2018, a boruló bilik éve

Ha valami történt, akkor az nagyon. Talán ez lehetne a 2018-as év jelszava, hiszen régtől mozdulatlan dolgok indultak meg, illetve régtől szunnyadó problémák törtek felszínre. Nézzük, min volt okunk meglepődni tavaly.
Veres István

2019. január 4. 09:30

Már januárban meglepődött az egész világ, hiszen Kim Dzsongun észak-koreai vezető úgy döntött, hogy olyat tesz, amilyet eddig sosem: ellátogatott a dél-koreai Phjongcshangban megrendezett téli olimpiai játékokra. Aztán lépett egy még meglepőbbet: május elején találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, és megígérte neki, hogy Észak-Korea leszereli a nukleáris laboratóriumát. Hogy ebben a kérdésben érdemben mi történt, arról kevés biztosat tudunk. Szintén januári történés, hogy Miloš Zemant másodszor is Csehország elnökévé választották – ez mondjuk inkább a kisebb meglepetések halmazát hizlalja.

Tüntetés hozta változás

Február végén pedig a Galánta melletti Nagymácsédon történt valami, aminek következményei a modern Szlovákia történetének talán legnagyobb politikai földrengését okozták. A rendőrök egy mácsédi családi házban holtan találták Ján Kuciakot, az aktuality.sk hírportál újságíróját, és menyasszonyát, Martina Kušnírovát. Mint később kiderült, bérgyilkos végzett velük, méghozzá azért, mert Kuciak bizonyos vállalkozók és kormányzati körök kapcsolatai után nyomozott. A gyanúsítottakat csak október végén tartóztatták le Komáromban és Gútán, a gyilkosság megrendelőjeként pedig a sajtó által is valószínűsített Marian Kočner vállalkozót említették a hatóságok, akit tavasszal más ügyei miatt le is tartóztattak. A gyilkosság híre viszont annyira megrázta a közvéleményt, hogy Szlovákiában sosem látott tüntetéshullám kezdődött. Pozsonyban hetente tüntettek, néhányszor ötvenezernél is többen, de egyéb városokban, sőt még Angliában is vonultak utcára a kormány és az alvilág összeköttetései miatt felháborodott emberek. All for Jan! (Mindenki Jánért!) – ez lett a Tisztességes Szlovákiáért elnevezésű tüntetéssorozat jelszava. A demonstrációk egyébként rendbontások nélkül zajlottak, viszont magas rangú állami tisztségviselők távozását sürgették. Robert Kaliňák belügyminiszter néhány hetes vonakodás után távozott posztjáról, de Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány leváltására május végéig kellett várni. Őt ráadásul már nem is a Kaliňák helyére sebtében kinevezett egészségügyi miniszter, Tomáš Drucker váltotta le, hanem az ő utódja, Denisa Saková, aki addig, és korábban évekig Kaliňák belügyi államtitkára volt. Mégsem Kaliňák volt az első, akit a Kuciak-gyilkosság elsodort, hanem Marek Maďarič kulturális miniszter. Az ő távozását egyébként senki nem követelte, ám a miniszter (akinek a szénája egy ideje már nem állt jól a Smerben) azt mondta, vállalja a felelősséget, és inkább visszatért a parlamentbe. Október végén a pártot is otthagyta, holott alapító tagként sokáig Ficóék fő ideológusa volt.

Fico integet, de marad

A legnagyobb eredmény mégis a kormányfő lemondása volt: a március eleji tüntetéshullámok és a koalíciós feszültség hatására Robert Fico távozott a kormányból, helyére pedig Peter Pellegrini korábbi házelnök került. „Én nem megyek innen sehová” – mondta Fico mosolyogva Pellegrini kinevezése után. És nem is ment messzire, csak vissza a parlamentbe képviselőnek. Időnként videóüzenetekben osztja meg gondolatait a lakossággal, természetesen főleg a politikai helyzetről. Kedvenc témái közé tartozik Andrej Kiska államfő véleményezése, valamint a Tisztességes Szlovákiáért nevű tüntetések szervezői: Fico ezeket a fiatalokat csak Soros gyerekeinek nevezi, és szerinte azért viszik az utcára a tömegeket, hogy külföldi érdekek érvényesítését segítsék Szlovákiában a kormány megbuktatásával. Megváltoztatták őt is az évek, hiszen kilenc éve még képes volt megtiltani Sólyom László magyar köztársasági elnök belépését Szlovákia területére, most pedig már a politikai ideológiát is Budapestről importálja.

