Távol a nívós futballtól

Először szereztek pontot hazai pályán a sárga-feketék, először nem távoztak üres kézzel idegenből a rimaszombatiak. Ezt eredményezte a 2:2-re végződött Inter–Rimavská Sobota mérkőzés. Volt játék is. Olyan, amilyet két szerény képességű csapat szokott produkálni. Bántóan ötlet nélküli, esetleges, sok hibával tarkított és iramtalan. ĺgy néz ki, ha úgynevezett mezei együttesek találkoznak, ha a valamit is mondó nevek viselői beleszürkülnek a mindent lehúzó középszerűségbe, és képtelenek némi többletet felmutatni. A vendéglátók rögtön nekiestek kényelmesen kezdő ellenfelüknek, és rövid puhítás után gólt rúgtak: a meccs legfiatalabbja, a 20 éves Horváth Béla egy kavarodást követően bevette a legidősebb, a 37 éves Benko kapuját (4.). Aztán még a hálóőr kezébe rúgta a labdát, Kunzo a kapu fölé és Lembakoali (két méterről!) a felső lécre. Ennyi volt az Inter első félidei termése. A rimaszombatiaké még ennyi se. Többnyire ugyan uralták a középpályát, itt-ott szolidan kombinálgattak, amatőr és szimpla megoldásokkal azonban nem jutottak messzire, nem veszélyeztették komolyan a hazaiak kapuját. Nagyon messze voltak a góltól, mint Rimaszombat Pozsonytól. Csődöt mondott a csatárjátékuk. Piszár csak kereste a kaput, meg régi önmagát, nem tudta megjátszani a labdákat (az is igaz, keményen gyötörték, néhányszor gusztustalanul felrúgták), egy kis túlzással mondva, néha úgy mozgott, mintha saját öregapja lenne; Iskra is szikra nélkül futkosott.

A második félidőben folytatódott a vendégek meddő mezőny-fölénye, az Inter a kontratámadásokra épített (gyatra volt a mezőnyjátéka) és meg is szerezte a második gólt: Halenár villámgyorsan megugrott egy időzített átadással, önzetlenül és okosan Tomčák elé passzolt, aki tette a dolgát (65.). Eldőlni látszott a meccs. De jött a középhátvéd(!) Németh Krisztián és közelről szépített (67.). Peter Zelenský vezetőedző fokozatosan lecserélte Iskrát és Piszárt, de így sem csatár rúgott gólt, hanem Hílek: a 79. percben olyan egyedül maradt az Inter 16-osánál, mint egy félreértés, ő azonban nem értette félre a dolgot, megnézte a bal felső sarkot és szép löbböléssel oda helyezte a labdát. Kaniš az ötösön állt és követte az akciót. Szemmel. Lett is riadalom a hazaiak soraiban, elkezdtek kétségbeesetten rohanni a győzelem után, kapu elé préselték ellenfelüket, de hiába. A védők és a kapufa minden lövést blokkoltak. Nem volt egy nagy meccs. Egyik csapat sincs olyan helyzetben, hogy nívósan futballozzon.