A helyhatósági választások elé

November 10-én ismét urnákhoz járulhatunk, hogy választójogunkkal élve megválasszuk az önkormányzati képviselőket és a települések polgármesterét. Tudatosítanunk kell, hogy a választópolgárok két alapvető módon gyakorolhatják a település igazgatását: a község választott szervei révén (képviseleti demokrácia) és közvetlenül (helyi népszavazás, nyilvános lakossági fórumok, aláírásgyűjtés).
szabolaci

2018. november 9. 09:00

- Shutterstock-felvétel

A község legfőbb döntéshozó szerve a képviselő-testület, a legfőbb végrehajtó szerve a polgármester. A két szerv jogkörének tisztázása, egymáshoz való viszonyuk értelmezése gyakran okoz feszültséget, helyenként egyenesen kettőjük viszonyának elmérgesedéséhez vezet. A helyi képviselő-testület – az önkormányzati törvény értelmében – saját szervezeti és működési szabályzatában és működési gyakorlatában maga alakítja eljárásrendjének mindennapi demokratizmusát.

Az önkormányzatokban az ún. szabad képviselői mandátum koncepciója érvényesül. Az önkormányzati képviselő a község egész lakosságának a képviselője, nemcsak annak a választókerületnek a lakosaié, amely őt megválasztotta. Mandátumát szabadon, lelkiismerete és legjobb meggyőződése szerint látja el. Mivel jogilag nem köti őt a választók iránti felelősség, logikus, hogy képviselői tisztségéből visszahívni sem lehet (ha nem követ el bűncselekményt).

Az önkormányzat (a képviselő-testület és a polgármester) eredményes működése attól függ, mennyire élvezik a lakosság támogatását, mennyire tudják a lakosságot bekapcsolni a feladatok megoldásába. Mennyire érzi úgy a polgár, hogy az önkormányzat érette jött létre, és őt szolgálja. A nép bölcs. Érdemtelen embert nem avat halhatatlanná. Ezt tudni kell mindenkinek, bármilyen felelős tisztség betöltésére pályázik. Tudnia kell még azt is, hogy a saját problémáit teljesen félre kell tennie a polgárok problémáinak megoldása végett. Általános tapasztalat, hogy a választások előtt a közéleti szereplésre pályázók (a jelöltek) közül egyesek nagy szavakkal és tetszetős ígéretekkel igyekeznek hatni a választókra. A polgárokon múlik, kiérzik-e az üres beszéd és a reális programok közötti különbséget. Mert igenis lényeges dolog, hogy egy képviselőjelölt, polgármester-jelölt nyílt és világos programmal mutatkozzék be, akarjon és tudjon válaszolni az esetleges kényes kérdésekre is, a lakossági elvárásokra és minden problémára, amely a települést és lakóit érinti.

„Itt élünk a szennyben fulladozó Európa közepén, s ha azt halljuk: tiszta víz, akkor nem ivóvizünkért aggódunk elsősorban, hanem azt válaszoljuk: tiszta vizet kell önteni a pohárba – és a politikára gondolunk. A zavarosban halászókra, a kútmérgezőkre, az idült hazudozókra, az összeférhetetlenekre, a hatalomvágyókra, az agresszivitásukat rosszul leplezőkre, a csalókra és a harácsolókra. S azokra, akik a másképp gondolkozókat legszívesebben megfojtanák egy kanál vízben.” Görföl Zsuzsa egy régi írásából ragadtam ki a fenti gondolatokat, amelyek napjainkra is nagyon érvényesek. Egy bizonyos: bonyolult társadalmi körülmények között telnek mindennapjaink. A választásokra készülve tudatosítaniuk kell a választóknak és a jelölteknek is, hogy nem lesz könnyű megvalósítani a községfejlesztési programot. Értékeket létrehozó tevékenységet kell végezni. Az egész önkormányzat munkájának sikerét a jól szervezett irányítás, a problémák alapos ismeretén alapuló helyes döntések, a döntések végrehajtása határozza meg. Természetesen a határozatok elfogadását, az állásfoglalást és a képviselők szavazását több tényező befolyásolja. Szerintem a képviselő döntése függ:

* a helyzetismerettől, * a témához, a problémához kapcsolódó szaktudástól, * a képviselői tapasztalattól, * objektív és szubjektív tényezőktől * és az esetleges ráhatástól (meggyőzéstől).

Hogy az említett tényezők kit milyen döntésre sarkallnak, azt minden képviselőnek magának kell tudnia. Mint már említettem, nagyon sok függ a döntéshozataltól. Ez nagyban befolyásolja a település életét. A múltban is voltak problémák, ellentétek, és lesznek a jövőben is. Konfliktuskezelő és -megoldó módszereket kell kialakítani, bevezetni. Ez nagyobb körültekintést, alaposabb problémaismeretet, felkészültséget igényel a képviselőktől és a polgármestertől. Az is fontos, hogy a nézetek ütközése ne vezessen gyűlölködéshez, rágalmazáshoz, sértegetéshez. Aki komolyan gondolja a község és polgárok gondjainak megoldását, az elsősorban a közérdeket tartsa szem előtt, annak feltétlenül az észérvek felsorakoztatásával kell meggyőznie társait a saját igazáról. De hozzáteszem, hogy mindezt jóindulattal kell cselekednie. Így lehet csak megegyezésre jutni a köz érdekében.

Próbáljunk elgondolkozni a fentieken és az önkormányzati munka javításáért többet, jobbat tenni a jövőben.

Nyustyin Ferenc, Zselíz

 

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Legfrissebb galériák
Olvasta már?