A valóra váltott tervek után jöhetnek az újak

Fülek egykori pejoratív jelzőhármasából az egyik érvényét veszítette, a másik kettő pedig ellendült a pozitívumok irányába
Szászi Zoltán

2019. december 11. 10:32

Agócs Attila
- A szerző felvétele

Nógrád egyetlen, tízezres lélekszámot meghaladó, magyar többségű városa, a magyar oktatás és a kultúra végvára, közlekedési, ipari, kereskedelmi és közigazgatási gócpont – mondanánk róla hivataloskodva. Egyébként viszont azt kell róla elmondani, hogy hangulatos, kedves, rendezett és fejlődő település, melynek aktív a civil élete, s ahol évezredek óta emberek laknak. Fülek. A kisváros egykor kissé pejoratív gyár – vár – sár hármasából a legutolsó már régen nem érvényes, a másik kettő értelmezése pedig alaposan megváltozott. A zománcgyár helyett már modern üzemek működnek, mintegy kétezer alkalmazottal. Várrom helyett pedig a vár európai mércével mérhetően is kiváló eredményeket mutató múzeumi intézmény, ahová idén már több mint 31 ezer látogató jött el. Ez az a kisváros, ahol voltak, akik mertek álmodni, és amit álmodtak, valóra is tudták váltani.

Fél évtized eredményei és gondjai

Agócs Attila, Fülek polgármestere szerint a város fejlődésének legutóbbi időszakában igen fontos szerepük van a nem igazán látványos, de kiemelten fontos környezetvédelmi beruházásoknak. Ma már komplex módon tudják kezelni a kommunális, a zöld és az építési hulladékot, a szelektálás majdnem teljes körű. Uniós támogatásból építettek gyűjtőudvart, egy város környéki régi kőbányából építésihulladék-lerakat lett, van komposztáló, s mindehhez modern gép- és eszközpark is. A környezetvédelmi beruházásokkal párhuzamosan prioritásként kezelték a helyi óvodák felújítását és kapacitásbővítését. „Az óvodák felújításának elindításakor úgy gondoltuk, hogy az lesz a legmegfelelőbb, ha több forrásból, mozaikszerűen végezzük el a munkát, mert akkor nem volt más lehetőség. Beváltak a számításaink, és így regionális fejlesztési támogatási programokból, környezetvédelmi és energiatakarékosságot segítő források kombinálásával sikerült elvégezni a két helyi óvoda teljes felújítását, felszerelését és a kapacitás bővítését is. Most ott tartunk, hogy senkit nem kell visszautasítani, mióta a korábban mindig hiányzó 35–40 hely létrejött” – mondta el Agócs Attila. Füleken az oktatásügy kiemelten fontos, így az összes iskolai és a labdarúgópályán lévő tornatermet is felújították a közelmúltban. A Mocsáry Lajos Alapiskolában olyan komoly gondokat kellett felszámolni, amelyek még az alapozáskor keletkeztek. Ugyanitt bevezették az inkluzív oktatást is, amellyel javítják a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi eredményeit. Fülek megyei fenntartású műszaki szakközépiskolájában milliós nagyságrendű korszerűsítés kezdődött a közelmúltban, itt a helyi gyárak szakember-utánpótlását képezik. Van igény rá, mert jól képzett munkaerőből hiány van, szinte állandó a munkásfelvétel a városban működő fémipari, bútoripari cégeknél. Mindezek ellenére még mindig 11,7 százalék a munkanélküliek aránya. Ők általában azok a polgárok, akik sajnos vagy alacsonyan képzettek, vagy nem tudnak kikerülni az adósságcsapdából. Szociális és jogi helyzetüket segíti a jogi tanácsadói iroda, a szociálisterepmunka-hálózat s a roma polgárőrség, valamint a már említett inkluzív oktatás. Becslések szerint a város lakosságának mintegy 35 százaléka roma származású, a szociálisan hátrányos helyzetűek java része közülük való. A polgármester szerint jó esély akkor lesz a gondok teljes megszüntetésére, ha az állami beavatkozás mértéke jelentősen megnő, mert számos kérdésben az önkormányzatnak nincs sem lehetősége, sem jogköre hathatósan közbelépni.

