Szalon

Az igazi ellenállás nem a mellverdeső virtus, hanem a jellem, amely nem alkuszik

Mi történik akkor, ha megszűnnek a civilizációs szabályok? Megfékezhető-e az emberben lakozó állat? S hogyan tűnt el Königsberg, ez az előkelő Hanza-város, a múltjával együtt?
Gazdag József

2021. február 28. 13:30

Az igazi ellenállás nem a mellverdeső virtus, hanem a jellem, amely nem alkuszik
- Képarchívum

Königsberg volt a legkeletibb német nagyváros, Kelet-Poroszország kulturális és gazdasági központja. Ott élt Immanuel Kant, E. T. A. Hoffmann, ott nőtt föl Hannah Arendt. A második világháború kitörésekor 380 ezer – döntő többségében német – lakosa volt. Aztán eltűnt. Eltűntek a történelmi épületek, eltűntek az emberek, és megsemmisült a város német múltja is. Amit nem emésztett föl a tűz, azt eltüntette a szovjet hatalmi apparátus.

A szovjetek 1945 tavaszán foglalták el a várost. Königsberg lángokban állt. Egy előkelő város, amely mintha az évszázadok során mindvégig erre a nagyszabású, grandiózus fináléra készült volna, amikor néhány hét alatt hamuvá lesz – jegyezte föl a szemtanú, Hans von Lehndorff. Orvos volt, közelről látta a poklot, és leírta, hogy milyen. Erről szól a Kelet-poroszországi napló.

Van egy orosz város, amely Kassától (Miskolctól, Debrecentől) nyugatabbra fekszik: Kalinyingrád (az egykori Königsberg). Az ún. Kalinyingrádi terület (Kalinyingrádszkaja oblaszty) a politikai földrajz fogalmai szerint exklávé: Oroszországhoz tartozik, de
Van egy orosz város, amely Kassától (Miskolctól, Debrecentől) nyugatabbra fekszik: Kalinyingrád (az egykori Königsberg). Az ún. Kalinyingrádi terület (Kalinyingrádszkaja oblaszty) a politikai földrajz fogalmai szerint exklávé: Oroszországhoz tartozik, de földrajzilag nem érintkezik Oroszországgal, hanem Lengyelország és Litvánia közé van beékelve, kijárattal a Balti-tengerre. - Képarchívum

*  *  *

A königsbergiek tudták, hogy közeledik a front, de a villamosok még jártak, a mozik nyitva voltak, a rádió pedig azt hazudta, hogy a hadi helyzet a tervek szerint alakul. Akinek nem volt más hírforrása, az el is hitte ezt, hiszen a Führer azt ígérte, hogy Kelet-Poroszországot megtartja, ha törik, ha szakad, és nem engedi át a szovjeteknek. A propaganda még dübörgött, de az utca embere már ciánkálit próbált beszerezni magának, a königsbergi kórház személyzete pedig orosz üdvözlő formulákat tanult.

A szovjetek már a külvárosban voltak, amikor a helyi német vezetők még mindig úgy vélték, ha a Führer hagyta, hogy a szovjetek egészen Königsbergig nyomuljanak, akkor azt nem ok nélkül hagyta, ez lehetett a terv. Vakon hittek a Führernek. A Führerben. Eszükbe sem jutott, később sem, hogy ami történt, az következmény: a hitlerizmus következménye.

Königsberg belvárosa a háború előtt
Königsberg belvárosa a háború előtt.

Hans von Lehndorff nem volt náci. Két idősebb bátyja a fronton esett el, öccsét és anyját a szovjetek lőtték agyon. Őt életben hagyták, mert a megszállóknak is szükségük volt orvosra. Amikor látta a szovjet katonák bestialitását – akik a kórházi ágyon eszméletlenül fekvő női pácienseket is megerőszakolták –, azt írta, ennek semmi köze a bosszúhoz, vagy csak annyi, ahogy az emberben lakozó állat bosszút áll a lelken.

Amikor a szovjetek felfedezték a helyi likőrgyár raktárait, a több ezer liter alkoholt, onnantól kezdve a civilizációs szabályok végképp megszűntek létezni. Minden nő szabad prédának számított. Nevelés? Erkölcs? A békeidők luxusa csupán – írta Hans von Lehndorff.

*  *  *

Enni nem volt mit, a kórházi dolgozók is csak száraz kenyeret és darakását kaptak, ezt néha egy kanál cukorral vagy halzsírral egészítették ki, később – mennyei eledel! – pitypangsalátát ettek hozzá. A romos kórházépületből hiányoztak az ablaküvegek, gyógyszerből kevés volt, zsilettel műtöttek, fűrésszel amputáltak.

Hans von Lehndorff: Východopruský denník. Zápisky lekára z rokov 1945–1947. (Kelet-poroszországi napló. Egy orvos feljegyzései az 1945–1947-es évekből.) Szlovákra fordította: Andrea Platznerová. 344 oldal. Artforum, 2020.
Hans von Lehndorff: Východopruský denník. Zápisky lekára z rokov 1945–1947. (Kelet-poroszországi napló. Egy orvos feljegyzései az 1945–1947-es évekből.) Szlovákra fordította: Andrea Platznerová. 344 oldal. Artforum, 2020.

