Nem jó, de nem is tragikus – ilyen az orosz foci helyzete napjainkban

2022 februárjában a FIFA és az UEFA közös döntése nyomán életbe lépett a teljes orosz nemzeti és klubfutball nemzetközi versenyektől való felfüggesztése. Ez volt az első (és rögtön a legsúlyosabb) következmény, ami az ukrajnai invázió miatt a sportdiplomácia terén érte Oroszországot.

Az oroszok próbálkozásai kevés sikerrel jártak jogi fronton. Az orosz szövetség és több egyesület is a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult fellebbezéssel, de sikertelenül. Az orosz klubok így kénytelenek voltak megszokni az izoláltságot, a válogatott pedig lemondhatott róla, hogy vb- és Eb-selejtezőkön, illetve a Nemzetek Ligájában induljon.

A válogatott „barátkozik”

Az orosz válogatott nem került ki teljesen a nemzetközi futball vérkeringéséből. Bár a Nemzetek Ligájáról és a nagy tornákról 2022 óta automatikusan lemondhat, továbbra is játszhat barátságos mérkőzéseket, és a FIFA világranglistájáról sem törölték a Szbornaját, mivel a szervezet az említett találkozókat hivatalosan elismeri, ennek köszönhetően továbbra is gyűjthetik a pontokat.

A világranglista pontrendszeréhez egy rendkívül bonyolult számítási képletet használ a FIFA. A képletben található egy úgynevezett fontossági együttható is, amely szerint a legtöbb pontot a világbajnoki meccsekkel lehet szerezni, aztán jönnek a kontinenstornák, a vb- és kontinentális selejtezők, a Nemzetek Ligája és végül a barátságos meccsek. És most jön az érdekes rész: 

bár Oroszország kizárólag barátságos meccseket játszott a felfüggesztése óta, ez idő alatt mégis javítani tudott a ranglista-helyezésén – 2022 februárjában a harmincötödik helyen állt, most pedig a harmincadikon.

Ennek magyarázata a vártnál egyszerűbb. Bár az oroszok nem tudnak olyan sok pontot gyűjteni a barátságos meccsekkel, viszont évek óta többnyire gyenge ellenfelekkel találkoznak, és erős túlzással végigverik a világot, így az a kevesebb pont rendszeresen, megbízhatóan bekerül a kosárba. Oroszország a kizárása óta 24 barátságos meccset szervezett le, tizenötször győzött, nyolcszor döntetlenezett és csak egyszer, Egyiptomtól kapott ki. Az oroszok idei legnehezebb ellenfelei papíron Irán (2:1) és Nigéria (1:1) voltak, miközben többek között olyan csapatokat győztek le, mint Zambia és Grenada, korábban pedig Vietnám, Brunei, Szíria vagy Kuba.

A korlátozások alatti, talán leginkább árulkodó mérkőzésen viszont nagy győzelmet aratott a Szbornaja: 2024 októberében 4:0-ra verte felkészülési meccsen egyetlen UEFA-ellenfelét, az európai erős középmezőnyhöz tartozó Szerbiát.

Időközben felmerült, hogy a válogatott csatlakozik az Ázsiai Labdarúgó-szövetséghez, de az oroszok hangsúlyozták, továbbra is az UEFA-hoz akarnak tartozni.

A csalóka világranglista ellenére a korlátozások egyértelműen akadályozzák az orosz futball fejlődését. A fiatalok értékesítési potenciálja csökkent, nemzetközi rutint gyakorlatilag lehetetlen gyűjteniük, és a szankciók nehezítik a szakmai tapasztalatok beáramlását az orosz bajnokságba.

A klubok köszönik, jól vannak

Klubszinten sem olyan tragikus a helyzet. Ha már Európa majdnem teljesen hátat fordított nekik, elsősorban a dél-amerikai piacra fókuszálnak az orosz csapatok: a Premjer Ligában jelenleg 29 brazil, 9 argentin, 8 kolumbiai és 5 uruguayi légiós focizik.

A mértékadó Transfermarkt.com portál szerint a Zenit tavaly nagyjából 77, idén nyáron pedig 32 millió eurót költött játékosokra. A szentpétervári klub játékoskeretének összértéke 2025 októberében 186 millió euró volt, amivel a világ 64. legértékesebb csapata az Olympique Lyont megelőzve. Az FK Krasznodar, amely meglepetésre megnyerte a 2024/25-ös bajnokságot, tavaly 30 millió eurós pluszt termelt eladásokból, amiből idén nyáron 16 milliót forgatott vissza erősítésekbe. Az élvonalbeli klubok idén nyáron összesen 141,9 millióért vásároltak és 67,8 millióért adtak el játékosokat.

Ez a néhány példa jól mutatja, izoláltságról és anyagi hanyatlásról szó sincs, még ha az orosz klubok nagyon is örülnének a BL-szereplésért járó automatikus 25 millió eurónak...

Amíg háború van, nincs visszatérés

A kialakult helyzet miatt a liga intenzívebb belső fejlesztésekre, utánpótlás-építésre és helyi piacra szabott stratégiák kidolgozására helyezte a hangsúlyt: megfigyelhetők a stadionfelújítások, az akadémiafejlesztések és a belső átigazolási piac felélénkülése.

Politikai oldalon viszont a helyzet továbbra is bonyolult. A legtöbb európai nemzeti szövetség és a klubok nyíltan ellenzik az orosz együttesek visszaengedését a nemzetközi porondra. Az UEFA enyhítési törekvései (2023-ban például felmerült, hogy az orosz utánpótlás-válogatottakat visszaengedik a nemzetközi porondra) kudarcot vallottak, miután Európa nagy részéből élénk tiltakozásot váltottak ki. Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke 2025 tavaszán már azt nyilatkozta, hogy a FIFA-val közös és egyértelmű az állásfoglalásuk: a szankciókat nem oldják fel, amíg a fegyveres konfliktus nem zárul le.