a majorban

dac

Csak döntetlenezett a DAC a tavaszi nyitányon

Örülni tud olaszul is, bánkódni csak magyarul

Örülni tud olaszul is, bánkódni csak magyarul

L. Kiss Ibolya

„Könnyű ítélni a felületesnek, de mily nehéz, ki a szívet kutatja” – L. Kiss Ibolya élete és művei

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.