Szigorítani kell a szabályokon, de hogyan?

A tűz továbbterjedt, de csak a futballvezetés területére. A szövetség és a liga illetékesei szigorúbb szabályozást sürgetnek, a sportminisztériumban azonban azt mondják, a törvény jó, végrehajtásán kell finomítani.

Azt, hogy mi a gond, mindenki látja és tudja. Többé-kevésbé azt is, hogy mit kellene tenni megelőzése érdekében. Mielőtt az érintetteket megszólaltatjuk, röviden összefoglaljuk a hivatkozási alapként oly sokszor citált angol példát. Ismert, hogy az angol futballhuliganizmus a több emberéletet követelő, 1985-ös Juventus–Liverpool BEK-döntővel hágott tetőpontjára. A Heysel-stadionban történt dráma az európai szövetséget és az angol kormányzatot is döntéshelyzetbe kényszerítette. Az UEFA az angol csapatok az európai színtérről való hároméves kizárásával, a szigetországi kabinet pedig speciális törvény megalkotásával válaszolt.

Ennek legfontosabb eleme az úgynevezett szurkolói kártya. Angliában lényegében mindenki csak ennek birtokában juthat belépőhöz labdarúgómérkőzésekre. E szerint minden klub felel saját szurkolóiért. Ezen bizonyos kártyákat évről évre meg kell újítani, s a kártya tulajdonképpen szerződéses viszonyt jelent. Melyben a drukker kötelezettséget vállal arra, hogy a meccseken miként viselkedik, avagy milyen magatartást mellőz. A beléptetőrendszer segítségével a nézőt beazonosítják, tudják, hogy bármelyik szektor bármelyik sorának bármelyik székén ki ül. A kamerarendszer mindenkinek a mozgását rögzíti, tehát a rendbontókat azonnal ki lehet szűrni. A törvény oly módon létesít kapcsolatot a klubok és a belügyi szervek között, hogy a hatóság a videófelvételt és a szurkolói kártyát bizonyítékként használja fel a gyorsított eljárás során. Kiegészítésképpen, mivel ebbe a rendszerbe is kerülhet homokszem, a rendőri szervek a közismert „balhés“ személyeket mérkőzések időpontjában is berendelhetik adategyeztetés céljából. Hogy mindez szinte tökéletesen működik, azt az is bizonyítja, az angol stadionokban lebontották a kerítéseket, s komoly rendzavarásról évek óta nincs híradás.

Magyarországon ezzel szemben hiába ismerik a visszaeső rendbontókat, szurkolói kártya, továbbá a stadionokra vonatkozó speciális törvény hiánya miatt lehetetlen a végleges kiszűrésük, ellenőrizhető kitiltásuk.

Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke szombaton első reakcióként rögtön azt mondta: a jövőben nagyobb szigorral kell fellépni a rendbontók ellen, a szombaton lejátszódott jeleneteket csak törvénymódosítással lehet majd megakadályozni, szigorúbb szankciókat kell alkalmazni a sportesemények lebonyolítását megzavarókkal szemben. Kérésünkre részletesen is kifejtette véleményét arról, hogy milyen törvények meghozatalát tartaná szükségesnek.

Mindenképpen a szigorításnak kell a középpontban állnia. Erre egyrészt a már meglévő jogszabályok alapján is lehetőség van, de elkerülhetetlennek tűnik egy speciális, a sportrendezvényekkel kapcsolatos törvénycsomag megalkotása. Az érvényben lévő jogszabályok alapján garázdaság, rendbontás és rongálás bűntettéért lehet eljárást indítani a tettesek ellen. E téren a meglévő bírói gyakorlaton kellene módosítani, amely a büntetés kiszabásakor a középmértéket tekinti irányadónak. A felső határ felé kellene elmozdulni. Megnyugtatóan azonban egy új törvénycsomaggal lehetne a probléma elejét venni. Ebben a sportrendezvényeket minősített esetként kell kezelni, s így lehetőséget teremteni a szigorúbb szankcionálásra.

Érdeklődésünkre Bozóky Imre elismerte: a stadionrekonstrukciós programmal némileg elterelődött a figyelem a törvényi változtatások fontosságáról, ez a feladat, egyértelműnek tűnik, elodázhatatlan. Elmondta, az MLSZ szakértelmével szívesen és örömmel részt venne ebben a munkában. Kérdésünkre, hogy addig is, saját hatáskörében mit tehet a szövetség, a következőket válaszolta:

– Tovább kell szigorítani a rendezéssel kapcsolatos előírásokat, és megszegésüket komolyabban kell szankcionálni. Konkrét esetként említhetem a motozást, a jövőben nem fordulhat elő, hogy azt kijátszva egyesek hanggránátokat csempésszenek be a stadionba. Ha mégis, akkor a rendező klubot az eddigieknél szigorúbban kell megbüntetni. Muszbek Mihállyal, a liga elnökével ugyanakkor egyet- értek abban, hogy mivel a labdarúgómérkőzések a magánrendezvények kategóriájába tartoznak, a rendőri biztosítás terén túl nagy teher hárul a klubokra. Márpedig elengedhetetlennek tűnik a mostaninál nagyobb rendőri jelenlét a stadionokban.

Felvetésünkre, hogy a pénzbüntetésen túl akár a bajnokságból való kizárással is sújthatnak-e egyes csapatokat, az MLSZ elnöke azt válaszolta, e pontig nem szeretnének eljutni.

Köpf Károly, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sportügyekért felelős helyettes államtitkára úgy látja, a jelenlegi törvényi szabályozás megfelelő, végrehajtásán kellene finomítani. Eddig csak a „balhés” szurkolótábort felvonultató klubok pályájánál (FTC, UTE) építetették ki a beléptető- és a térfigyelőrendszert, a székesfehérvári események azonban azt mutatják, erre szélesebb körben van szükség. Kérdésünkre, hogy nem tartják-e időszerűnek egy speciális, a sportrendezvényekre vonatkozó törvénycsomag előkészítését és benyújtását, nemmel felelt. Egyrészt (megismételve korábbi szavait), mert elegendő a jelenlegi törvényi keret, másrészt, mert az erre vonatkozó korábbi próbálkozásokat az alkotmánybíróság a személyiségi jogok megsértése miatt érvénytelenítette.

Az állásfoglalás szándéka nélkül elismerjük, ez valóban elgondolkozásra késztető körülmény, de a kérdést fel kell tenni: melyik személyiségi jog fontosabb: a be-lépőjegyhez jutásé vagy a békés, kulturált szurkolásé. A kettő Magyarországon, úgy tűnik, kibékíthetetlen ellentétben áll egymással.