Galéria
d-1
b-2
b-3
v-4
+12

Városháza, piaccsarnok, stadion és vár

Még mindig kevés olyan város van Szlovákiában, mint Fülek, ahol modern, ügyfélkapus rendszerű az ügyintézés. Ezt a fejlesztést is a közelmúltban vitték végbe. „Sikerült a városháza közösségi tereinek modernizálása, az eskető- és a tanácsterem klimatizálása, jól működik az ügyfélkapu. December 13-án avatjuk a város új büszkeségét, a régóta óhajtott piaccsarnokot, ahol a környék termelői forgalmazhatják termékeiket. Az épület igazi kis építészeti remek, a réginek a hangulatát hozza modern köntösben. A városházán pedig fontos innovatív beruházás lesz egy regionális fejlesztési iroda és munkatársi csapat létrehozása, amely egész Nógrád fejlesztésére kihatással lesz. A legjobb szakembereket szeretnénk lehívni Fülekre” – magyarázta a polgármester. Szerinte az eddigi tapasztalatok alapján az a legjobb módszer a helyi fejlesztésekre, ha többlépcsős és többforrásos beruházásokként kivitelezik őket. Így volt ez helyi FTC klubnál is, arról sem feledkeztek meg, ott is jelentős modernizálás ment végbe. Ahogy a várban és szélesebb környékén is nagy változások történtek. Megújult a Váralsó és a Várfelső utca, a munkálatok befejezés előtt állnak.

Civil élet Füleken

A polgármester szerint a füleki civil életben most éppen nemzedékváltás folyik. „Vannak civil szervezetek, amelyek korábban igen aktívak voltak, most már átadták rendezvényeiket, feladataikat másoknak, de a folyamatosság megmaradt, mert mindig vannak olyanok, akik meg akarják váltani, változtatni, jobbá fordítani a világot helyben. Ez így van jól” – jegyezte meg Agócs Attila, aki a Csemadok, a Matica helyi szervezetei mellett a Rakonca néptáncegyüttes minden tagozatát, a Melódia női kart, a Pro Cultura férfikart, a cserkészeket, a sportalapszervezet ágazatait, a focit, a tekét, a sakkot, az asztaliteniszt, az erőemelőket, a birkózókat, a terep- és közúti kerékpárosokat és a floorballosokat (avagy palánklabdásokat) is kiemelkedően jól dolgozó csapatoknak látja. A városban számos rendezvény szervezőjeként megmutatkozó Iuvenis Neogradiensis polgári társulás munkáját is különösen hasznosnak véli. „Most ott tartunk, hogy ismét lehet nagyokat álmodni. Ha jól dolgozunk, azokat az álmokat is valóra lehet váltani” – zárta a beszélgetést Agócs Attila.

Olasz gyökerekkel itt maradni

Fülek városa abban is különleges, hogy a 19. és a 20.század fordulóján a környéken megtelepedett olasz kőfaragómesterek leszármazottai máig itt élnek. Egyikük, Titton Viktória a Füleki Vármúzeumot vezeti. „Eredetileg nem terveztem maradni, de aztán bevontak a várfeltárás munkálataiba. Ennek nyomán rájöttem, hogy itt annyi érdekesség van, hogy mégis el tudom képzelni az életemet itt. Nagyapám már itt született, de a családja Triesztből származik. Mi meg fülekiek lettünk, maradunk. Mert jó kis város ez, van itt jövő” – mondja Viktória. Az általa vezetett intézmény, a várban lévő múzeum a város és a vidék idegenforgalmának jelképe.

A teljes cikk a Vasárnap 50. számában jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Aňa Geislerová

Václav Havel filmbeli felesége

Elásott igazság

Az Elásott igazság brutálisabb és izgalmasabb, mint a legvéresebb skandináv krimik

telefon kép

Óvatosan a pikáns képekkel – többezer eurója bánhatja

Apple iPhone 11

Márciusban érkezik az olcsóbb iPhone

sport a tv-ben

Napoli–Juventus rangadó a tv-ben

Jiri Langer

FELJEGYZÉSEK ÚTKÖZBEN: Hidak könyve XIX. / A legenda

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.