Lancz Barbora a világ legjobb felnőttcsapatában akar játszani

A legjobb U20-as kézilabdázónak választottak Szlovákiában. Hogyan értékeled az elismerést?
Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy egyáltalán jelöltek Szlovákia legjobb kézilabdázói közé, és nem tagadom, nagy örömet szerzett, hogy én nyertem meg az U20-as kategóriában a szavazást. Gondolom, a sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a világ egyik legjobb bajnokságában, az NB I-ben szerepelhetek. 

Ha Magyarországon kerültél volna be egy hasonló ankét névsorába, hány komoly riválisod lett volna? Kik a legjobb játékosok a korosztályodban?
Nem szeretném magam besorolni, sem Magyarországot Szlovákiával összehasonlítani, mivel tudjuk, hogy a magyar U17-es és U19-es válogatott is Európa-bajnok lett. Amiben az én volt csapattársaimnak is nagy érdeme volt. Azért nagyon büszke vagyok, hogy 2018-ban a Győr legjobb U20-as játékosává választottak.

Hogyan kerültél Magyarországra Vágsellyéről? Mennyire volt nehéz a kezdet?
A kezdetek kezdetén a veszprémi Cell-kupán figyelt fel rám a mostani mosonmagyaróvári edző, Bognár Róbert. A folytatásban Róth Kálmánnál vettem részt próbaedzésen, és utána gyorsan pörögtek az események. Egy győri középiskolában folytattam a tanulmányaimat, és valósággá vált, hogy a Győri Audi ETO utánpótlás-játékosa lettem. Mivel 14 évesen kerültem Magyarországra, a mindennapi feladataimat egyedül kellett megoldanom. Az új iskolatársak, új csapattársak segítőkészek voltak, de lelkierőm és a családom segítsége nélkül nagyon nehéz lett volna ez az új kihívás.

Mit tapasztaltál Győrben? Ki volt rád a legnagyobb hatással?
A mai napig is Győr a kedvenc városaim közé tartozik. Mindig az volt a vágyam, hogy a világ legjobb kézilabdacsapatába igazoljak, ez Győrben megvalósult. Kezdetben Kun Attila irányítása alatt játszottam, később Róth Kálmán kemény edzései és tanácsai segítették a pályafutásomat. Különleges motiváció az utánpótlás-játékosok számára, hogy az Audi ETO-ban nap mint nap találkozhatnak a világ legjobb kézilabdázóival.

A Mosonmagyaróvár a 9. helyen zárt a bajnokságban. Elégedettek voltak ezzel a klubban? Hogy láttad a saját teljesítményed? Mennyi lehetőséget kapsz átlagosan meccsenként?
Természetesen számomra óriási lépés volt, hogy Mosonmagyaróvárra igazoltam. A klub eddigi legjobbjának számító 9. helyezéssel mindenki elégedett volt. Kellemes meglepetés volt számomra, hogy a tapasztalt játékosok közzé gyorsan be tudtam illeszkedni, és segíteni tudtam csapatomnak. Óriási öröm számomra, hogy sok játéklehetőséget kaptam.

Szeretnél valamikor ismét az ETO-ban szerepelni? Milyen céljaid vannak a kézilabdában, a közeljövőben és távlatilag? 
Ahogy említettem, az az álmom, vágyam, hogy a világ legjobb felnőttcsapatában játsszak. Remélem, hosszú, sikeres és sérülésmentes pályafutás vár rám, így soha nincs kizárva a Győrbe való visszatérésem.
 

Pavol Streicher szövetségi kapitány a felnőttválogatottban is számít rád, nemrég kezdődött a nemzeti csapat edzőtáborozása a Tátrában. 
Az MKC-ba való átigazolásom, az ott kapott játéklehetőség, nem utolsósorban pedig a kemény munka érdeme, hogy bekerültem a szlovák felnőttválogatottba is. Már szerepeltem korábban két selejtezőmérkőzésen, így a tátrai összetartásra nem mint újonc mentem. Minden játékosnak jólesik, hogy újra együtt lehetünk, együtt edzhetünk, mert a koronavírus-járvány nagyon hosszú időre egyéni sportolókká változtatott minket.

Az U17-es Eb-n Szlovéniában a legjobbak közé tartoztál, harmadik lettél a góllövőlistán. Mi kell ahhoz, hogy ez a felnőttválogatottban is így legyen?
Az utánpótlás- és a felnőttcsapat között óriási a különbség, így csak a sok játéklehetőség, a kemény munka, a fizikai és a lelki erő, de nem utolsósorban az egészség tud ebben segíteni, hogy a felnőttválogatottban teljesítményemmel tudjak segíteni a csapatnak.

Mindig is átlövő szerettél volna lenni, vagy más poszton is kipróbáltad magad?
Vágsellyén mint irányító kezdtem a pályafutásomat, de tisztában voltam vele, hogy balkezesként a jobbátlövő lesz az igazi posztom.