Már féltávnál a továbbjutás küszöbén a Fradi az Európa-ligában (+ KÉPGALÉRIA)

Biztos 1-es?

„Bejutunk gyorsan?” – kérdezte egy aggódó hang a Népliget felé metrózva. Bevalljuk, az idővel mi sem álltunk a legjobban némi vonatkésésnek köszönhetően. A Groupama Aréna főkapuinál sorakozó drukkereket elnézve jogosnak tűnt az aggodalom, elvégre – a 21 órás meccskezdet ellenére – telt ház közeli, 19 ezres nézőszámot jelentettek csütörtök este.

A B közép szokásához híven színültig megtelt, az első perctől remek hangulatot teremtve a viszonylag enyhének bizonyuló (kései) fociestéhez.

A vendégektől ez ügyben segítségre nem lehetett számítani: ugyan előkerült egy kisebb kabalaállatos molinó és egy bolgár nemzeti színű zászló a szektorukban, de a 30 szétszórt néző vidéki módra leginkább a korlátnak támaszkodva szemlélte az eseményeket.

Nem véletlenül. Ezúttal ugyanis – az EL-főtábla 4. körében először – a Ferencváros egyértelmű esélyesként várta a meccset. Mind a szak- és közvélemény, mind a bukmékerek és a várakozásaikkal teljes mértékben egyetértő sportfogadók szerint csakis hazai győzelem születhetett (a mérkőzést Magyarországon megjátszók több, mint 95%-a várt Fradi-sikert).

Egy gól, és más semmi

Robbie Keane, a Ferencváros vezetőedzője a meccset felvezető sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy az edzőváltásban levő ellenfélnél (a Razgradot megbízott tréner irányítja jelenleg) veszélyes lehet, mivel nehezen kiszámítható, mivel rukkolnak elő. Ehhez képest az ír szakember keverte meg alaposan a kártyáit: meglepetésre kimaradt a kezdőből Varga Barnabás és Ötvös Bence is, akik helyett Pesics és Keita kapott lehetőséget. A védelemben Gartenmant Szalai váltotta, de kispadozott például Tóth Alex is.

A mérkőzés meglehetősen békésen csordogált, amit jól jelzett, hogy a franzstadti katlan egy idő után az újpestiek szidásával kezdte magát szórakoztatni. Aztán a 32. percben hirtelen született egy gól: Mackrekis beadását Yusuf fejelte a hosszú oldalra, ahol az őrizetlenül érkező Kanikovszki egészen közelről lőtt a léc alá – 1:0. Ennyire egyszerű történéssor is elég volt ahhoz, hogy gyorsan elfelejtsük, addig mindössze egy kósza Ludogorec-lövést és hazai részről maximálisan meddő mezőnyfölényt láttunk.

A valóban nem túl acélosnak tűnő razgradiak majdnem összehozták a Fradi második találatát, lőtt egy életerőset Mackrekis, Jusuf pedig egy lesgólt, a szemet azonban leginkább a bolgárok másodedzője által vezényelt, már-már testnevelésórányi hosszúságú bemelegítés vonzotta: az oldalvonal mellett négy kabátos-mellényes vendégjátékos kisebb szpartakiádot volt kénytelen teljesíteni. 

Csipkerózsika felébredt

A szünetben végül csak egyikük állt be, és érkezett Tóth Alex is a Fradiba. Az álláspontunkat pedig revideálni voltunk kénytelenek: „enyhe” hidegről már szó sem lehetett este tízkor (hogy mást ne mondjunk, az M4 Sport kommentátora, Hajdú B. István is inkább ácsorogva kezdte a második 45 perc mesélését).

Gyorsan gólörömöt fogalmazhatott meg, az 53. percben Zachariassen és Yusuf után Caduhoz került a labda, ő pedig tíz méterről megtalálta az utat a bolgár kapuba – 2:0.

Érdekes mód ekkor ébredt fel Csipkerózsika-álmából a Ludogorec, Dibusznak néhány percen belül kétszer is nagyot kellett védenie (majd egyet szemmel tornáznia), hogy ne változzon az állás.

A bolgárok teljesen átvették a meccs irányítását, amit Keane cserékkel igyekezett megtörni. Részben sikerrel, de paradox módon épp a nyomás megszűntével szépítettek a razgradiak, Son fölső sarkos lövésével – 2:1. Az utolsó tíz perc így forrónak ígérkezett, főleg, hogy Makreckis egy szép kontra végén kihagyta az ordító ziccert. Joseph azonban már nem kegyelmezett, Dibusz, Romao, Tóth összjáték után kapufás góllal döntötte el a meccset – 3:1. 

A Fradi harmadik győzelmével (egy döntetlen mellett) 10-re kerekítette pontjai számát – ez a mennyiség tavaly már elégnek bizonyult a főtábláról való továbbjutáshoz.

Arról nem is beszélve, hogy mindössze féltávnál járunk a sorozat első fázisában: a zöld-fehérek legközelebb három hét múlva, a Fenerbahce otthonában lépnek pályára.