A megyeszékhely árnyékában

Nagycétény a maga mintegy 1600 lakosával elég nagy településnek számít a Zoboralján. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint 1604 lakosából 1108 magyar, 473 pedig szlovák volt, tehát a megyeszékhely közelsége ellenére ez a 70 százalék még mindig dacolni képes az asszimilációs folyamattal.
Szabó Laci

2015. október 9. 00:47

A helybeli magyar oktatási nyelvű alapiskola a Nyitrai járás három teljes szervezettségű magyar iskolájának egyike, amely magyar tanulóinak számát tekintve a legnagyobb. Csehiből, Kálazról, Nyitráról, Lapásról és Kiscétényből is utaznak ide diákok. Ráadásul a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem gyakorlóiskolája. Két éve írtuk, hogy ebben a községben is gyülekeznek a viharfelhők a magyar nyelvű oktatás fölött.

 

Veszélyben az iskola

A helyzet, sajnos, azóta sem változott, hiszen a Čaplovič-féle oktatási törvényt nem vonták vissza, csak elnapolták a végrehajtását, így jövőre derül majd ki, mit eredményez. Két éve az oktatási minisztérium azt javasolta, hogy ne csak az alsó, hanem a felső tagozaton is vonjanak össze osztályokat. Kérdés, milyen oktatási „szakértők” tudnak ekkora marhaságot kiagyalni, illetve milyen politikai szándék munkál a kormányzatban. Talán a megmaradt magyar iskolák szúrják a kormány korifeusainak a szemét, s ezeket akarják halálra ítélni. A sors fintora, hogy a nagy múltú cétényi oktatás 260 évet túlélt (1755-ben a helyi plébánián nyílt meg az első iskola, ahol írást, olvasást, hittant és éneket tanítottak), s most a fiatal Szlovák Köztársaság veszélyezteti a létét.

Gregor Ildikó, az intézmény igazgatója elmondja, hogy jelenleg 90 gyermek tanul náluk, ebből 25 a szlovák alsó tagozaton, a többi magyar 1–9. osztályban. „Az év teljesen zökkenőmentesen kezdődött – mondja az intézmény vezetője –, mi ugyanúgy folytatjuk a munkánkat, mintha mi sem történt volna. Idén nyolc elsősünk van, s ennek különösen örülünk, hiszen növekedést jelent. Ráadásul lesz utánpótlás, bár mindig a demográfiai görbéktől függ. Alapfokon már hét-nyolc éve összevont osztályaink vannak.” Gregor Ildikó elmondja, hogy az anyanyelvi oktatásra fordítható órákat (heti 5 – szemben a szlovák iskolák heti 9 órájával) a szabadon felhasználható órák rovására kénytelenek kiegészíteni. De összességében még mindig kevesebb, mint a szlovák kisiskolások esetében. Így természetesen a magyar tanulók megrövidülnek, hiszen a szabadon felhasználható órák más területen hiányoznak. „Emiatt nem támogathatjuk a többi tantárgyat, és a magyar gyermeknek nincs lehetősége más órát látogatni. Teljesen érthetetlen ez az előírás.”

Természetesen fontos kérdés, mit tud tenni az iskola a tanulók megtartásáért. Cétényben – azon túl, hogy maga az épület takaros, kívül-belül felújította az önkormányzat – minőségi oktatás zajlik. Számos versenyben elért jó eredmények is bizonyítják. Sok iskolán kívüli rendezvényt tartanak, amelyek összehozzák a szülőket, pedagógusokat, s tovább éltetik a cétényi és zoboralji erős hagyományokat. Számos tanulójuk tagja a néptánc- vagy az éneklőcsoportnak, vannak citerásaik, akik az iskola elvégzése után is szerepelnek különféle műsorokban. Az eredményeket mi sem igazolja jobban, mint az, hogy például tavaly egyik volt diákjuk, dr. Bödör Csaba molekuláris biológus Junior Prima Primissima díjban részesült a tudomány kategóriában.

 

Nagy tervek

A község fekvése mindazonáltal szerencsésnek mondható, hiszen Nyitra közelsége (12 km) munkalehetőséget biztosít. Ennek ellenére az állástalanok aránya magas – tudjuk meg a község régi-új polgármesterétől, Mészáros Ferenctől. Amióta a munkaügyi hivatal nem nyújt pontos tájékoztatást, nincs összehasonlítási alap, ám az biztos, hogy a község lakosságára eső mintegy 60-70 munkaképes állástalan magasabb arány az országos átlagnál.

