Van jövője az SZMPSZ-nek? A díjazott fiatal pedagógus szerint a közösségépítés a kulcs

A díjazott „ígéretes fiatal pedagógusok” nevében Kaszmán-Saróka Liliána, a farnadi alapiskola tanára mondott köszönőbeszédet. Sokan őt viszont nem is feltétlenül pedagógusként, hanem az Estendøn frontembereként és kultúraszervezőként ismerik.

A jelenleg anyasági szabadságát töltő tanár lapunknak elmondta, hogy sosem volt kérdés, hogy csatlakozzon-e az SZMPSZ-hez. Pályakezdőként is magától értetődő volt számára, hogy a területi választmány tagja legyen. Annak kapcsán, hogy miért tartja fontosnak a szervezet működését, éppen a közösségépítő erejét emelte ki az egyik legnagyobb pozitívumként.

„Nagyon sok olyan rendezvénye van az SZMPSZ-nek, amelyek hozzájárulnak a pedagógusok fejlődéséhez. Akár a versenyek, akár a nyári egyetemek, de a különböző előadások, workshopok is. És sok esetben ezeket a területi választmányok szervezik, illetve valósítják meg” – fogalmazott Kaszmán-Saróka Liliána, hozzátéve, hogy szerinte ezekre nagy szükség van.

Így nemcsak az iskolánkon belül tudunk beszélni az oktatás aktuális kérdéseiről, hanem van lehetőségünk más kollégákkal is találkozni és eszmét cserélni.

Az SZMPSZ szerinte tehát erősíti az általánosan vett tanári kollektíva érzését, illetve tanácsokkal és javaslatokkal gazdagodhatnak a tanárok a rendezvényeknek köszönhetően. Érdemes viszont azt is megjegyezni, hogy a díjazott egyben a TANDEM civil szervezet állandó trénere is.

Nyilvánvaló, hogy az egyes SZMPSZ-tagok között akadnak különbségek. Eltérő, hogy ki hogyan tudja kivenni a részét a munkából. Például én a világjárvány kezdetén abban tudtam segíteni kollégáknak, hogy milyen digitális lehetőségek vannak. Tehát más területi választmányoknak tartottam több online workshopot ebben a témában.

Feltehetően – nem csupán erre korlátozódó – aktivitása nagy szerepet játszott abban, hogy a lévai területi választmány felterjesztette a 35 év alatti pedagógusoknak járó elismerésre.

A magyar iskolákat sem kerülik el a változások

A 2026/2027-es tanévtől már minden alapiskolában a megreformált állami oktatási program alapján tanítanak majd. Már jelenleg is csaknem 1000 alapiskolában bevezették az új tantervet – köztük több tucat magyar alapiskolában is. Kaszmán-Saróka Liliána megerősítette az Új Szónak, hogy az SZMPSZ legutóbbi konferenciáján többször szóba került a folyamatban lévő változás.

„Természetesen beszélgettünk róla. A mi iskolánk szeptembertől áll át az új rendszerre, szóval kíváncsi voltam, hogy működik ez a gyakorlatban” – fogalmazott, hozzátéve: 

szerinte nagyobb szabadságot biztosít a reform, ami lehetővé teszi, hogy az iskolák saját víziójuk szerint formálják az oktatást tartalmi szinten. Ugyanakkor rávilágított, hogy több, a magyar iskolákat hatványozottan érintő kérdés is felmerül, amelyek gondot okozhatnak.

„Sok helyen működnek kisiskoláink elsőtől a negyedik évfolyamig, majd az adott tanulók az ötödik osztályt egy másik, nagyobb intézményben kezdik meg. De a reform három ciklusra bontja a gyerekek képzését: a negyedik és az ötödik osztály képezi a második ciklust. Ennek értelmében mikor lépnének át az érintett gyerekek a másik intézménybe?” – vetette fel a kérdést.

A magyar tannyelvű iskolák sajátosságait jól mutatja az is, hogy régiós szinten is nagyok az eltérések. Az énekesnő elmondta, hogy még a konferencián is minden pedagógus más-más specifikus részletet emelt ki. És nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az alapiskolák meghirdetett optimalizációja negatívan érintheti a kisiskoláinkat. A cél ugyanis az, hogy a létszámokat (is) figyelembe véve fenntarthatóvá tegyék az alapiskolai hálózatot.

Szükséges, hogy az SZMPSZ bekapcsolódjon a folyamatba, és ez meg is történik

– utalt ezzel arra, hogy a Magyar Szövetség létrehozott egy ún. oktatási tanácsot, amelynek elsődleges feladata, hogy a magyar iskolák sajátosságait figyelembe véve kidolgozzon egy javaslatcsomagot az alapiskolákra vonatkozóan. Ennek ötletgazdája pedig nem más, mint Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója – ez a szervezet pedig közvetlenül kapcsolódik az SZMPSZ-hez.

„Fodor Attila már évekkel ezelőtt is arról beszélt, hogy elkerülhetetlen ez a folyamat. Hisz látni azt a demográfiai adatokból, hogy nagyon sok iskolában egyre kevesebb diák van, egyre kevesebb magyar gyerek születik bizonyos régiókban. Ez magával hozza, hogy újra kell gondolni dolgokat: vagy össze kell vonni bizonyos iskolákat és intézményeket, vagy egyéb megoldásokat kell találni.”