Szalon

Dél-Szlovákia néhány városának kétnyelvűsége

Dolgozatunk tárgya három dél-szlovákiai város, Érsekújvár, Vágsellye és Komárom kétnyelvűségének bemutatása néhány adat tükrében, a magyar és a szlovák nemzetiségűek/anyanyelvűek szempontjából.
author
ÚJ SZÓ ONLINE

2022. július 3. 21:00

Komárom
Fotó: Somogyi Tibor

Az első részben bemutatjuk a vizsgálat módszerét és az adatközlők demográfiai adatait. Felmérésünkben a kétnyelvűség, a nyelvhasználat néhány kérdésével foglalkozunk; képet nyújtunk a magyar és a szlovák nyelv használatának elterjedtségéről a magán és a közéleti nyelvhasználati színtereken (vö. Lampl 2011), az adatközlőknek a nyelvekkel kapcsolatos attitűdjeiről és a többnyelvűséghez való viszonyulásáról. A kutatás eredményeit statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel, és a könnyebb áttekinthetőség céljából táblázatokban is bemutatjuk.

A kutatás módszere
A kutatás célja Dél-Szlovákia kétnyelvűségének feltérképezésére irányult. Módszere kérdőíves felmérésen alapult, néhány, meghatározott szempont – főleg a település magyar nemzetiségű lakosságának aránya – szerint kiválasztott városban, az „erősen magyar jellegűtől” (Komárom) az átmenetet képezőn át (Érsekújvár) az „alig magyar jellegűig” (Vágsellye).
A terepmunka során az volt a célunk, hogy a kutatópontként meghatározott városokban legalább 40 magyar nyelven és 40 szlovák nyelven kitöltött kérdőívet gyűjtsünk fel. Az adatközlőket a terepmunkások elsősorban saját ismeretségi körükből választották ki, magyar, illetve szlovák nemzetiségű személyeket egyaránt. Ezenkívül véletlen mintavétellel kérdeztük le az adatközlőket a kutatáshoz készült kérdőívvel. Az adatközlők a kétféle, magyar és szlovák nyelvű kérdőív közül tetszés szerint választhattak.
A kérdőív 29 kérdést tartalmazott, magyar és szlovák nyelvű változatban készült el. A kétféle változat teljes mértékben megegyezik egymással. A kérdőív magyar változatában a legtöbb kérdés, természetesen, a magyar – mint feltételezett első nyelv – használatára vonatkozott; a szlovák változatban pedig hasonló módon a szlovákra. Feltételeztük ugyanis, hogy a magyar kérdőíveket főleg magyar anyanyelvű adatközlők választják, míg a szlovák változatot főleg szlovák anyanyelvűek.

Az adatközlők anyanyelve és nemzetisége
A 120 magyar nyelvű kérdőívet kitöltő adatközlő közül 114-en (95%) magyar nemzetiségűek és valamennyien magyar anyanyelvűek. Ugyanakkor a 120 szlovák nyelvű kérdőívet kitöltő adatközlő közül 83-an (69,1%) szlovák nemzetiségűek, és 76-an szlovák anyanyelvűek (63,3%).
Köztudomású, hogy a szlovákiai magyarok körében az anyanyelv szoros kapcsolatban áll a nemzetiség kérdésével, ugyanakkor a két kategória nem esik teljesen egybe. Ezt a jelen kutatásunk is megerősítette. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar kérdőívet választó adatközlők valamennyien magyar anyanyelvűek, de közülük 6-an szlovák nemzetiségűek. A szlovák kérdőívet kitöltők közül 76-an szlovák anyanyelvűek (63,3%), 44-en (36,6%) viszont magyar anyanyelvűek. 

 

Táblázat - anyanyelv

Ami az adatközlők nemzetiségét illeti, a teljes mintából (N=240) összesen 150 (62,1%) a magyar, 83 (34,5%) pedig szlovák, ezenkívül 7 (2,9%) nem jelölte meg a nemzetiségét.
Megjegyezzük, hogy a nemzetiségüket meg nem jelölő 7 személy szlovák nyelvű kérdőívet választott, így nemzetiségi hovatartozása is vélhetően a szlovák felé tolódik el.
A fenti adatokból kitűnik, hogy a magukat magyar első nyelvűnek (anyanyelvűnek) vallók száma nagyobb, mint a magukat magyar nemzetiségűnek vallóké. Az aránybeli különbség 164 (68,3%):150 (62,5%), a különbség 14 fő (5,8%).
Az utóbbi, 2021-es népszámlálási adatok szerint a Szlovákiában élő személyek 7,75%-a magyar identitásúnak jelölte meg magát a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél. Az állampolgárok 8,5%-ának magyar az anyanyelve (462 175 személy) (vö. e lap hasábjain Czímer 2022a, b).

