Pozsony. Lassan már csak a játékosok és a vezetők családtagjai, rokonai járnak az égszínkékek hazai meccseire. Persze kibandukol még néhány tucat őrült, megszállott, reménykedő, menthetetlenül optimista drukker, és szidja a bírót, a vezetőket, játékosokat és végül önmagát.
Miért kényszerítik őket?
Martin Švestka (jobbra) Ján Šlahor elől rúgja el a labdát a Slovan–Dubnica meccsenTASR-felvételTegnapelőtt is voltak vagy másfél ezren a Téglamezőn, de csak úgy, hogy a műsorközlő nagyon-nagyon felkerekítette a számot. Mindegy. ĺgy vagy úgy, a nagyérdemű a hazaiak részéről már hagyományosan nem látott semmit. Semmit, ami a futballal szorosabb kapcsolatban lenne. Az eredményesebb játékhoz sokkal, de sokkal több ötlettel, fantáziával, ügyességgel, gyorsasággal, egyéni megmozdulásokkal tarkított ritmusosabb futballt kellett volna produkálniuk, ők azonban a gyártelepek gépeinek nehézkes egyhangúságával zakatoltak. Mint minden meccsen. Nem is kerültek igazi helyzetbe. Pechjük is volt, mert már az 57. másodpercben gólt kaptak: Ižvolt a védelem mögé kerülve kényelmesen Varadinhoz passzolt egy beívelést, s a gólvágó az ötösről lőtt a hálóba. Szűk tíz perc után Kopačka beadását Švestka fejelte a kapuba. Hideg zuhany a vendéglátóknak! De csakhamar kezdett „melegedni a víz”, a bíró vétlen kezezésért büntetőt ítélt (Onofrej bevágta), röviddel utána úgy gondolta, párosan szép a 11-es, s újra a fehér pontra mutatott (Perniš kapus és Onofrej párharcát szabálytalannak látta; persze, rosszul), E. Hrnčár mellé rúgta a gömböt. Könnyedén, ügyesen, kulturáltan futballoztak a vendégek, gyorsan vezették egyérintéses akcióikat, olyannyira, hogy a Slovan-védők néha azt sem tudták, merre van az előre. Demeter sem tudta, rosszul passzolt, Varadinhoz került a labda, visszajátszotta és Nemec nem hibázott (31.). Tulajdonképpen már ekkor eldőlt a mérkőzés. A Slovan masszív futballozással sem tudta „megölni” a játékosságban sokkal jobb vendégeket. Hiába ordítozott Jozef Adamec edző, hiába okította idegesen, ingerülten védenceit, semmi sem segített. Minél többet kiabált, annál rosszabbul játszott (játszott?) csapata. Gyötrődött. A labdát még csak-csak kiharcolta, de nem tudta érdemben megjátszani. Hiába no, futball nélkül manapság már a leggyengébbekkel szemben sem lehet sokra jutni. Hát még a jobbak ellen. A Slovan most olyan játékosokból áll, akiket hiába kényszerítenek, hogy jobban futballozzanak. Képtelenek. Behatároltak a képességeik. Nem véletlenül kapták a negyedik gólt: a kitűnő Dovičovič a leshatáron Nemecet szöktette, az a még jobb helyzetben lévő Porázikhoz passzolt, s máris a vinkliben volt a labda (78.). 4:1. Ennyi különbség leledzett a két csapat tudása között.
Slovan–Dubnica 1:4 (1:3)
Góllövők: Onofrej (24., 11-esből), ill. Varadín (1.), Švestka (9.), Nemec (31.), Porázik (78.). Játékvezető: Vlk, 1600 néző. Sárga lap: Obšitník, ill. Perniš. SLOVAN: Prole–Pecko (51. Krško), Demeter, Polgár, Ed. Hrnčár–Bednár, Obšitník (69. Takáč), Volf, Onofrej (65. Horňák)–Šlahor, Bukvics. DUBNICA: Perniš–Zimen, Ševela, Švestka, Pleva–Držík, Kopačka, Dovičovič (83. Doktor), Kiška–Varadín (67. Porázik), Ižvolt (20. Nemec).
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.