A kettősségek faluja – LÚCS

Lúcs község a Csallóköz sziget közepe táján fekszik. Neve állítólag a Lucha személynévből ered, s 760 éves fennállása alatt (első írásos említése 1248-ban történt) volt Luche, Luce, sőt Luchy is.
sysadmin

2009. január 23. 02:00

Lúcs község a Csallóköz sziget közepe táján fekszik. Neve állítólag a Lucha személynévből ered, s 760 éves fennállása alatt (első írásos említése 1248-ban történt) volt Luche, Luce, sőt Luchy is. Mint Gelle környékének birtokösszeírásaiból és az adománylevelekből kiderül, Nagy- és Kislúcs különálló települések voltak. Mindkettőnek a gazdasági életét a földművelés határozta meg, s bár a birtokviszonyok gyakorta változtak, ez így is maradt egészen a XX. századig. Nagylúcs 323 lakosából például még 1900-ban is 249- nek a mezőgazdaság adott megélhetést, s hasonló volt az arány az akkortájt 213 lakosú Kislúcson is. Hogy ez az azóta eltelt egy évszázad során gyökeresen megváltozott, arról már igazán nem a lúcsiak tehetnek. Inkább a földreformokkal, elkobzással kezdődő, majd a szövetkezetesítéssel folytatódó s a magánosítással tetőző, gazdasági átrendeződésnek nevezett folyamat, mely a földművelést az ország éléskamrájának nevezett Csallóközben is a másodlagos fontosságú gazdasági tevékenységek sorába száműzte. A történelem, kiváltképp a XX. század viharai sem Nagy-, sem Kislúcsot nem kerülték el. A világháborúkban elesett helyi lakosok emlékét két egyforma emléktábla őrzi – egyik a kislúcsi, másik a nagylúcsi temetőben. A beneši dekrétumok értelmében kitelepítettekre csak a hozzátartozók emlékeznek, azt viszont feljegyezte az írás, hogy „a falu magyar lakossága állampolgári jogait csak a reszlovakizációs dekrétum aláírása, illetve 1948 után kapta vissza”. 1960-at írtunk, amikor sor került a két település egyesítésére. Ekkor lett Lúcs a kettősségek faluja – itt ugyanis mindenből kettő kell.


Nyolcszázon túl


Lúcs az egyesítés óta eltelt közel ötven év alatt nagy változásokon esett át – írja a községről kiadott tájékoztató füzet; e változások mibenlétéről és komolyságáról Rabay Eduárd polgármester tájékoztat. „A 2008. év fontos választóvonal volt az életünkben – mondja Rabay úr. – A lakosok száma ugyanis tavaly haladta meg a nyolcszázat, s ez nem annyira a beköltözésnek, mint inkább a községvezetőség tudatos tevékenységének köszönhető. Új építőtelkeket jelöltünk ki, községi lakásokat építettünk, s ennek az lett az eredménye, hogy az itteni fi atalok számára ismét távlati lehetőségeket nyújtó lakóhellyé vált a falu. A főváros közelsége miatt persze nem kerülhetjük el azt sem, hogy a régebbi házakat nem helybeliek vásárolják meg, de elmondhatom, hogy a beköltözötteknek is sikerült a beilleszkedés, otthon érzik itt magukat.” Az adóhatóság által a községnek osztott fejpénz szempontjából sem rossz a nyolcszázon felüli lélekszám, ám igazi hozadéka valószínűleg az oktatás terén fog megmutatkozni. „Lévén szó »fi atalodó« községről, nagyon bízom abban, hogy a születések száma növekedni fog, s egyre több lesz a gyerek az elemi iskolánkban, melynek megőrzése, fenntartása évtizedek óta legfontosabb feladataink egyike – tudom meg a polgármestertől. – Jelenleg, sajnos, csak tizenegy nebuló látogatja, ám a község két óvodájában szerencsére cseperedik az utánpótlás, így a jövőben remélhetőleg egyre többen ülnek majd be az iskola padjaiba.” A lúcsi közösségi életet a sport- és tűzoltószervezet, valamit a Vöröskereszt és a nyugdíjasok helyi alapszervezetei tartják mozgásban; olyannyira, hogy új hagyományokat sikerült meghonosítani. Így a falunapon kívül egy ideje télűző, sőt apák napi ünnepséget is szerveznek. A nemzetközi közeledés jegyében baráti kapcsolatot ápolnak a Győr-Sopron megyei Markotabödöge kisközséggel, mely szintén két település egyesítésével keletkezett. Közös rendezvényekben, tapasztalatcserében tehát nincs hiány.


Jót s jól…


 A mostani megbízatási időszakot Rabay úr és a héttagú képviselő-testület a „Szólj, gondolj, tégy jót, s minden szó, gondolat és tett tükörként fog visszamosolyogni rád” szlogennel kezdte el. Eredményeik önmagukért beszélnek. „Csak hogy néhányat említsek: a közelmúltban megtörtént a villanyvezeték felújítása, a gázhálózat bővítése, majd telefonközpontok létesítésére és számos községi létesítmény gázművesítésére, tetőik szigetelésére került sor – vonja meg a mérleget a polgármester. – Teljes hosszában felújítottuk a kislúcsi utat, községi lakásokat építettünk, s a falu szakrális műemlékeit is gondozásunkba vettük. Bár lehetőségeink korlátozottak, a közeljövőben az európai uniós forrásokat kihasználva szeretnénk megkezdeni a csatorna- és a központi vízvezeték-hálózat kiépítését, továbbá újabb transzformátorállomásokat létesítenénk mindkét falurészben. Mindhárom beruházás elő van már készítve. A lakosság szociális ellátásának is szeretnénk fokozott fi gyelmet szentelni. Tervbe vettük a nyugdíjasok és a hátrányos helyzetűek támogatását, s a község szociális alapjából átvállaljuk a tartósan súlyos betegségben szenvedők gyógyszerkiadásainak egy részét. A fi atalabb korosztály igényeit kielégítendő játszóteret építünk, és az igényesebb művelődésre, szórakozásra is igyekszünk teret biztosítani. Ami a legfontosabb: egy magánberuházó segítségével újabb építőtelkeket alakítunk ki, hiszen célunk, hogy a fi atal családokat itthon tartsuk.” Ha ezt a törekvést siker koronázza, a két falu nemcsak közigazgatásilag, hanem a valóságban is teljesen össze fog tartozni, ugyanis a felparcellázásra váró terület épp a kettő között – vagy ha úgy tetszik: a falu közepén – húzódik.

Önnek ajánljuk

Škoda Scala: a konkurencia már felkötheti a gatyamadzagját

Ezek lesznek a legkeresettebb hiányszakmák a szlovák munkapiacon

Rossi: „Boldog lennék, ha még tíz évig kapitány lehetnék”

Egyre több autót törnek fel Érsekújvárban

Megsértette a dél-koreai légteret egy orosz bombázó, figyelmeztető lövéseket adtak le rá

VIDEÓ: Lángokban állt egy gyerektábor Oroszországban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?