Mészáros Ferenc a tavalyi önkormányzati választásokon került vissza a polgármesteri posztra (Štefan Lužbeťák négyéves megbízatási időszaka előtt nyolc évig volt a falu élén). „Az emberek úgy gondolták, hogy talán érdemes visszahozni a régi időket, mert bővebb volt, termékenyebb volt, emberibb, barátságosabb volt, az emberek számára hozzáférhetőbb volt a hivatal, más a hangneme, hozzáállása és működőképessége. Nem sokkal győztem ugyan, de bármennyivel is, visszakerültem a polgármesteri székbe.”

A fentiek miatt választották őt ismét a cétényi polgárok – állítja Mészáros Ferenc. Ezzel elődje állításaira reagált. Nem tisztünk igazságot tenni, ki hogyan vezette a községet, ezt a cétényi polgárok nyilván jobban meg tudják ítélni. A polgármester elmondja, hogy volt látszatja az ő nevével jegyzett nyolc évnek, hiszen az alatt több mint ötmillió euróval nőtt a község vagyona. „Építettünk kb. két és fél kilométer csatornát, egy ideiglenes tisztítóállomást, amely most már alig győzi kapacitással. A legfontosabb tehát működőképességének a javítása lesz. 2005 és 2007 között az építészeti részének a 65 százaléka elkészült, azóta nem volt elmozdulás. Most teljesen felépítjük. Ehhez a költségvetésből 562 ezer, a csatorna befejezéséhez pedig 2,4 millió euróra lesz szükség.” Együtt bizony testvérek közt is közel hárommillió euró. Sokan kérdezik – mondja Mészáros Ferenc –, mi lesz a csatorna sorsa. A válasz: a földön kell járni. „Ha évente csak négyszázezer eurót kapnánk európai uniós alapokból, hazai támogatásokból, akkor is hat évre lenne szükségünk. S még nem számítottuk az ötszázalékos önköltséget, vagyis felejtsünk el minden más fejlesztést. De dolgozunk tovább azzal a céggel, amely tervezte. Sajnos, a négy év után nem örököltem semmilyen fejlesztési tervet, dokumentációt, amelyhez nyúlhattunk volna, így rohamtempóban készítjük a terveket.”

A polgármester fontosnak tartja, hogy odafigyeljenek az új pályázati kiírásokra. Nagy szükségük lenne a község épületeinek szigetelésére. Ez a régi művelődési házat, a régi községi hivatalt, az orvosi rendelőt és az iskolai étkezdét érinti. Utóbbira – mondja– szeretnének óvodát építeni, mert a jelenlegi az iskolával közös épületben van, így kapacitása véges. Tegyük hozzá, hogy tavaly 29 gyermek volt az óvodában, idén 20. A jelenleginek a kapacitása egyébként 30 nebuló, ha új épülne, akár 50 gyermeket is tudnának fogadni egész napos ellátásra. Így nem kellene sok szülőnek a szomszédos településekre hordania a kicsiket.

A régebbi hitelek kapcsán a polgármester elmondja, hogy az egyik a félig kész állapotban örökölt művelődési ház befejezésére kellett. Az önkormányzat úgy találta, hogy kisebb költség lesz befejezni. Azóta a község egyik büszkesége. A közösségi nagytermen kívül benne kapott helyet a községi hivatal is. Tervekből egyébként van elég. Mészáros Ferenc egyik régebbi álma az idősotthon, hogy a magányos, öreg embereknek ne kelljen eltávozniuk a faluból. Ez persze egyelőre csak álom.

Nagycétény kulturális élete is megérdemelne egy hosszabb fejezetet; hely hiányában csak érzékeltetni tudjuk, mik mozgatják a közösségi életet. Közismert a település Kadarka nevű férfi- és Kútyika nevet viselő női éneklőcsoportja, de találunk itt mazsorettcsoportot is. Néhány éve újraalakult a citerazenekar, és sokan járnak zumbázni. A felújított tornateremben zajlik az élet. A szőlészetéről híres faluban Kadar néven borászati társulás létesült – a régi, helyi szőlőfajtáról nevezték el –, amely a négy évtizedes folytonosságot viszi tovább. Az itt élő emberek egyébként is igénylik a közösséget megtartó szellemiséget. Nem csoda, hiszen az egyik legősibb zoboralji település lakosai.

 

 

 

 

Önnek ajánljuk

Miből él az elnökjelölt?

Hamšík Lavezzivel is konzultált átigazolása előtt

Tiltakoznak a kiállított melltartók és bugyik ellen

21 Savage szabadlábon

Pedagógiai napok a digitalizáció jegyében

Pellegrini: A rendőrség senki fölé nem terjeszti ki a védőszárnyait

Legfrissebb galériák
Olvasta már?