Az adatközlők nyelvválasztása
Az adatközlőket azzal kapcsolatban is megkérdeztük, hogy milyen nyelve(ke)t használnak egyes nyelvhasználati színtereken (magánérintkezésben és nyilvános nyelvhasználati színtereken), ezenkívül választ adtak arra a kérdésre is, hogy az iskolában/munkahelyen, barátokkal, ismerősökkel az utcán, az üzletben, a hivatalokban milyen gyakran választják az egyes nyelve(ke)t. A magyar standard nyelvre vonatkozó adatokat a 2. táblázat összegzi.

Táblázat - nyelvválasztás

A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a magyar kérdőívet kitöltő adatközlők általában magyar nyelven kommunikálnak a különféle nyelvhasználati színtereken. A magyar standardot természetes módon gyakran vagy nagyon gyakran használja az iskolában, ill. a munkahelyen 76 adatközlő (63,3%), a barátokkal való kommunikációban 81 adatközlő (67,5%), az ismerőseikkel való beszélgetésekben az utcán 77 adatközlő (64,1%), az üzletben 75 adatközlő (62,5%) valamint a hivatalokban is 63 adatközlő (52,5%). Ez utóbbi színtéren azonban a legkevésbé gyakran. Az eredmények azt mutatják, hogy ahogy haladunk a magánszférától a közéleti felé, egyre csökken a magyar nyelv választása, használatának gyakorisága. E tekintetben speciális esetet, kivételt jelent az iskolai nyelvhasználat.

Nyelvekkel kapcsolatos attitűdök
A különféle nyelvhasználati színtereken megjelenő nyelvek, nyelvi kompetenciák vizsgálata mellett a nyelvekhez való attitűdöket is vizsgáltuk adatközlőink körében. Felmérésünkben fontosnak tartottuk feltérképezni egyebek mellett azt is, hogy az adatközlők hogyan vélekednek a többségi szlovák mint államnyelv tudásának jelentőségéről, illetve e tekintetben milyenek az elvárásaik. 

Táblázat - államnyelv - magyar

A magyar kérdőívet kitöltő adatközlők több mint a fele szerint – 67 fő (55,8%) – elvárható az emberektől, hogy megértessék magukat szlovákul, emellett az adatközlők csaknem egyharmada – 34 fő (28,3%) – szerint az egyén társadalmi helyzete a legfontosabb tényező a tekintetben, hogy milyen mértékben kell tudnia szlovákul. 12 adatközlő (10,0%) szerint az állampolgárnak magának kell megítélnie azt, hogy milyen mértékben kell tudnia szlovákul. 6 adatközlő (5%) vélekedett úgy, hogy kitűnően kell tudni szlovákul.

Táblázat - államnyelv - szlovák

A szlovák nyelvű kérdőívet kitöltők véleménye hasonló a magyar kérdőívet kitöltőkéhez abban, hogy többségük úgy vélekedik, olyan szinten szükséges tudnia szlovákul az egyénnek, hogy képes legyen magát megértetni a társadalom többi tagjával: 72 fő (60,0%). Eltérő a helyzet azonban például abban a vélekedésben, hogy szlovák nyelvtudása szintjéről az egyénnek kell döntenie – 6 fő (5%) –, ill. hogy a szlovák nyelvtudásnak az egyén társadalmi helyzetének megfelelő mértékűnek kell lennie – 15 fő (12,5%). Kitűnően kell tudnia az állampolgároknak szlovákul 20 adatközlő szerint (16,6%). A másik, a „magyar” csoport véleménye e tekintetben viszonylag jelentősen eltérő. A szlovák kérdőívet kitöltők e csoportjának álláspontja véleményünk szerint nem lehet reális elvárás, ugyanakkor tükröz egyféle többségi magatartásmintát.

Táblázat - kisebbségi nyelv

Kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos attitűdök
A magyar kérdőívet kitöltő adatközlők közül 20 (16,6%), a szlovák kérdőívet kitöltők közül 35 (29,1%) nem tudta megítélni, hogy kedvező vagy inkább kedvezőtlen körülmény az, hogy az államnyelven kívül egyéb kisebbségi nyelvek is használatosak Szlovákiában (vö. Simon 2001). 30 magyar kérdőívet kitöltő adatközlő (25,0%) és 53 szlovák kérdőívet kitöltő adatközlő (44,1%) úgy vélekedett, hogy inkább gazdagító, illetve 11 (9,1%) és 3 (2,5%) nagyon gazdagítónak gondolja. Összességében a „magyar” adatközlőknek több mint a fele – 76 fő (63,3%) – általában gazdagítónak találta, a „szlovák” adatközlők közül pedig hasonlóan vélekedett 75 fő (62,5%). Az adatközlői vélemények itt tehát megegyeznek, csupán hangsúlybeli eltolódásról van szó. Lényeges különbség van viszont a tekintetben a két csoport között, hogy általában inkább kedvezőtlen körülménynek tartja a többnyelvűséget a „magyar” csoportból 24 (20%) adatközlő, a „szlovák” csoportból viszont csak 10 (8,3%).