A königsbergiek egymást is gyanakodva figyelték, mert mindenütt akadtak besúgók, akik a szovjetek kegyeit keresték, és pillanatnyi előnyökért, egy falat kenyérért feljelentették a szomszédaikat.

„Megrendítő, csodálatos könyv” – írta a königsbergi naplóról Márai Sándor, aki az első, német nyelvű kiadást olvasta (Hans von Lehndorff: Ostpreußisches Tage­buch; Aufzeichnungen eines Arztes aus den Jahren 1945–1947. München, 1961). A Kelet-poroszországi napló legfőbb tanulsága számára az, hogy az igazi ellenállás nem a hősködő, mellverdeső virtus, hanem a jellem, amely nem alkuszik.

*  *  *

A potsdami békekonferencia után a Szovjetunió annektálta Königsberget, s a várost Mihail Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsbergből így lett Kalinyingrád. 1947-ben mintegy 100 ezer németet deportáltak onnan munkatáborokba vagy Kelet-Németországba, helyükre 400 ezer szovjet érkezett, az orosz nyelv pedig a közigazgatásban és a közélet minden területén is felváltotta az addig használatos németet.

S amikor az 1990-es években több orosz város is visszavette eredeti nevét – Leningrád például ismét Szentpétervár lett –, Kalinyingrád kitartott a szovjet korra emlékeztető neve mellett, és maradt Kalinyingrád. Ma már alig utal valami a város német múltjára. Az egykori Königsberg romjain felépült orosz nagyvárosnak, Kalinyingrádnak a legutóbbi népszámláláskor 400 ezer lakosa volt, s ebből mindössze 1600 (ezerhatszáz) vallotta magát németnek: 0,4%.

Stig Dagerman: Nemecká jeseň

Az éhezőt hiába kérdezed a demokráciáról!

Stig Dagerman svéd újságíró 1946 őszén Németországba utazott, hogy riportsorozatban számoljon be arról, milyen a legyőzöttek élete egy évvel a világháború után.

 

Dagerman látta a romok között túlélni próbáló családokat, a menekülteket szállító vonatokat. Látta az éhséget, a cinizmust, az apátiát, a közönyt. Látta a törésvonalakat a német társadalomban, ahogy egymást is gyűlölték a németek, a városiak a vidékieket (mert azoknak volt mit enniük), a helyiek a vasúti transzporttal érkezetteket, az idősebbek a fiatalokat (akik horogkeresztes lobogók alatt nevelkedtek).

 

1946 őszén hideg volt, egyfolytában esett az eső, és minden beázott. A külföldi tudósítók általában belestek a penészes falú, nyirkos pincékbe, és azt kérdezték az ott nyomorgó családoktól, mit gondolnak a demokráciáról. Amikor pedig azt a választ kapták, hogy Hitler idejében volt mit enni, akkor megütköztek ezen, és leírták, hogy a nácizmus tovább él a mindennapokban. Dagerman nem ítélkezett. Szerinte egy olyan embertől, akinek nincs mit ennie, nem lehet elvárni, hogy az alapszükségletei kielégítésén túl másra is gondoljon, s egy szülő számára az a legfontosabb, hogy enni adjon az alultáplált, éhező gyerekének. Vannak helyzetek, amikor egy száraz takaró, egy tál meleg étel vagy egy bögre forró tea előbbre való, mint a demokrácia.
A riportkönyv szerzője, Stig Dagerman korának legígéretesebb svéd prózaírója volt, de tehetsége nem tudott kibontakozni: 31 évesen öngyilkos lett.

 

Stig Dagerman: Nemecká jeseň (Német ősz). Elfriede Jelinek előszavával. Szlovákra fordította: Miroslav Zumrík. 128 oldal. N Press, 2020.

Gazdag József
A szerző publicista, a Pátria rádió műsorvezetője

Támogassa az ujszo.com-ot

Az elmúlt időszakban arra kértük olvasóinkat, járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez annak érdekében, hogy a jelentős költségekkel járó hiteles, megbízható hírszolgáltatást hosszú távon biztosítani tudjuk.

Köszönjük a pozitív fogadtatást. Jó érzés tudni, milyen sokan tartják fontosnak a független, magyar nyelvű újságírás fennmaradását Dél-Szlovákiában, és milyen sokan szeretik az Új Szót.

A beérkezett támogatások lehetővé tették, hogy új munkatárssal bővítsük az ujszo.com professzionális csapatát, fejlesszük szolgáltatásainkat, növeljük az ügyeletben töltött órák számát. Nagyszerű eredmény ez olyan gazdasági környezetben, ahol a fejlesztések helyett a költségek visszafogása került sok helyen célkeresztbe.

Hálásak vagyunk eddigi támogatásaikért, és kérjük, továbbra is segítsék az ujszo.com fejlesztését. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
koronavírus

Hogy áll a szlovák vakcinaprogram?

Szputnyik V

Láthatjuk-e valaha a Szputnyik-szerződést?

Komárom

223 gyermeket írattak be a komáromi magyar alapiskolákba

Strédl Terézia

Elsuhant másfél tanév...

Jens Stoltenberg

Stoltenberg: a NATO május 1-jéig megkezdi az afganisztáni misszió erőinek kivonását

Joe Biden

Biden: az amerikai csapatok szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.