Öt lábon áll a nemzetközi birkózás vezérkara

Tizenegy jelölt közül holtversenyben a második legtöbb szavazatot kapta a tisztújító közgyűlésen. Felmerült-e valamilyen kérdőjel akörül, hogy újra Ali Csillát válasszák meg a főtitkárnak?

Bíztunk benne, hogy meglesz. Van egy nagyon erős támaszom, Bacsa Péter, a Magyar Birkózószövetség alelnöke, aki nemzetközi szinten nagyon elismert, és aktív tagja a szövetség elnökségének. Jelezte, rendben lesz az újabb megbízatásom. Előtte megkérdezték tőlem, hogy szeretném-e folytatni, van-e kedvem még dolgozni. Mert társadalmi munkáról van szó. Mivel igent mondtam, várni lehetett, hogy támogatottsági alapon melyik ország szavazatát kaphatom meg. Ráadásul a magyar szövetség nemzetközi és protokolligazgatója is vagyok, így számos tagállammal tartom a kapcsolatot.

Magas rangnak tűnik a főtitkári szerepkör. Milyen irányítási teendőket foglal magában?

Inkább csak egy címről van szó. Még adminisztrációval sem jár, mert az európai szekció elnökének van egy jobbkeze, aki ezt elvégzi. Nekünk, az európai bizottságban annyi a dolgunk, hogy összejövünk a felnőtt és az U23-as Eb-n, megbeszéljük, amit kell, de döntési jogkörünk nincsen. Az a nemzetközi szövetség hatáskörébe tartozik. Mi segítünk földrészünk országainak. Mostanában a női birkózás erősítése van napirenden, ezért anyagilag is hozzájárulunk edzőtáborok szervezéséhez, sportdiplomáciai tevékenységet folytatunk.

Ezek szerint az európai szövetségnek nagyon kicsi a mozgástere...

Létezünk, de nincs olyan hatáskörünk, mint a szövetség elnökségének, melyben Bacsa Péter tevékenykedik. De ez vonatkozik az ázsiai, amerikai, afrikai és ausztráliai bizottságra is. Öt lábon áll a birkózás világméretű irányítása. Nagyon sokan nem is tudják, hogy mit csinálunk, hogyan épülünk be a sportág nemzetközi birkózóéletébe, hogy a földrészeknek nincs önálló szövetsége. 

Most már van olyan szabály, hogy egy nőnek kell lennie az európai bizottságban. Több is elkelne, de ez mégis férfiak uralta sportág. 

Ide tartozik, hogy egyben tagja lettem a nemzetközi szövetség újonnan létrehozott esélyegyenlőségi bizottságának is. Meglátjuk, mit hoz ez magával.

Nem ennek előszeleként láttuk a női bíráskodás erőteljes megjelenését az idei kontinensviadalon?

Már a párizsi olimpián arra törekedtünk, hogy minél több női bíró legyen, ami igazán be is vált.

Újraválasztását sportdiplomáciai sikerként könyvelték el. Milyen hasznot húzhat ebből a magyar birkózás?

Láttatja magát a honi szövetség, észreveszik, hogy foglalkozunk a sportdiplomáciával. Együtt támogathatjuk egymást Bacsa Péterrel, akinek erős pozíciója van az elnökségben. Kapcsolatokat ápolok, beszélgetek a többi vezetővel. S ez jó a sportágra, az országra nézve, jó a sportolóknak, a bíróknak. Erős képviseletet ad Magyarországnak ebben a sportágban.

Mennyire gyakori az a jelenség, ami idén történt, hogy a nemzetközi szövetség helyszínt váltott, történetesen Pozsonyból ténylegesen Somorja-Csölösztőre vitte az Eb-t?

Nagyon ritkán fordul elő. Nem tudom, miért történt, csak hallottam, hogy nem volt hol megrendezni, mert váratlanul foglaltak lettek a kijelölt sportlétesítmények. Ha ilyen helyzet adódik, nem veszik el a rendezést az adott nemzeti szövetségtől, és várost sem cserélnek, ezért fordulhatott elő, hogy hivatalosan pozsonyiként futott a kontinensviadal továbbra is. Különben a helyszín nagyon jó volt.

Elég csak néhány Eb-mérkőzést látni, s máris feltűnik, hogy ellepték kontinensünket a szovjet utódállamok birkózói. Alig akad ország, ahol nem honosítanak. Mit kezd ezzel a sportág vezérkara?

A nemzetközi szövetség már hozott egy szabályt, ami nem volt túl népszerű. 

Eszerint, ha valamelyik nemzeti szövetség két honosított sportolót indít, akkor két hazait is szőnyegre kell küldenie azon a versenyen. 

A következő évben úgy kellett volna folytatódnia, hogy a honosítottak számához viszonyítva már duplaannyi hazait kellett volna indítani. Aztán ez hirtelen megváltozott, mert nagyon sok az olyan ország, ahol nincsenek hazai, csak honosított birkózók. Felháborodtak, fellebbeztek, megtámadták a szabályzatot, amiről kiderült, hogy jogilag nem volt eléggé megalapozott. Idén újrakezdték az egészet. Akiknek megvan az útlevele 2024 végéig, azok nem számítanak a honosítottak kvótájába. Egyelőre csak az új útlevelesek tartoznak bele. Tehát a következő négy évben a vártnál lassabb, de folyamatos lesz a változás, és a rengeteg posztszovjet sportolót le fogják szabályozni. Hogy a következő olimpiáig vagy ugyanannyi, vagy kevesebb honosított birkózó legyen, mint hazai.