Egyre többen mennek nyári szabadságra, de kevesebbet költenek

A lakosság utazási szokásairól nem először készítenek kimutatást, a Covid-járvány kirobbanása előtt kettő felmérést is készített az ügyben a Focus a Partners társaság megbízásából, majd tavaly is visszatért a témára.

A lakosság fele nyaral

A közvélemény-kutatás szerint idén nyáron a szlovák állampolgárok 58 százaléka tervezi, hogy nyári szabadságra megy. A tendencia egyértelműen felfelé ívelő: 2019-ben a válaszadók 47 százaléka, majd egy évvel később, a Covid-járvány hatására már csak 39 százalék tervezte a szabadságolást. Tavaly a lakosság 55 százaléka döntött úgy, hogy nyáron huzamosabb ideig pihenni fog.

Korcsoportokra lebontva a legkevésbé mobilisak a nyugdíjasok, a 65 évnél idősebbek mindössze 51 százaléka utazik a nyáron. Nem meglepő, hogy jóval átlagon felüli a főiskolai végzettséggel rendelkezők (70 százalék) és a havi 2600 eurónál többet keresők (79 százalék) utazókedve. Helyi lebontásban Pozsony megye lakosai engedhetik meg maguknak a leginkább a nyári kikapcsolódást – ebben a régióban a megkérdezettek 67 százaléka válaszolt úgy, hogy nyaralni fog.

A meleg időben a legvonzóbb célpontnak továbbra is a vízpart számít. A nyaralók 53 százaléka készül a tengerhez, a természetes tavakhoz, vagy víztározók mellé. 27 százalék a körutakat részesíti előnyben, 23 százalék pedig a hegyi turisztikát kedveli a nyári időszakban. További 18 százalék indul a nyáron fürdőbe, 16 százalék hétvégi házakat keres fel és ugyanennyien tervezik a rokonok és ismerősök látogatását a szabadság ürügyén. A válaszadók hat százaléka leginkább a sátrazást részesíti előnyben.

Nadrágszíj-összehúzás

A tervezett kiadásokat tekintve meglehetősen nagy a szórás. A szabadságot tervezők hét százaléka 250 eurónál is kevesebbet költene a nyári szünidőre, a válaszolók egyaránt ötöde legfeljebb 500, 750, vagy ezer eurós összeget szán a nyaralásra. Amennyiben az átlagos költést vesszük figyelembe, a járulékos kiadások nélkül a lakosság 1093 eurót szán a nyaralásra – de ebben van az az öt százaléknyi jómódú válaszoló, akik háromezer eurónál is magasabb összeget áldoznak a célra.

A lakosság a helyi kiadásokra átlagosan további 533 eurót szán. Tatiana Brandysová, a Partners szakértője szerint a tendencia alakulása mutatja, hogy a lakosság ugyan nem akar lemondani a szabadságról és megszokottá is vált a nyári vakáció, de cserében alaposabban meggondolja, hogy mire költi a pénzét.

A fogyasztási szokások szintén nagyban átalakultak az előző évekhez képest. 2020-ban a koronavírus teljesen megváltoztatta az utazási szokásokat, a rövid és helyi nyaralások kerültek előtérbe. Főként emiatt a lakosság 47 százaléka költött legfeljebb 500 eurót a nyaralásra és átlagosan is csak 679 eurót szántak a vakációra. A korlátozások feloldásával egyre drágábbá és költségesebbé váltak a nyári utak, de a folyamat 2024-ben – egyelőre – tetőzött. Tavaly átlagosan 1191 eurót fordított a lakosság a nyaralásra a Focus kimutatása szerint, miközben az idén tizedével csökkentek a tervezett kiadások.

A lakosság körében a legnépszerűbb nyári célpontoknak hagyományosan Horvátország, Törökország, Görögország és Bulgária számítanak.