A „büntetőjogi őrület” valójában Gašpar karácsonyi ajándéka az ellenzék szerint

A Büntető törvénykönyv módosítása eredetileg a kisebb bűncselekmények elkövetőinek szigorúbb megítéléséről szólt, az úgynevezett „horalky-paragrafus” ismételt elfogadásáról, de emellett a kormánypártok teljesen más témákhoz kapcsolódó kiegészítő javaslatokkal lepték meg az ellenzéket. 

A Richard Glück, Zuzana Plevíková, Richard Eliáš smeres képviselők által beterjesztett módosítás amellett, hogy bűncselekménnyé nyilvánítaná a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését, és büntetné „idegen hatalom beavatkozását” a parlamenti választásba, megkérdőjelezi az együttműködő gyanúsított intézményét is. 

Eddig ez a lehetőség komoly segítséget jelentett a bűnüldöző szervek számára. Azoknak a vádlottaknak, akik vállalták, hogy tanúskodnak társaik ellen, a törvénykönyv enyhébb büntetést tett lehetővé. 

Ez főleg a korrupciós ügyekben jelentett komoly segítséget, ahol gyakran nagyon nehéz tárgyi bizonyítékokat szerezni. Több korrupciós ügyet is az együttműködő vádlottaknak köszönhetően sikerült lezárni.

A beterjesztők most azzal érvelnek, hogy az együttműködő vádlottak intézményével visszaélnek. 

„A gyakorlatban még mindig lehet találkozni az együttműködő vádlott intézményével, és embereket ítélnek el a vallomásuk alapján, miközben korábban kiderült róluk, hogy nem szavahihetőek”

 – magyarázzák a javaslatukat a Smer képviselői. A módosítást már ma elfogadhatja a parlament, és ha Peter Pellegrini államfő aláírja, akkor a kihirdetése napján hatályba lép. 

Akiknek Gašpar a prioritás 

A javaslat előírná a bíróságnak, hogy azoknak a tanúknak a vallomását, akik korábban más ügyben hamisan tanúztak, ne vegyék figyelembe. Az ellenzék szerint ez egyértelműen azoknak kedvez, akiknek az ügyében fontos szerephez jutnak az együttműködő vádlottak. Ilyen például Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke is, akinek a korrupciós ügyét hamarosan tárgyalja a bíróság. 

„Nyilvánvalóan érinti ez a vádlott Tibor Gašpart, a parlament alelnökét” – írta a módosító javaslatra figyelmeztető bejegyzésében Ondrej Dostál (SaS), aki megkérdezte erről magát a volt rendőrfőnököt is.

 „A válaszából egyértelműen kiderült, hogy a javaslatot Gašpar alaposan ismeri és egyetért vele” 

– állítja a képviselő. 

Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter szerint ez a javaslat is azt bizonyítja, hogy a koalíció nem az embereket érintő lopásokat akarja visszaszorítani. „Számukra Tibor Gašpar a prioritás, az ő személyes helyzete, az, hogy bűnszervezet létrehozásával és korrupcióval vádolják” – tette hozzá. 

 „Szlovákiát újra maffiasírok borítják majd” 

Hasonlóan látja a helyzetet a Progresszív Szlovákia is. 

„A módosító javaslatnak egyetlen célja van, hogy ő, Tibor Gašpar el tudja kerülni az igazságszolgáltatást”

 – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke. Szerinte ez a koalíció autoriter jellegéből következik: a parlamentet és a kormányt arra használják, hogy saját magukat védjék.  

Zuzana Števulová (PS) szerint a javaslat maga „büntetőjogi őrület”, hiszen minden előzetes egyeztetés nélkül két új büntetőjogi tényállást akarnak bevezetni, és fel akarják forgatni a büntetőeljárást. „Ez rosszabb helyzetet eredményez, mint amilyen a 90-es években, a »vastagnyakú maffia« idejében volt” – magyarázta a képviselő. 

Szerinte ez ahhoz vezethet, hogy „Szlovákiát újra maffiasírok borítják majd”, mivel a 90-es évek maffiózóit sokszor éppen a korábbi társaik buktatták le. 

Úgy véli, a javaslat miatt a maffia elítélése is sokkal nehezebbé válik majd. Szerinte azonban a koalíció még ezt is hajlandó megkockáztatni Gašpar érdekében. „Tibor Gašparnak meglesz a karácsonyi ajándéka, de sajnos Szlovákia is megkapja ezzel a maga szörnyű karácsonyi ajándékát” – fogalmazott Števulová.  

A főügyész szerint is káros 

Az ügyben megszólalt Maroš Žilinka főügyész is, aki szerint a javaslat káros. 

„Az együttműködő vádlottaktól szerzett bizonyítékok felhasználására vonatkozó rendelkezéseket tételesen hibásnak és károsnak tartom” 

– írta bejegyzésében Žilinka.  Külön felrója a koalíciónak, hogy ezeket a javaslatokat módosító javaslatként terjesztették be a parlamentbe, anélkül, hogy egyeztették volna ezek tartalmát a büntetőeljárásban érintett szervekkel.