Történelmi csúcsra ért Európa egyik legmegosztóbb klubja

PSG

A Bajnokok Ligájának változatosnak kell lennie, különben nem szórakoztató. Az utóbbi időben azonban két klub uralta a versenyt: négy éve nem volt olyan döntő, amelyben ne lett volna érdekelt a Real Madrid vagy a Manchester City, és három éve nem volt másik győztese a sorozatnak, ráadásul 2014 óta gyakorlatilag mindig Spanyolország vagy Anglia nyert – az egyetlen kivétel a Bayern München volt. Most azonban ismét a francia futball, illetve a PSG ért fel a csúcsra.

Franciaország Olaszország ellen a döntőben – erre ritkán van példa. A Serie A, amely egykor a világ legjobb bajnoksága volt, 15 éve nem nyerte meg a címet, a Ligue 1-nek pedig legutóbb 1993-ban volt győztese, amikor a Bajnokok Ligája első szezonjában a Marseille legyőzte a Milant. Azóta csak két döntő volt francia klub részvételével: a Monaco 2004-ben, a PSG pedig 2020-ban veszített – utóbbi most az Interrel csaphatott össze a végső győzelemért, és sikerrel tette.

Történelmet írni

„A szezon elejétől az volt a csapat célja, hogy történelmet írjon” – mondta Luis Enrique, a Paris Saint-Germain vezetőedzője Münchenben, miután együttese a döntőben kiütéses, 5-0-s győzelmet aratott az Internazionale felett, és ezzel a klub története során először megnyerte a labdarúgó Bajnokok Ligáját.

A spanyol szakember, aki 2015-ben az FC Barcelonával is diadalmaskodott a legrangosabb európai klubsorozatban, a váratlanul sima találkozót követően arról is beszélt, hogy játékosai tökéletesen reagáltak a döntő okozta feszültségre. „Az elmúlt napokban próbáltam levenni a terhet a játékosokról. Az edzőnek az a dolga, hogy nyugalmat sugározzon a játékosai felé és azon dolgoztunk, hogy az izgatottságuk ne legyen negatív hatással rájuk” – jegyezte meg az idén a bajnokságot és a Francia Kupát is megnyerő tréner. 

„A játékosaim pedig képesek voltak a nyomást és a feszültséget a lehető legjobb módon kezelni, ez volt a kulcs.”

Luis Enrique szerint a győzelemhez elengedhetetlen volt, hogy folyamatosan nyomást gyakoroljanak az Interre. „A csapat fantasztikusan teljesített. Magasan, nagyon intenzíven letámadtuk őket, Ousmane Dembélé folyamatosan támadta a védőiket és a kapusukat. Nagyszerűen kezdtünk, viszont később is azt kértem, hogy támadjunk és szerezzünk gólokat, hogy biztosan megnyerjük a meccset.”

A mérkőzés legjobbja a két gólt szerző Desire Doué lett, aki nem nagyon találta a szavakat a találkozót követően. „Ez hihetetlen, egyszerűen hihetetlen. Bocsánat, nem tudok mást mondani” – nyilatkozta a 19 éves francia csatár, majd Luis Enrique érdemeit hangsúlyozta. „Két éve van itt és történelmet írt. Taktikailag és mentálisan is nagyon jó edző és emberként is fantasztikus, öröm vele dolgozni.”

A Paris Saint-Germain az elmúlt másfél évtizedben szinte folyamatosan a BL-győzelem céljával kezdte meg szezonjait, sztárjátékosok egész sora játszott az együttesben, akikkel nem sikerült feljutni a csúcsra. A korábbi időszakból Marquinhos tartozik azon kevesek közé, akik a klubnál maradtak és a csapatkapitány Münchenben nem felejtette el megemlíteni a klub korábbi klasszisait.

„Rengeteg érzelem van most bennem. 

Korábban sok csalódást megéltem, de úgy érzem, mostanra felnőttem ezzel a klubbal. Rengeteg olyan játékos volt itt, akik szintén megérdemelték volna ezt a trófeát, de nem jártak sikerrel. 