És ha már Magyarország, 2018 áprilisában ismét elsöprő, kétharmados többséggel győzött az országgyűlési választáson a Fidesz. Áder János köztársasági elnök részleges kegyelmet ad az otthonszülésekkel kapcsolatban ismert Geréb Ágnesnek, akinek így nem kell fogházba vonulnia, de az ítélet többi része alól nem mentesül. Brüsszel szeptemberben felemelte a mutatóujját Budapesttel szemben: az Európai Parlament elfogadja a Sargentini-jelentést, megkezdődött a Magyarország elleni, az EU-alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás.

Elnökök és focisták

Nagy a titkolózás a szlovák államfőválasztás körül, amióta Andrej Kiska májusban bejelentette, hogy nem indul újra a posztért. Pártalapítási szándékát egyelőre nem erősítette meg. Viszont a helyére sokan pályáznak, Róbert Mistrík, Bugár Béla, Zuzana Čaputová vagy Štefan Harabin mellett például Menyhárt József MKP-elnök, vagy Marian Kotleba, a ĽSNS elnöke is. A Smer jelöltje lapzártánkig nem volt ismert, sokak szerint Miroslav Lajčák külügyminisztert indítják, annak ellenére, hogy Lajčák többször tagadta, hogy indulna. A felmérések szerint viszont neki lenne a legnagyobb a támogatottsága, ráadásul az év végén körülötte is elfogyott a levegő. Mivel a kormányban nem kapott támogatást az uniós migrációs paktum kapcsán, beadta felmondását, mégis a helyén maradt. De ekkorra már megtudtuk, hogy Andrej Danko házelnök egy összeollózott munka révén lett doktor a besztercebányai egyetemen. Következmény: semmi.

Németországban is véget ér egy korszak: Angela Merkel kancellár bejelentette, nem indul többet a posztjáért, pártjában, a CDU-ban pedig már át is adta az elnöki helyet kolléganőjének, Annegret Kramp-Karrenbauernek. Merkel 2005 óta áll Németország élén.

Párizsban november közepén kitört a „benzinlázadás”: az üzemanyagadó tervezett emelése elleni tiltakozásul az ún. „sárga mellényes” tüntetők országszerte útblokádokat emelnek, és ezzel hetekig tartó tiltakozó mozgalom alakult ki.

December 12-én a magyar Országgyűlés elfogadta a Munka Törvénykönyvének a túlóra lehetőségét növelő módosítását, ezután tüntetéshullám indult Budapesten és más városokban. A módosítást rabszolgatörvényként emlegetik.

A sportról csak annyit, hogy májusban elvált Hosszú Katinka, minden idők legsikeresebb magyar női úszója, és férje-edzője, az amerikai Shane Tusup. Volt a nyáron egy foci vb is Oroszországban, melynek döntőjét a franciák és a horvátok játszották, és utóbbiak győztek 4:2-re. Decemberben viszont a horvátok kapitánya, a Real Madrid-os Luka Modrić kapta az Aranylabdát, melyet az utóbbi tíz évben rendre Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi kaptak.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Két gólt rúgott a ráadásban, így verte a Besiktast a Slovan az EL-ben

Barcelonában bravúros döntetlennel rajtolt a Ferencváros

Ötéves kislányt gázoltak el Nagymihályban

Mondák, legendák és régi történetek egy zárt közösségből

Egy kutatócsoport szerint lehetséges felére csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást 2030-ra

Tizennégy ország íjászai versenyeznek Marcelházán

Legfrissebb galériák
Olvasta már?