Tartós vagy egyidényes?

A zöldséghajtatásban használatos, kereskedelmi forgalomban is kapható fóliák több szempont szerint csoportosíthatók. Gyakorlati megfontolásokból a következő tulajdonságok a legfontosabbak.

Anyag: a fóliák készülhetnek polietilénből (PE) és polivinilkloridból (PVC). A PVC fólia jobban szigetel, fűtés nélkül magasabb hőmérséklet tartható alatta. Élettartam: megkülönböztetünk egyidényes, egyéves és tartós (több éves) fóliákat. Az egyidényes fóliák már gyakorlatilag kiszorultak a természetből. A tartós fóliák gyártásakor fénystabilizátort adagolnak a megolvasztott polietilénhez. Ennek mennyisége és minősége határozza meg a termék élettartamát. A stabilizátor anyagát minden gyártó ipari titokként kezeli. A fóliaágyak és a nagy légterű fóliasátrak, fóliablokkok takarására általában a 0,15 mm, a kis alagutak borításához pedig a 0,035–0,04 mm vastag polietilénfóliát használják. Az előbbit kertészfóliának is nevezik. Szín: az átlátszó fólián kívül megkülönböztetünk fekete (energiaernyőhöz, fóliasátrak külső takarásához), füstszínű (talajtakaráshoz), fehér/ezüst (energiaernyőhöz), fekete/fehér (spárga bakhát takarásához) és fedett fehér (kőgyapotos termesztésben talajtakaráshoz) fóliákat. Az átlátszó, de színes fóliákkal hosszú ideje folynak próbálkozások. Ugyanakkor minden színes takaróanyag azt a hullámtartományt veri vissza, amilyen színűnek látjuk, így kevesebb fénymennyiséget enged át, s különösen a korai időszakban ez hátrányos tulajdonság. A poliszvetán fólia alkáliföldfém-vegyületeket tartalmaz, ennek következtében az ultraibolya sugarakat elnyeli, és vörös sugarakká alakítja át. Ezzel fokozódik a fotoszintézis, felgyorsul a növények fejlődése és a termésérés üteme. A vörös fény ingyenes mesterséges megvilágítást ad, előállításához nem kell egyéb energiahordozót igénybe venni. Kedvező tulajdonsága még a jó hővisszatartó képesség, ezzel is energia takarítható meg. A poliszvetán fóliával takart létesítményekben a takarási időszaktól, a fólia korától függően a kontrollhoz viszonyítva 1–5 C fokkal magasabb hőmérséklet érhető el. Fényáteresztő-képesség: Az új, tiszta kertészfólia a szabadban mért fénymennyiség 92%-át engedi át, amíg a háromrétegű fóliáknál (200 mm) ez az érték 88–89%. A termesztésben mind nagyobb figyelmet fordítanak a magas fényszóró képességre is. A termikus fóliák esetében az alapanyaghoz olyan adalékot kevernek, amely a fóliák hősugár-visszatartó képességét az üvegéhez közelíti. Megjelenésükkel már a fóliával kapcsolatban is lehet az üvegházhatásról beszélni. Ez a típusú fólia átengedi a rövidhullámú sugarakat, amelyek a talajban hősugarakká alakulnak, és már nem képesek a TERMO fólián keresztül a szabadba távozni (az a hősugarak mintegy 80–87%-át visszatartja). A növelt szakítószilárdságú termékek ellenállnak a szélnek, a hossz- és a keresztirányú szakítóerőnek. A csepegésgátló adalékkal gyártott fólia megakadályozza a belső felületen a vízcseppek lehullását. A vízpára vékony rétegben csapódik ki a fólia belső oldalára, onnan legördül a sátor két szélére. Használatával akár több növényvédelmi beavatkozást is megtakaríthatunk. Japán kutatók már az 1970-es évek elején bevezették a porlasztó fóliát, amelynek a felülete a hagyományos palástokénál sokkal simább. A vastagabb, 0,2 mm-es fóliák külső rétegeként terjed a használata.

Napjainkban a legtöbb előnyt a háromrétegű fóliák kínálják. A három réteg nem választható szét egymástól, a réteghatárok észre sem vehetők. A külső réteg általában fénystabil és portaszító, a középső hővisszatartó hatású, a belső pedig csepegésgátló tulajdonságú.