De mi most itt vagyunk és hazavisszük a serleget” – mondta boldogan Marquinhos.

Érdekes
Nasser Al-Khelaifi

Aki a PSG-sikerek mögött áll

Nasszer Al-Khelaifi a Paris Saint-Germain (PSG) elnöke és az egyik legbefolyásosabb alak a nemzetközi sport- és médiavilágban. Kulcsszereplő nemcsak a futballban, hanem a katari sportérdekek globális terjeszkedésében is. Íme, amit róla érdemes tudni!

Teljes név: Nasszer bin Ghanim Al-Khelaifi
Született: 1973. november 12., Katar
Foglalkozás: üzletember, sportvezető, volt profi teniszező

Karrier és pozíciók:

  • 2011 óta a PSG elnöke: miután a Qatar Sports Investments (QSI) felvásárolta a PSG-t, Al-Khelaifit nevezték ki elnöknek és vezérigazgatónak.
  • 2014 óta a BeIN Media Group elnöke (2014): a világ egyik legnagyobb sportműsor-szolgáltatója, több kontinensen közvetíti a topbajnokságokat. Szoros kapcsolatban áll a katari állammal, és szerepe van a sportdiplomáciában is.
  • 2021 óta az ECA elnöke: ő lett az Európai Klubszövetség (ECA) elnöke a Szuperliga-botrány után, miután az egyik legfajsúlyosabb ellenzője volt az európai Szuperliga-tervnek, amit a Real Madrid, Barcelona, a Juventus és a legnagyobb PL-klubok szerettek volna létrehozni. Közel áll az UEFA-hoz, különösen jó kapcsolatot ápol Aleksander Ceferin elnökkel.

Botrányok és ellentmondások

A PSG működését sokan a pénzügyi fair play kijátszásával vádolták az évek alatt, de Al-Khelaifi rendszerint elkerülte a súlyos következményeket. Személye ellen is több vizsgálat indult, többek között korrupció és a médiaközvetítési jogok értékesítése kapcsán, így például 2017-ben korrupciós gyanú merült fel vele szemben a FIFA-val kapcsolatos médiaközvetítési jogok ügyében, de felmentették a vádak alól.

Karizmatikus, nyugodt, stratégiai szemléletű vezetőként tartják számon. Fontos szereplője a futball diplomáciai hátterének, aki nemcsak üzletember, hanem sportpolitikai kulcsfigura is. 

Egyszerre képviseli a modern, üzleti alapú futballt, és a közel-keleti (katari) befolyás növekedését a globális sportban, sokan úgy látják, hogy Al-Khelaifi a katari állam „arca” a sportvilágban, és az állam a sporton keresztül próbálja javítani Katar nemzetközi megítélését (sportwashing). 

Sokan – így például a Barcelona vagy a Real Madrid elnöksége – vádolják azzal, hogy kihasználja politikai kapcsolatait és gazdasági hatalmát, és így számos esetben kivételes elbánásban van része mind neki, mind a Paris Saint-Germainnek. 

A sikerkovács

A párizsiakat irányító Luis Enrique 2015 után másodszor nyert edzőként Bajnokok Ligáját, tíz éve a Barcelonát vezette a csúcsra. Ezzel ő lett a hatodik edző, akinek sikerült két csapattal is az európai klubfutball csúcsára érni. Rajta kívül ez csak Carlo Ancelottinak (Milan, Real Madrid), Ottmar Hitzfeldnek (Borussia Dortmund, Bayern München), Jupp Heynckesnek (Real Madrid, Bayern München), José Mourinhónak (Porto, Internazionale) és Pep Guardiolának (Barcelona, Manchester City) sikerült.  

Luis Enrique amellett, hogy második csapatával nyert Bajnokok Ligáját, a Barcelona után a PSG-vel is tripláz­ni tudott – a kétcsapatos triplázást rajta kívül csak Pep Guardiola tudta megcsinálni.

