Őszi bajnok a két éve újjáalakult, 1100-as falu csapata

Őszi elsőségük már egy fordulóval a vége előtt biztossá vált, megelőzték a tótmegyeriek, bartiak és kürtiek alkotta üldözőbolyt. Már a szezon előtt ilyen nagyratörő terveik voltak? – szegeztük a kérdést Škultéty Márknak, az ebediek egyik kulcsjátékosának.

Heti két-három edzés

„Nem volt konkrét célunk. Fiatal csapatunk van, jó közeg alakult ki, minél följebb akartunk kerülni a tabellán. Tavaly ugyanis azt éreztük, hogy tudásunk alapján többre voltunk hivatottak, mint a 6. hely 

– mondta lapunknak Škultéty, aki az előző idényben még az edzői teendőket is ellátta. –

Megvan az edzői képesítésem, de 22 évesen nehéz volt elérni, hogy a pályán máshogy viszonyuljanak hozzám a srácok, akikkel együtt járunk bulizni. Így nagyon jó lépés volt, hogy a mostani szezonban Helész Feri bá vállalta a feladatot, akinek óriási régiófocis tapasztalata van.”

Azzal pedig, hogy heti két-három edzést is tudnak tartani, a VIII. ligában kitűnnek a mezőnyből. „Tudunk róla, hogy néhány helyen nem is gyakorolhatnak, mert örülnek, ha összejönnek elegen a bajnoki meccsekre. Nagy előny, hogy nálunk aránylag sok az edzés, egészen más úgy focizni, hogy előtte láttuk egymást, labdabiztosabbak vagyunk” – jegyzi meg Škultéty.

Több településről jöttek össze 

Az összeszokottság pedig a pálya mindkét felén megmutatkozik: az ebediek lőtték a második legtöbb gólt (12 meccsen 37-et) és messze ők kapták a legkevesebbet, mindössze 5-öt. Öt meccsen maradt érintetlen a hálójuk (emellett kétszer írtak a javukra 3:0-lal egy-egy találkozót a zöld asztal mellett).

„A kapusunk nagyon jól véd, de igyekszünk úgy focizni, ne legyen sok munkája. Próbáltunk erősíteni is a defenzívába, de a legfőbb erényünk, hogy kialakult a stabil védőnégyesünk, amely mindig ott tudott lenni a bajnokikon. Ami pedig a támadójátékot illeti, szoktunk poénkodni, hogy épp ki a házi gólkirály, de sokkal fontosabb, hogy behúzzuk a három pontokat a győzelmekért”

 – mondja Škultéty, aki hátvédként és 7 gól szerzőjeként „duplán” kivette a részét a sikeres szereplésből.

Vele együtt nyolc ebedi kötődésű vagy közvetlenül ebedi játékos van a keretben, rajtuk kívül Párkányból, Muzsláról, Szalkáról, Kőhídgyarmatról, Béláról, Kisújfaluról, Szőgyénből és egészen Komáromszentpéterről is vannak focistáik. Mivel legtöbbjük még tanul, az otthoni bajnokikat szombatonként rendezik, hogy vasárnap ki-ki utazhasson vissza az iskolája székhelyére.

Merészebbet is álmodhatnak

Az ebedi csapat a 2017/2018-as idény után tűnt el a futballtérképről 8 hosszú évre. Két esztendeje aztán Škultétyék gondoltak egyet: 

„Párkányban játszottam, és másokkal együtt kiöregedtem az U19-es csapatból. Többekkel kapcsolatban voltam, akik nyitottak voltak a klubváltásra, így jött az ötlet az ebedi klub újjáélesztésére. Elmentünk a korábbi klubvezetőkhöz is, akik áldásukat adták a dologra, és minden hivatalos iratot a rendelkezésünkre bocsátottak a regisztrációhoz. 

A polgármester asszony is a támogatásáról biztosított, mi pedig örültünk annak, hogy játszhatunk, az ebediek pedig újra kijárhatnak meccsekre, semmilyen nagy elképzelésünk nem volt. Csak annyi, hogy jó légkör uralkodjon a csapat körül.”

Most persze, őszi listavezetőként már akár merészebbet is lehet álmodni, akkor is, ha az ebediek szerint a frissen alakult Palárikovo és a bartiak is beleszólhatnak majd még a bajnoki cím sorsába. 

„Személy szerint szeretnék egy osztállyal feljebb lépni, és meggyőződésem, hogy játékban megállnánk a helyünket a VII. ligában. Ugyanakkor ahhoz már komolyabb anyagi támogatás lenne szükséges, és ificsapatot is kellene szervezni. Nagyon sok mindenen múlik az ilyesmi, tavasszal már tisztábban fogunk látni”

 – tette hozzá Škultéty.

Cikkünk megjelenése után kaptuk a hírt, hogy Kóša Zoltán korábbi klubelnök hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt.