Vb-selejtezők: A szlovákok egy félidőnyi szenvedés után behúzták a kötelezőt

Több kérdés motoszkált az ember fejében Nagyszombatba autózva.

Egyrészt, hogy a hétfői időpont és a szlovák válogatott utóbbi két meccsén mutatott gyatra teljesítmény vajon mennyire mutatkozik meg az Anton Malatinský Stadion lelátóin: magyarán, lesz-e meccshangulat(szerűség).

Másrészt, hogy Strelecék felébrednek-e, azaz visszatér-e (ismét hazai pályán) a németek elleni lelkesedés és jó játék? Vagy marad a lejtmenet, amikor pénteken Észak-Írország és szeptemberben főleg Luxemburg lefocizta őket a pályáról?

Harmadrészt pedig, ezzel összefüggésben, mennyire nyúl bele a csapatba Francesco Calzona szövetségi kapitány.

Nem jött be a tipp Bénesre

Utóbbira a meccs előtt egy órával derült fény: az olasz szakember a visszatérő Hancko mellett (aki legutóbb gyermeke születése miatt hiányzott) a kezdőbe jelölte Rigót és Haraslínt is. Így tehát nem vált be Jeff Strasser luxemburgi szövetségi kapitány jóslata, aki Bénes Lászlót, a Kayserispor doborgazi származású középpályására (is) számított.

Hogy a kellemes időjárás tette-e, vagy a szövetség ügyes fogása, hogy sokáig csak csomagban árulta a jegyeket a hazai meccsekre – bízva a közönségvonzó Németország elleni találkozó vonzerejében –, egyre megy, mindenesetre a végeredmény várakozáson felüli volt. Telt ház ugyan nem fenyegetett, de a 13 ezres nézőszám szlovákiai viszonylatban jónak mondható.

Főleg, hogy hat üstdobbal felszerelkezett, amolyan ligthos B közép is verbuválódott. Kellett is, hogy rendszeres időnként adják a ritmust, mert a minetgy 80 luxemburgi nem spórolt a szurkolással. Hazai részről is megvolt a nézőkben a hajlandóság, és egy-egy veszélyesebb támadást hatalmas, lelkes tapssal háláltak meg, „cserébe” viszont a komolyabb bénázásokat sem hagyták füttyszó nélkül.

Igazságos félidei döntetlen

Egyik és másik érzelemnyilvánításra is volt néhányszor alkalmuk az első félidőben. Škriniar és Duda majdnem összehozott egy vendéggólt, de Dúbravka valahogyan kitornázta szemmel a hosszú sarok felé guruló labdát. A másik oldalon Haraslín lapos beadásáról csak centikkel maradt le a teljesen üresen érkező, füvön csúszó Ďuriš. Volt még egy Sinani-lövés, Dúbravka-védéssel, valamint jó helyzetben Ďuriš-luft és egy tetszetős Rigo-fejes, így összességében reális volt az iksz 45 perc játék után.

Jött, látott, győzött

A folytatásra jóval élénkebben jött vissza az öltözőből a szlovák csapat. Ďuriš még eltotojázta a lövőhelyzetét, Duda a kapufát találta el az ajándékba kapott ziccerben, az 55. percben azonban Obert már betalált: jól érkezett Duda lapos szögletére, és tizenegyről bebelsőzte a labdát a kapuba, amely kis szerencsével jutott túl a luxemburgi kapus lábain – 1:0.

A támadásbefejezések ellenére addig sem volt mondhatni, hogy a hazaiak a kapujukhoz szögezték volna a hercegségbelieket; a gól után pedig úgy húzódtak vissza Škriniarék, mintha egy topcsapat ellen kellene védeni az eredményt.

A nyomás alól a 73. percben szabadultak fel, amikor a frissen beállt Schranz élesebb szögben jól megrúgta kapásból a jobb oldalra eljutó beadást, a labda pedig Morris kapusról a hálóba vágódott – 2:0. Schranz a lövésbe bele is sérült/húzódott, így rögtön le is kellett cserélni. A Slavia Praha játékosa így 4 perc és 1 gól után hagyta el a pályát. 

Az utolsó percekben már nem történt említésre méltó esemény, a szlovákok a 2:0-lal negyedik selejtezőjükön a harmadik győzelmüket aratták.

Az A csoport másik meccsén a németek ha szűken is, de hozták a kötelezőt Észak-Írországban (0:1). Így ők vezetik a négyest, a szintén 9 pontos Szlovákia előtt, az északírek 6-tal állnak a harmadik helyen. A kvalifikáció novemberi zárása során Bénesék előbb Kassán fogadják a szigetországiakat, majd Németországban játsszák le az utolsó vb-selejtezőjüket.

A csoportból a győztes kijut a vb-re, a második helyett ezt pótselejtezőn vívhatja ki.