Radványi Miklós: Nem egyszerű ellenünk focizni, aminek örülök

Egy évvel ezelőtt lapunknak azt mondta, a 2024-es év volt edzői pályafutása egyik legsikeresebbje. Akkor a tavaszi feljutás mellett az őszt az élvonalban, a kiesést jelző vonal felett zárta a KFC. Idén a vártnál talán kicsit könnyebben meglett a bentmaradás, ősszel pedig 2 ponttal többet szereztek, mint az előző szezonban. Jobb éven van túl?

Azt mondanám, hogy hasonlóan sikeres volt. Ahhoz, hogy teljes mértékben sikeresnek mondjam, hiányzik egy vagy két pont. Az utolsó, kassaiak elleni meccs nagyon fájó volt, még most is ott van a nyoma bennem. Amit ott elvesztettünk, az hiányzik, de 

úgy gondolom, ennek ellenére kevesen gondolták volna, hogy ezt az őszi szezont ennyi ponttal tudjuk majd befejezni.

A komáromiak második élvonalbeli idényében érzi, hogy már van egy kis tekintélye a csapatának az ellenfelek körében?

Úgy gondolom, hogy igen. Egy évvel tapasztaltabbak lettünk, és az ellenfelek nem úgy álltak a meccseinkhez, hogy jönnek a komáromiak, rúgunk nekik két-három gólt, és megyünk haza. Tudták, hogy a csapatom szervezetten játszik, és az utolsó percig küzd. 

Több csapat edzője, játékosai is elmondták, hogy nem egyszerű ellenünk focizni, aminek örülök. 

Ennek tudható be, hogy ennyi pontot sikerült szerezni, még ha van is hiányérzetem. Pár nap múlva már talán én is azt mondanám, hogy oké, ez rendben van. 

A nyáron távozott futballistákat sikerült megfelelően pótolni?

A távozók közül például Kubista, Sylvestr és Špalek is sokat tettek azért tavasszal, hogy simán bennmaradtunk. Három tapasztalt játékosról volt szó, én, bevallom, el tudtam volna képzelni, ha mindhárom marad a keretben. Akkor még erősebbek lettünk volna, de úgy látom, sikerült őket pótolni.

Kiket emelne ki az új igazolások közül, akik a leginkább beváltak?

Mindenki odatette magát. Azok közül, akiket igazoltunk, Krčíken kívül mindenkit fel kellett építenünk, hiszen meccshiányuk volt. Legyen szó többek között Mashikéről vagy a később csatlakozó Gambošról. Sajnálom azt is, hogy Kiss Filip sokáig sérült volt, és például mire Boďát felépítettük, súlyosan megsérült. De ez igaz Krčíkre is. 

A legrosszabbkor jöttek a sérülések. Megvoltak ősszel a is gondjaink, de mindenkinek benne van a munkája ebben a 19 pontban.

A házi gólkirály Šmehyl lett 7 találattal. A középcsatárok közül, ahogy említette, Boďa biztatóan kezdett, Mashike is jól kerül helyzetbe, de a befejezései nem tökéletesek. Érzi valamelyikükben, hogy jövőre beindulhat a gólgyártás?

Én nagyon bízok ebben a kettősben. Nem véletlen, hogy őket igazoltuk a nyáron, mindkettőt ismertem. Ahogy mondtam, Boďának nagyon rosszkor jött a sérülés, éppen belőtte az első gólját a nagyszombatiak ellen. Mashike csak lőtt három gólt, voltak gólpasszai, kiharcolt tizenegyesei is. Ők fognak harcolni tavasszal azért, hogy ki lesz a kezdő. 

Most van két-három hetük, hogy kipihenjék magukat, és aztán el tudják végezni azt a munkát, amivel tavasszal még jobbak lesznek.

A kapusok közül Dlubáč helyét Száraz vette át, aki az utolsó fordulóban összehozott egy csúnya potyagólt. Erre talán többen emlékeznek, mint arra, hogy számos bravúrja akadt az ősz folyamán.

Tavasszal Dlubáč nagyon jól védett és bíztunk benne, hogy ott fogja folytatni, ahol akkor abbahagyta. Sajnos nem így lett. Az első négy meccsen szerezhettünk volna 3-4 ponttal többet, ha azt a formáját hozza, mint korábban. 

Száraz utána ötször kapott gól nélkül zárt, voltak mérkőzések, ahol meccsben tartotta a csapatot. 

Ilyen a kapussors… Az első gólhoz hasonlót, amit kapott a kassaiak ellen, főleg egy ilyen fontos találkozón, nagyon ritkán látni a legmagasabb osztályban. Nem tudom, én láttam-e már ilyet. Ez meg is fogta a csapatot, de úgy gondolom, hogy egy-két kivétellel mindig a csapat legjobbjai között volt. Ez benne van a fociban. Novota Janival (a csapat kapusedzője – szerk.) beszélgettünk már, hogy mi lesz a tavasszal. 

Szóba került, hogy egy rutinosabb kapus segíteni tudna a srácoknak, de az is lehet, hogy ezzel a kettőssel folytatjuk, mert bízunk bennük.

A védelemben és a középpályán sokat variált, Šimko hol itt, hol ott kapott lehetőséget. Špiriak is játszott a védelem szélén és közepén is, Šmehyl is több poszton szerepelt. Segít, hogy sokoldalú játékosai vannak, vagy jobb lenne, ha mindenkinek stabil helye lenne a csapatban?