Arra viszont csak ő volt képes, hogy csapata a BL-döntőben ötgólos különbséggel nyerjen, ez ezt megelőzően még egy csapatnak sem sikerült. Négy góllal a BEK és a BL-korszakot is figyelembe véve is csak négyszer sikerült nyerni, ebből kettő is a Milan nevéhez kötődik (1989, Steaua, illetve 1994, Barcelona), rajtuk kívül a Bayern (1974, Atlético Madrid) és a Real Madrid (1960, Eintracht Frankfurt) tudott ilyen különbséggel diadalmaskodni.

Edzői filozófia és játékrendszer

Luis Enrique szenvedélyes, következetes és kompromisszumokat nem tűrő vezető. Kiemelt hangsúlyt fektet a fegyelemre, az intenzitásra és a csapategységre. Nem habozik háttérbe szorítani a sztárjátékosokat, ha azok nem illeszkednek a csapat filozófiájába, ahogyan azt korábban Lionel Messivel és Francesco Tottival való konfliktusai is mutatták.

Személyes tragédiája, kislánya, Xana 2019-es elvesztése mélyen érintette, de ezt az érzelmi energiát is képes volt a pályán pozitív irányba fordítani, ami még emberibbé és inspirálóbbá teszi őt játékosai számára.

Luis Enrique csapatai általában a 4–3–3-as felállást alkalmazzák, de gyakran váltanak 3–4–3 vagy 3–4–2–1 formációkra is. Játéka a labdabirtokláson alapul, de nem a hagyományos tiki-taka stílusban: inkább vertikális, gyors átmenetekkel operál, és a szélső játékosok fontos szerepet kapnak a pálya szélességének kihasználásában és a védelem széthúzásában.

A védekezésben Luis Enrique csapatai magas letámadást alkalmaznak, ahol a szélsők és a csatárok agresszíven nyomást gyakorolnak az ellenfél védőire, miközben a középpályások lezárják a passzsávokat. Ez a megközelítés gyors labdaszerzést és azonnali támadásindítást tesz lehetővé.

Luis Enrique 2023-ban vette át a Paris Saint-Germain (PSG) irányítását, és radikális átalakítást hajtott végre a csapatnál. A sztárcentrikus megközelítést elhagyva fiatal, taktikai fegyelemmel rendelkező játékosokra épített, mint João Neves, Willian Pacho és Désiré Doué. A csapat kollektív szellemben játszott, ami 2025-ben meghozta gyümölcsét: a PSG játéka a kollektív fegyelemre, taktikai rugalmasságra és intenzív letámadásra épült, ami új szintre emelte a klubot.

Désiré Doué

A nyerőember

Désiré Doué egy rendkívül tehetséges és sokoldalú játékos, aki már fiatal kora ellenére is jelentős hatást gyakorolt a PSG játékára. Kiemelkedő technikai képességei, taktikai intelligenciája és munkamorálja révén a jövő egyik nagy ígérete a nemzetközi labdarúgásban.

2005. június 3-án született Angers-ben, és a Stade Rennes akadémiáján nevelkedett, ahol 2022-ben mutatkozott be a felnőttcsapatban. 2024 augusztusában, 19 évesen igazolt a PSG-hez, mintegy 60 millió euróért, és azóta a klub egyik legígéretesebb játékosává vált.

Doué elsősorban támadó középpályásként vagy szélsőként játszik, de rendkívüli taktikai rugalmasságának köszönhetően több poszton is bevethető. Kiemelkedő labdavezetési képességei, gyorsasága és agilitása révén gyakran képes áttörni az ellenfél védelmét, és helyzeteket teremteni társai számára. A 2022–2023-as szezonban a top 5 európai bajnokság középpályásai között a legjobb 2%-ba tartozott a progresszív labdacipelések (3,4 per 90 perc) és a sikeres cselek (3,9) tekintetében.

