Megtette kötelességét a magyar pólócsapat

A tengerentúli olimpia úgy került be a sporttörténelembe, mint a világrekordok olimpiája. Húsz világcsúcs született például az atlétikai versenyek során, s a mérhető sportágak csaknem mindegyikében olimpiai rekordok jelezték a színvonalat. A 115 ezer nézőt befogadó Coliseum-stadion lehetővé tette, hogy a vetélkedéseket rekordközönség, 1,5 millió néző tekinthesse meg. A férfi résztvevőknek minden igényt kielégítő olimpiai falut építettek, a külön kívánságokat is pillanatok alatt teljesítették. No nem mindegyiket! Nőket például nem engedtek be a faluba (még szakácsnőket sem), a hölgyversenyzők a város egyik elegáns szállodájában laktak.

Először nyerte fekete bőrű vágtázó a 100 és a 200 m síkfutás aranyérmét. A kövérkés, pápaszemes, mindössze 165 cm magas amerikai Eddie Tolan kurta lábacskái dobverőként peregtek a salakon, de az utolsó métereken viharfelhőként zúdult rá az Éjféli Expressz, Ralph Metcalfe. A célfotó Eddit látta győztesnek– 100 méteren két, 200 méteren két és fél centiméteres előnnyel. Tolan ideje 10,3 és 21,2 volt. Kétszázon 1904 óta fennálló világcsúcsot javított meg. Voltak zökkenői is az atlétikának: például a 35 éves Paavo Nurmira profi-vádat sütöttek (pénzt fogadott el a versenyeken), nem engedték indulni maratoniban, nem nyerhette meg 10. aranyérmét; a 3000 m akadály döntője során elaludtak a rendezők, egy körrel többet futtattak a versenyzőkkel; 5000 méteren a hajrában vezető finn Lehtinen „kacsázással” akadályozta az előzni akaró amerikai Hillt, mire a 100 ezer néző majdnem meglincselte. A versenybíróság kétórás vita után az északi futót nyilvánította győztesnek. Lehtinen hazatérte után visszaküldte az aranyérem felét amerikai kollégájának.

De menjünk a vízbe. Az amszterdami bukás után olimpiai bajnok lett Komjádi Béla legénysége. A vízilabdázás első magyar aranycsapata a sorsolás szeszélye folytán rögtön az ősi ellenfél, a német válogatott ellen kezdhette a tornát. A produkció káprázatosra sikeredett, 6:2-re győzött. „Megtettük a kötelességünket” – táviratozta haza Komjádi. Már biztosan tudta, ezzel bajnokok. Persze előtte adódott némi gondja. A brazil–német meccset vezette, s ritkán látott verekedés tört ki a parton. Mindenki verekedett mindenkivel. Komjádit kis híján a vízbe fullasztották... Piller György az egyéni karddöntőben egyedül az olasz Gaudinitól kapott ki. Azt is inkább mókából. Gaudininak már volt két veresége, Pillernek egy sem. „Győzzön az olasz – mondta Piller – , aztán, míg ők ünneplik magukat, Salafiát, az utolsó ellenfelemet úgyis megverem.” És lőn.... Győzött persze a kardcsapat is: 76 csörtéjéből 67-et megnyert. Itt kezdte 22 évesen aranyérem-gyűjtését Gerevich Aladár.

ÖTKARIKÁS KRÓNIKA

HOL; MIKOR: Los Angeles, 1932. júl. 30–aug. 14.

INDULÓK: 38 ország 1331 sportolója (ebből 127 nő)

SPORTÁGAK/VERSENYSZÁMOK: 17/126

(CSEH)SZLOVÁK GYŐZTESEK: Jaroslav Skobla (súlyemelés, nehézsúly).

MAGYAR ARANYÉRMESEK: Piller György (kard, egyéni); vízilabdacsapat (Bródy György, Ivády Sándor, Homonnai Márton, Halassy Olivér, Vértesy József, Németh János, Keserű Ferenc, Barta István, Keserű Alajos, Sárkány Miklós); Pelle István (torna: műszabadgyakorlat, lóugrás keresztben); Énekes István (ökölvívás, légsúly); kardcsapat (Kabos Endre, Gerevich Aladár, Piller György, Glykais Gyula, Petschauer Attila, Nagy Ernő).