Ebben közrejátszottak a sérülések is, de a legtöbb esetben az ellenfélhez próbáltunk alkalmazkodni. Példul Šimko akkor játszott védekező középpályást, amikor az ellenfél felállása ezt megkövetelte, hiszen ő vissza tudott lépni a két belső védő közé, de tudtam, hogy a középpályán is képes megnyerni a párharcokat. Persze, ha lenne egy annyira stabil balhátvédem, amilyen nincs, akkor Šmehyl játszhatna mindig a jobb oldalon. 

De örülök neki, hogy ilyen univerzális játékosaim vannak, akikkel a taktikát így is lehet variálni.

A mérkőzéseken láthatjuk, hogy önök is használnak különböző mérőeszközöket. Mennyiben segítik ezek az adatok a munkáját?

Sokszor elmondtam már, hogy a futball nem tudomány, de a tudomány nagyon sokat tud segíteni benne. Természetesen mi is nézzük a mérkőzések alatt, hogy mennyit futnak a játékosok, milyen intenzitással dolgoznak és ki az, aki megérett a cserére. 

Egyszer vagy kétszer hallgattam csak a számokra, és mindig megégettem magam. 

Például a Slovan ellen, amikor az erőnléti és egészségügyi stábtagok azt mondták, hogy Boďa már 15-20 percet bírni fog. Aztán beállt és aki ott volt, látta, hogy meddig bírta. Akkor el is mondtam, hogy magamra vállalom a felelősséget, mert 2:1-ről 2:3-ra így kikapni fájdalmas volt. 

Természetesen figyelem a számokat, de elég öreg motoros vagyok ahhoz, hogy lássam, mikor kihez kell nyúlni, és nem csak az adatoknak hiszek.

Mekkora változás várható a keretben a télen?

Fura kimondani, hogy én már négy és fél éve itt vagyok (nevet), de velem együtt itt van 7-8 játékos is. Abból a csapatból, akikkel megnyertük a II. ligát, még most is ott van a kezdőben 5-6 futballista. Ezt nagyon kevés csapat mondhatja el magáról, sőt. Mindig arra alapoztam, hogy az öltözőben rend legyen, és ezen nem is akarok változtatni. Beszéltünk már az elnök úrral és a sportigazgatóval a lehetőségekről. 

Biztosan lesznek távozók és szeretnénk új vagy régi-új arcokat visszahozni, akik erősítést jelenthetnének. Bízom benne, hogy a következő egy-két hétben ezek a kérdések megoldódnak.

Az alapembereket sikerül majd megtartani? Most már elmondható, hogy az élvonalban többen is tartósan jó formát mutatnak.

Természetesen tudjuk, hogy többeket figyelnek, akár Magyarországról is. Mindenkinek élő szerződése van, és nem is szeretnénk, ha bárki távozna. A futball viszont ma már biznisz, így ha valakiért olyan ajánlat érkezik, ami jól jönne a klubnak, akkor beszélni fogunk róla, de jelenleg ez a veszély nem áll fenn.

A régi-új arcokat említve azonnal felmerül, hogy Domonkos Kristóf, akinek lejár a szerződése Rózsahegyen, még beférne a csapatba?

Nálam mindenképpen. Folyamatosan kapcsolatban voltunk, amióta távozott, tavaly is közel járt ahhoz, hogy visszatérjen. 

Meglátjuk, most hogyan alakulnak a tárgyalások.

A játékvezetőkre nem panaszkodtak annyit, mint az előző idényben, de – főleg mezőnyben – akadtak még fura ítéletek. Segíthetne a hazai pálya ebben is, ha a bírók nem 300 néző előtt, hanem mondjuk 3000 hazai drukker előtt fújnának a sípjukba?

Erre a Prešov a legjobb példa. Elkészült a stadionjuk, és 5-6 ezer néző folyamatosan ott van. 

Ha nálunk, Komáromban tele lenne a lelátó és ott volna 3 ezer néző, akkor a bíró is meggondolja, hogy mit enged meg magának. Aranyosmaróton nincs ilyen tényező. 

Más hazai pályán talán plusz 15-20%-ot is kapnak a csapatok, nekünk még a 2 százalékot sem adják meg. Most hétvégén is voltak olyan esetek, amikor egy hazai csapatnak ezért vagy azért bőven járt volna a szabadrúgás. 

Ha végre hazaköltöznénk, akkor a nézők nyomással tudnának lenni a játékvezetőkre, és ami még fontosabb, hogy a csapatra is nagy hatással lennének. 

Korábban a meccsek mellett az edzésekre is utazniuk kellett. Ez a probléma már végleg megoldódott?

Igen, nagy pozitívum, hogy szeptember óta már a saját edzőpályáinkon tudunk gyakorolni. Nagy könnyítés ez a játékosoknak és a stábnak is, hogy ennyivel kevesebbet kell utaznunk.

Mennyi pihenőt kapott a csapat, mikor kezdődik a felkészülés?

A játékosoknak vasárnap a meccs után megköszöntem az évet. Nehéz volt, nem így szerettem volna elbúcsúzni, mert elég feldúlt voltam a lefújás után. De le a kalappal a srácok előtt, mert az idénykezdetnél azért sok helyen azt gondolták, hogy újra idegenben tudunk csak játszani, így már csak 5-6 pontot fogunk szerezni, és majd a tabella végén fogunk kullogni. 

De ott vagyunk a középmezőnyben, és január 5-én kipihenten kezdjük meg a felkészülést.