Emellett Doué kiváló passzkészséggel rendelkezik, és gyakran képes váratlan, kreatív megoldásokkal meglepni az ellenfelet. Védekezésben is aktív, átlagosan több mint három szerelést hajt végre meccsenként a Ligue 1-ben, ami a középpályások felső 6%-ába sorolja őt ebben a mutatóban.

A 2024–2025-ös szezonban Doué 54 mérkőzésen lépett pályára a PSG színeiben, ezeken 15 gólt szerzett és 16 gólpasszt adott. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Bajnokok Ligája döntőjében, ahol két gólt szerzett és egy gólpasszt adott.

Douét korábbi edzője, Bruno Génésio úgy jellemezte, mint fizikailag és mentálisan is érett játékost, aki kiválóan olvassa a játékot, technikailag mindkét lábával ügyes, és vezetői kvalitásokkal rendelkezik. Luis Enrique szerint Doué „technikai képességei, fizikuma és személyisége” révén a jövő egyik meghatározó játékosa lehet.

Érdekes

A PSG a kritikák kereszttüzében

A Paris Saint-Germain (PSG) az elmúlt évtized egyik legmegosztóbb klubja lett, és több szempontból is számos kritika éri – mind szakmai, mind pénzügyi és kulturális okokból.

1. Pénzügyi dominancia és az olajpénz

A PSG-t 2011-ben vásárolta meg a katari állami hátterű Qatar Sports Investments, és azóta is óriási pénzügyi forrásokkal működik. Sztárjátékosokat (Messi, Neymar, Mbappé) igazoltak irreális fizetésekkel, amit sokan a sport gazdasági egyensúlyának megbontásaként értékelnek. A klubot többször is az UEFA Pénzügyi Fair Play (FFP) megsértésével vádolták, de általában elkerülte a komoly büntetéseket, ami újabb kritikákat szült.

2. Sztárcsapat kontra csapatjáték

A PSG-t sokáig „galaktikus” modellben működtették, ahol a hangsúly az egyéneken volt, nem a csapatkohézión. Emiatt a játékstílus gyakran széteső és egocentrikus volt, különösen a Bajnokok Ligája kiélezett szakaszaiban. A szurkolók, de még a futballszakma is hiányolta a karaktert, identitást és kollektív mentalitást. A PSG közel egy évtizedig nem tudott Bajnokok Ligáját nyerni, annak ellenére, hogy a világ legdrágább játékosai közül több is náluk játszott. Több alkalommal drámai összeomlások jellemezték a kieséses szakaszban (pl. Barcelona elleni 6–1, Real Madrid elleni 2022-es fordítás). Ezt sokan mentális gyengeségnek és vezetési problémáknak rótták fel.

3. Gyenge kapcsolat a szurkolókkal és a francia futballkultúrával

A fentiek miatt a PSG túlságosan „mesterségesnek” tűnik sok hagyományos szurkoló számára. A klub elidegenedett a francia futballgyökerektől, és inkább „luxusbrandként” viselkedett – különösen a párizsi arculatot hangsúlyozva, nem pedig a hagyományokat. A Parc des Princes közönsége gyakran pfújolta saját játékosait, és az ultrák is többször bojkottálták a csapatot.

4. Vezetői instabilitás és sportigazgatói hibák

Az elmúlt években számos edző (Ancelotti, Emery, Tuchel, Pochettino, Galtier) váltotta egymást – kevés stabilitás jellemezte a klubot. Többször hoztak rossz sportigazgatói döntéseket, például túlértékelt igazolások vagy rosszul kezelt öltözői hierarchia. A Luis Enrique-féle új korszak (2023 óta) ezzel próbál szakítani, fiatal, alázatos játékosokra építve, így a klub kezd megszabadulni korábbi stigmáitól, és taktikailag fegyelmezett, kollektív játékra épülő projektet valósít meg. De az imázs és szurkolói bizalom helyreállítása még időbe telhet.