Összegzés
Dolgozatunk célja az volt, hogy bemutassunk néhány adatot három dél-szlovákiai város kétnyelvűségéről. Az alábbiakban összegezünk néhány fontosabb tanulságot. Kutatásunk módszere a kérdőíves vizsgálat volt, ugyanakkor felmérésünk nem tekinthető reprezentatívnak.
A felmérés során különféle, elsősorban a nyelvhasználatot érintő kérdéseket vizsgáltunk, például azt, hogy az adatközlők milyen nyelveken, nyelvváltozatokon (köznyelv, nyelvjárás) kommunikálnak az egyes nyelvhasználati színtereken, milyenek az attitűdjeik a nyelvekhez, ill. milyen mértékben van jelen a hétköznapi kommunikációban a magán- és a közéletben a szlovák mint államnyelv és a magyar mint kisebbségi nyelv. Ezenkívül egyéb, az adatközlők attitűdjeivel kapcsolatos kérdéseket is vizsgáltunk (Simon 2020).
Vizsgálatunkban feltételeztük annak a korábbi kutatási eredménynek az érvényességét, amely a szlovákiai magyarok körében általánosan jellemző, hogy eltérés van az anyanyelv és nemzetiség megvallása tekintetében a megkérdezett adatközlők körében is, vagyis e két kategória nem fedi egymást teljesen. A véletlenszerű mintavétel során is igazolást nyert, hogy az adatközlők közül többnek magyar az anyanyelve, mint a nemzetisége.  Az eltérés 14 fő (5,8%). Ez az adat a vizsgálat helyszínein is jellemző asszimilációval hozható kapcsolatba. A teljes mintából – 240 adatközlő – 150 (62,1%) magyar nemzetiségűnek vallja magát; 83 (34,5%) szlováknak, ezenkívül 7 (2,9%) nem jelölte meg a nemzetiségét.
Az a körülmény, hogy magyar nemzetiségű adatközlők szlovák kérdőívet is választottak kitöltésre, arra enged következtetni, hogy sokuknak fejlettebbek a szlovák nyelvi kompetenciáik. Ennek hátterében pedig az állhat, hogy szlo­vák tannyelvű oktatásban szocia­li­zálódtak, és vélhetően a nyelvváltás folyamatában vannak. A magyar kérdőívet kitöltők túlnyomó többsége a magyar nyelv változatait használja a családban és a közösségi kommunikációban is.

Simon Szabolcs


Felhasznált szakirodalom
Czímer Gábor 2022a. Népszámlálás: Damoklész kardja lebeg Szenc és Vágsellye felett. Új Szó, 2022. január 25., 3. old.
Czímer Gábor 2022b. 422 ezer magyar + további 34 ezer. Új Szó, 2022. január 21., 3. old.
Gyurgyík László 2014. A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig. Különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja.
Gyurgyík László 2004. Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság körében. Kalligram Könyvkiadó (Mercurius Könyvek), Pozsony.
Lampl Zsuzsanna 2011. A szlovákiai magyarok családi és nyilvános nyelvhasználata 2011-ben. Fórum Társadalomtudományi Szemle 13/3: 3–20.
Misad Katalin 2019. Nyelvhasználat kétnyelvű környezetben. Fórum Kisebbségkutató Intézet–Gramma Nyelvi Iroda, Somorja.
Misad Katalin 2021. A hivatali érintkezés nyelve a dél-szlovákiai önkormányzati hivatalokban. Új Szó – Szalon melléklet. 2021. október 24.
Simon Szabolcs – N. Varagya Szilvia 2022. Identitás – attitűd – nyelv a komáromi kétnyelvű beszélőközösség körében. Fórum Társadalomtudományi Szemle 1: 15–32.
Simon Szabolcs 2020. Kétnyelvűség, nyelvi tájkép a szlovákiai Komárom városában. Hungarológiai Közlemények 3: 13–30. Bölcsészettudományi Kar, Újvidék.


Az írás a Fórum Kisebbségkutató Intézet keretében működő Gramma Nyelvi Iroda 21-170-00334 számú, Dél-Szlovákia kétnyelvű­sége, különös tekintettel egyes tele­pülések önkormányzati hivatalának kétnyelvűségére c. projekt támogatásával készült.

 

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Richard Sulík

Sulík szerint már ma újraindulhat a kőolajszállítás, a Slovnaft rendezte a számlát

tasr, tankolás

Fordulhat a kocka – egyre több magyarországi autós érkezhet a szlovák benzinkutakra

SÚLYOSAN megsérült egy 47 éves motoros, mentőhelikoptert riasztottak

SÚLYOSAN megsérült egy 47 éves motoros, mentőhelikoptert riasztottak

Barátság vezeték
Frissítve

Újraindulhat a kőolajszállítás Szlovákiába és Magyarországra

moszkvics

FOTÓK: Visszatér Oroszországba a Moszkvics

kisbaba

A jóslat nem vált be: nem született több gyerek a pandémia alatt Szlovákiában

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.