A királynő ereje

Eljátszott már szinte mindent. Hétköznapi sorsokat és drámairodalmi hősöket. doktornőt és komornát. Királynőt és dajkát. Markotányosnőt és öreg hölgyet. Szerepeinek galériája mesterien megfestett képek lenyűgöző sorozata. Köztük Szabó Magda három nőalakja. Bánki Anna az Abigélből, Rickl Mária a Régimódi történetből és Emerenc Az ajtóból. „De a bohócok is megtaláltak!” – közli nem kis örömmel Egri Kati.
Szabó G. László

2019. október 18. 09:15

ffd
- Szkárossy Zsuzsa felvétele

Nem unja még, ha az Abigél diakonisszájáról kérdezik? Hogy a tévénézők többsége Bánki Annával azonosítja?

Épp ellenkezőleg! Büszke vagyok rá, amíg élek. Negyvenkét évvel ezelőtt forgattuk a filmet. Meghatározó munka volt mindannyiunk számára. Zsurzs Évától, a sorozat rendezőjétől rengeteget tanultunk. Fiatal színésznők voltunk, akik nagynevű színészekkel játszhattak. Nagyon kemény munka volt. Mindennap reggel hatkor kellett kelnünk, jött értünk az autó, és vitt a forgatásra. Remek hangulatban dolgoztunk. Visszajöttek a középiskolás éveink, pedig én már akkor a második évemet töltöttem a pályán. Rátonyi Hajnival, Szerencsi Évivel, Bánfalvi Ágival és a többi korombeli kolleginával egyfolytában csacsogtunk, a nagyok pedig, Ruttkai Éva, Temessy Hédi, Tábori Nóra, Schubert Éva, Versényi Ida néni, Básti Lajos és Garas Dezső rengeteget meséltek a középiskolás éveikről. A háború előtt nekik még kötelező volt a latin, szórták az idézeteket, mi meg elképedve hallgattuk őket. Fél évig forgattunk együtt, egytől egyig tiszteltük őket, s közben erős közösséggé váltunk. Nem a nagy öregek képében tetszelegtek előttünk, hanem a kollégáink voltak, és mi a kollégáik voltunk. Rátonyi Hajnival gyerekkorunk óta ismertük őket. Színész-rendező volt az édesapám, Egri István, színésznő az édesanyám, Náray Teri. Básti Lajos ifjú színész korában együtt lakott az édesapámmal egy garzonlakásban. Sajnos pont az Abigél forgatása alatt romlott meg köztük a barátság.

Érezte ennek a hatását?

Lala bácsitól? Dehogyis! Egyáltalán nem! Az utószinkronnál már beteg volt az édesapám, de Lala bácsi állapota sem volt már a régi. Mindig megkérdezte, hogy vannak a szüleim. Többször mondtam az édesapámnak, hogy hívja fel őt, mert már tudni lehetett, hogy súlyos beteg, és közeledik a vég, de nem, akkor sem hívta őt fel. Dacos volt. De amikor meghalt Lala bácsi, apám egy hétig a falnak fordult az ágyában, és nem evett.

Kinek a természetét örökölte?

Apámból is, anyámból is van bennem nagyon sok. Keverék vagyok. Mint Márti, a nővérem. De ahogy idősödünk, azt vettem észre, Márti természetében egyre több van apámból, bennem meg egyre több az anyámból. Márti türelmesebb, én nem annyira. Fiatalabb koromban tiszta apám voltam. Most, ha belenézek a tükörbe, azt mondom: Anyukám! Pedig a szemem, a szám, az orrom apámé. Összhatásban mégis anyu vagyok.

Sok évvel ezelőtt az Alexander’s Ragtime Bandet énekelték Mártival a televízió egyik zenés szórakoztató műsorában. Csinosak voltak, nagyon szexik, kitűnő stílusérzékkel adták elő a dalt. De már jóval korábban azt nyilatkozták: nem akarnak a német Kessler nővérek „magyar változata” lenni.