A vesztes csalódott, de büszke

A finálé előtt a szakemberek szoros mérkőzésre számítottak, különösen azok után, hogy az Internazionale az elődöntőben az FC Barcelonát búcsúztatta, az olaszok viszont messze elmaradtak attól, amit várni lehetett tőlük, és Simone Inzaghi vezetőedző is elismerte, hogy tudásuk alatt teljesítettek labdarúgói.

„Ma egyáltalán nem olyanok voltunk, mint amilyen az én Interem lenni szokott és ezt a játékosok mindenkinél jobban tudják” – nyilatkozta szomorúan a tréner. „Mégis azt mondom, nagyon büszke vagyok arra az útra, amit ebben a szezonban megtettünk. 

Ma egy nálunk erősebb csapattal játszottunk, amelyik teljesen megérdemelten nyerte meg a Bajnokok Ligáját.”

Inzaghit a jövőjéről is kérdezték, ám nem tudta megmondani, marad-e a csapatnál, mellyel idén az olasz bajnokságban is a második helyen végzett, ahogy az olasz Szuperkupa döntőjét is elveszítette, míg az Olasz Kupában az elődöntőben búcsúzott.

„Trófea nélkül zártuk a szezont, ám ezt leszámítva nagyon jól teljesítettünk. A jövőmmel kapcsolatban most nem tudok mit mondani. A következő napokban meglátjuk. Egy ilyen döntő után most nagy a csalódottság bennem, nem tudok a folytatáson gondolkodni. Néhány napon belül lesz majd lehetőség arra, hogy nyugodtan beszéljünk erről a klub vezetőivel.”

A BL-t legutóbb 2010-ben megnyerő Internazionale két éven belül második fináléját bukta el a Bajnokok Ligájában Inzaghi vezetésével, akinek azonban az állása nincs veszélyben, legalábbis Giuseppe Marotta klubigazgató a döntő után úgy nyilatkozott, hogy ha a szakember folytatni akarja a munkát a csapatnál, akkor a továbbiakban is ő vezetheti majd az együttest.

A héten viszont kiderült, hogy a tréner távozik Milánóból és a szaúdi al-Hilal labdarúgócsapatánál folytatja edzői pályafutását.

Érdekes

Az első francia BL-siker

Az Olympique de Marseille 1993-ban nyerte meg a Bajnokok Ligáját, ezzel az első és 2025-ig az egyetlen francia klubként hódította el a legrangosabb európai klubtrófeát.

A győzelem története

Az 1992–1993-as szezon volt az első, amelyet hivatalosan is „Bajnokok Ligája” néven rendeztek meg. A döntőt 1993. május 26-án játszották a müncheni Olimpiai Stadionban, ahol a Marseille 1–0-ra legyőzte az AC Milant. A győztes gólt Basile Boli szerezte a 43. percben egy fejessel. A Marseille-t a belga Raymond Goethals irányította, és olyan játékosok alkották a csapatot, mint Didier Deschamps, Rudi Völler, Abedi Pelé és Marcel Desailly. Az AC Milan soraiban olyan legendák szerepeltek, mint Franco Baresi, Paolo Maldini, Frank Rijkaard és Marco van Basten.

A győzelem árnyoldala

A Marseille diadalát beárnyékolta egy hazai bundabotrány: a klubot azzal vádolták, hogy megvesztegette a Valenciennes játékosait egy bajnoki mérkőzés előtt, hogy azok ne küzdjenek teljes erőbedobással a Marseille ellen. A botrány következményeként a klubot megfosztották a francia bajnoki címétől, kizárták az európai kupákból, és a másodosztályba sorolták. Ugyanakkor az UEFA nem vonta vissza a Bajnokok Ligája-győzelmet, mivel a bundabotrány nem érintette közvetlenül a nemzetközi sorozatot.

A Marseille 1993-as sikere azóta is egyedülálló volt a francia klubfutball történetében, és egyben az egyik legellentmondásosabb győzelem is a Bajnokok Ligája történetében – hogy aztán egy hasonlóan ellentmondásos PSG-diadal kövesse. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?