Mi két külön színésznő vagyunk Mártival, és nem a varieté műfajban dolgozunk. Imádunk együtt játszani, nagyon örültünk ennek a felkérésnek is, de mindketten a színészi pályát választottuk. Azzal együtt, hogy a zenés műfajban is sokat játszottam. Egy színésznek mindent tudnia kell. Táncolni is, énekelni is. Jó, Darvas Ivánnak sem volt nagy hangja, de elképesztően muzikális volt. A La Mancha lovagjában áradt belőle a zene.

Visszatérve az Abigélre: a lelke mélyén ott lakik még Bánki Anna? Vagy már csak akkor jön elő, ha eszébe juttatják?

Nincs olyan, hogy „ott lakik bennem”. Ha tudom, hogy valamelyik tévécsatornán megy a sorozat, megnézem. De már nem úgy, mint eleinte, nem azzal az érzéssel, mert akkor nem szerettem visszanézni magamat. Mindig volt olyan, hogy ezt nem így kellett volna. Ez már nincs. Már élvezem, bele tudok feledkezni. Vannak megunhatatlan filmek. Márti lányai egy nyáron többször megnézték a 101 kiskutyát. Mi szaggattuk a nokedlit, és nem akartuk nézni, aztán mégis leálltunk és beleragadtunk. Az Abigél-élmény is évről évre így támad fel bennem. Tartjuk a kapcsolatot Rátonyi Hajnival, és Bánfalvi Ágival is találkozunk néha.

Szerencsi Éva?

Jaj! Ugyanolyan volt, mint mi. Ő volt a főszereplő, de nem úgy viselkedett. Különben is nagyon természetes ember volt. Édes, szeretni való ember. Hétvégeken, szombaton mindig együtt jártunk bulizni. Nem untuk meg egymást. Olyanok voltunk, mintha össze lettünk volna nőve. Nem tudtunk elszakadni egymástól. Csak Zsurzs Kati nem járt velünk bulizni. Pedig nem volt szigorú a mamája.

Zsurzs Éva.

Nekünk Éva néni. Kati szerelmes volt akkoriban, és ha egy lány szerelmes, csak azzal van elfoglalva.

Szabó Magda kijárt a forgatásra?

Többször is ott volt, de mindent Éva nénivel beszélt meg. Mielőtt elkezdtük volna a forgatást, ők már hosszasan összejártak, hogy a legapróbb részleteket is előre tisztázzák. Vagy hogy mit húznak ki a regényből, és mi marad bent. Magda mindent Éva nénire bízott, de egyeztettek, hónapokig dolgoztak együtt. Ő olyat soha nem mondott, hogy ne így, vagy ne úgy csináld! Kijött, élvezte a forgatást, és elejtett egy-egy történetet. Instrukciókat Éva néni adott, Magdától csak olyat hallottunk, hogy: „Volt nekem egy osztálytársam, aki…”

Aztán jött a Régimódi történet televíziós változata Bereményi Gézával.

Az is fantasztikus munka volt. Az ember életében adódik egy-két ilyen igazi nagyasszonyszerep. Magda még élt akkor, de már betegeskedett, ezért a forgatásra sem járt ki. De a zalaegerszegi előadást látta. Ott is én voltam Rickl Mária. Lejött a bemutatóra. Magdát kamaszkorom óta ismertem. Édesapámmal dolgozott. Dramaturgiai munkát végzett mellette Kármán József Fanni hagyományai című művén. A nyelvezetét akarta édesapám a mai nyelvhez közelebb hozni. S mivel ismerte Magda írásait, szókincsét, műveltségét, kulturáltságát, őt kérte fel, hogy porolja le a darabot. Magda aztán mondta is nekem, hogy aputól tanulta meg a színházat, így kezdett el színdarabokat írni. Tudta, hogy hiába van odaírva, hogy tragédia, ha nincs benne humor, akkor nem az igazi, és ez fordítva is érvényes.

Két évvel a Régimódi történet után Az ajtó Emerencét is eljátszotta Zalaegerszegen.

Két ilyen kősziklából faragott nő! Van bennem keménység, de annyira mégsem vagyok az, mint Rickl Mária vagy Emerenc.

De a kősziklának is van szíve.

Épp ezt akartam mondani! És hogy láttam Sulyok Máriát a Madách Színházban. 1978-ban ő játszotta Rickl Máriát. Csodálatos volt. Márti Debrecenben játszotta Jablonczay Lenkét, az unokát. Almási Éva babát várt, amikor átvette tőle a szerepet a Madáchban. Kívülről-belülről ismertem a történetet. Nagyon megragadott. Sokan azt mondták: Szabó Magda női író, szépeket ír. Baromi szép nő Rickl Mária is! Elűzi a férjét a tanyára, intézőnek. Vagy amikor az unokáját úgy próbálja elriasztani a férfiaktól, hogy megmutatja neki, hogyan üzekednek a macskák. Ez tényleg nagyon romantikus! De az egész család története! Elképedve olvastam újra a regényt, amikor megtalált a szerep. Ez a két ember, férj és feleség, nagyon szerette egymást, és mégis! Mire volt képes ez a nő? Elküldi a férjét intézőnek. Tényleg kemény asszony volt. Mondtam is egy próbán Bereményi Gézának, a darab rendezőjének, hogy amikor hazajön a férj a tanyáról, hogy elszámoljon a bevétellel, majd azt mondja: „Elmegyek, Mária!”, ott kell egy pillanatot teremteni, amiből kiderül, hogy az asszony imádja a férjét. Persze hogy elengedi, de hogy közben mi megy végbe a lelkében, azt éreztetni, láttatni kell. És azt találtam ki, hogy a búcsú percében ráhajtom a fejemet a kollégám, Ilyés Róbert mellére. Megfogtuk egymás kezét, és csak utána ment el. A tévéfilmben is megteremtettük ezt a pillanatot Cserhalmi Györggyel. Ott ő volt Jablonczay Kálmán. Magda, miután megnézte az előadást, azt mondta: „Kikérem magamnak, hogy megszerettetted velem Rickl Máriát! Tudtam, hogy szerették egymást, de nem hittem el. Most úgy megjelenítetted, hogy elsírtam magam.”

Emerenc szerepében is látta Az ajtóban?

Látott. Ültünk a büfében a bemutató után. Éjfélkor szólt neki Géza, hogy: „Keresztanyám, most már menni kellene vissza Pestre!” Mire Magda: „Hagyjál engem békén, még bulizni akarok!” A nyolcvannyolcadik évében járt akkor. Fantasztikus ember volt, akivel jókat lehetett beszélgetni. Ő sem játszotta meg magát. Szerettem a közelségét.

Sok helyen játszott az elmúlt évek során, és ma is több színházban láthatja a közönség.

Oda megyek, ahová hívnak. Szabad vagyok.

Ennek is van előnye. Nem kell mindenre igent mondania.

A jelenlegi színházi struktúrában mindenki sok helyen játszik. Ahol nem éreztem jól magam, onnan elköszöntem. Ahol nekem való szereppel várnak, oda szívesen megyek. Csak az a rossz, hogy nehéz egyeztetni bennünket. Egy hónapban egyszer megy egy előadás. Ha kétszer, az már nagy szó. Nem tudod továbbépíteni a szerepet, mert folyton az jár a fejedben, hogy jaj, csak ne hibázzak! Hol van itt a játék öröme? Ez már nem embernek való! De húzom, mert szeretem csinálni. És mert dolgozni kell, hogy meg tudjak élni.

A teljes cikk a Vasárnap 42. számában jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Híd-lista: miniszterek elöl

Érsek: Bugár személyes döntést hozott

Vizsgálat az OĽaNO képviselője ellen

Tudjuk, milyen autóra kaphat többezres állami támogatást

Feldúlt férfi tört-zúzott egy lévai bank épületében

Kétszeres Stanley-kupa-győztes Nyitrán

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!