Kukkonia Liga Konferencia: jövőképek Dunaszerdahelytől Bilbaóig

Szeptemberben figyelemfelkeltő meghívó érkezett szerkesztőségünk e-mail-címére: az idei Kukkonia Liga Nemzetközi Konferenciára számos izgalmas nevet hívtak meg a szervezők, többek között két szakembert az Athletic Bilbaóból, a dán FC Nordsjaelland technikai igazgatóját, az ismert szlovák mentort, Michal Kopčant és Marco Rossit, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányát.

Ilyen névsor után nem meglepő, hogy közel háromszázan gyűltünk össze a MOL Arénában egy reggeltől estig tartó nemzetközi konferenciára. Újpest, Győr, Gyirmót, Sopron, Egyházkarcsa, Csenke, Vörösmajor – ez csak néhány a rengeteg, klubszínekben pompázó melegítő közül, amin megakadt a szemünk a jelenlévőket figyelve. A konferencia elsősorban az utánpótlásedzők számára ígérkezett tanulságosnak, hiszen az előadások legfontosabb témája a tehetséggondozás volt.

DAC-os kezdés

A Konferencia egy dunaszerdahelyi „szekcióval” kezdődött: előbb Jan Van Daele, a DAC ügyvezető igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd Németh Krisztián, a DAC Akadémia igazgatója vette át a szót. 

„A Kukkonia Liga projektnek az egyszerűsége a gyönyörű”

 – vágott bele, és elmesélte a sikerprojekt kezdeteit, amelyek a koronavírus-járvány időszakára vezethetők vissza. Ekkor bezáratták az akadémiát, nem lehetett edzeni, így eldöntötték: meglátogatják a Dunaszerdahelyi járás iskoláit, és mindenhol tartanak egy testnevelésórát, hogy felmérjék a terepet. Így páratlanul pontos rálátásuk lett a körülményekre, és azzal szembesültek, hogy az oktatási rendszer szó szerint egy csőd fizikai és mentális szempontból is. Úgy döntöttek, a DAC védnöksége alatt beszállnak a fiatalok fejlesztésébe a régióban. 

„A harmadikosok és negyedikesek körében már óriási problémákat láttunk. Ebbe a történetbe nekünk bele kellett lépnünk. Dóka Tímeával és Ravasz Tibivel kidolgoztunk egy tervet, amire a Világi család azt mondta: fantasztikus.”

A folytatásban felfigyelt munkájukra a szlovák szövetség, megnyertek egy országos versenyt az újonnan alakított csapattal, majd gyorsan egy UEFA-szervezésű versenyen találták magukat. „Pár hónappal később már Nyonban voltunk, az UEFA főhadiszállásán, ahol a marketing-igazgató és a technikai igazgató szenvedélyesen tapsolt a projektünknek. A tanulság: kis járás vagyunk, de ha összefogunk, olyan dolgot vihetünk véghez, aminek nagy visszhangja van” – tette hozzá Németh Krisztián, kiemelve, hogy az UEFA 51 induló közül választotta győztesnek a Kukkonia Liga projektet, ezzel a DAC olyan nevek közé iratkozott fel, mint a Bilbao, a Marseille vagy a Mainz.

„Szeretnénk ezt a módszert népszerűsíteni, és remélhetőleg minden régióban kialakul egy klub, amely a rendszer élére áll. Örülnénk, ha minél többen fociznának, hiszen Szlovákia és Magyarország is kis ország, ahol minden tehetséget meg kell találni, és mögéjük kell állni” 

– mondta az akadémia igazgatója.

A páratlan Athletic Bilbao

A Bilbao egyedülálló klub a világon abban a tekintetben, hogy csak baszk, illetve saját nevelésű labdarúgókat foglalkoztat. A klubot Eneko Bóveda, az akadémia igazgatója és Aitor Ugarte, az akadémia vezető edzéskoordinátora képviselte.

Bóveda elmagyarázta, hogy hazaiként kezelnek minden Baszkföldről származó játékost, illetve azt, aki már gyerekként az akadémiára került. A 3 millió lakossal rendelkező, nagyjából 20 ezer négyzetkilométeres tartományban hatalmas verseny zajlik a tehetségekért, hiszen jelenleg négy élvonalbeli klub is baszkföldi: a Bilbao mellett a Real Sociedad, az Osasuna és az Alavés. Az Athletic a nagy harc közepette is komoly hálózatot épített ki a régióban, jelenleg 178 partnerklubja van. 

„A fő problémánk az elmúlt években talán az volt, hogy a Real Sociedad megerősödött, márpedig a fiatalok döntésében a felnőttcsapat eredményessége is számít. Tíz éve egyértelműbb volt, hogy minket választanak”

 – fogalmazott Bóveda. „Mi nem vagyunk ott a piacon, nincs olyan, hogy keresünk egy magas, kilences támadót. Ha viszont a klubon belül rendelkezésünkre áll egy alacsonyabb, mozgékony befejező csatár, akkor miatta átformáljuk a rendszerünket” – magyarázta.

Aitor Ugarte részletesebben is bemutatta az edzésmódszereiket, hogyan mérik a fiatalok teljesítményét, és kiemelten beszélt a mentális felkészültség fontosságáról is. Elmondása szerint Bilbaóban már az utánpótláscsapatoknak is van pszichológusa, hiszen az U19-ből a felnőttekhez való átmenet nagyon problémás tud lenni. Ha egy kiemelkedő játékos hirtelen, életében először padozni kényszerül, az komoly mentális kihívás...

A győri példa

Határozott előadásmódjával és gondolataival nagy kedvencünk volt az ETO Akadémia igazgatója, Havas Máté, aki 2022 óta tölti be funkcióját, és az új győri korszakot is ekkortól számítja. 

„Soha nem hangzott el, hogy a DAC farmcsapata lesz a Győr. Ha egymás ellen játsszunk, meg akarjuk verni egymást. Együtt gondolkodunk, közös az érdekérvényesítés. Nagy segítség, hogy a közelünkben van egy klub, amely megosztja velünk, miképp oldja meg a dolgokat. Lehet, hogy máshol vannak a hangsúlyok a képzés során, de utánpótlásszinten közös edzéseket is vezénylünk”

 – fogalmazott az igazgató a dunaszerdahelyiekkel való partnerségről, majd kiemelte: az említett edzések nagyon komoly értékkel bírnak. Amikor vegyítették a fiatalokat, edzési mutatóik sokszor meghaladták még a meccseken elért számaikat is.

Havas Máté arról is beszélt – vitathatatlanul jogos sértődöttségel – hogy abban az időben, amikor kritizálták a Győrt a sok légiós miatt, valójában a második legtöbb fiatal magyar játékperccel rendelkezett a klub. Havas kiemelte azt is, hogy támogatják a fiatalok kettős életpályamodelljét, ezt segíti a Szécheny Egyetemmel való együttműködésük, ahol jelenleg a felnőttcsapat két játékosa is tanul.

Győrben szintén elsősorban a régió tehetségeire számítanak. Minél idősebb korosztályról van szó, annál távolabb merészkednek a kutatásban Győrtől, az ifiknél pedig már egész Magyarországot szemmel tartják.

A dán zsenik

„Pszichológusokkal és mentális jólétért felelős trénerekkel is dolgozunk, de emellett nagyon fontos, hogy pozitív környezetben készüljenek a fiatalok” – szögezte le Flemming Pedersen, aki az FC Nordsjaelland edzőjéből vált a klub technikai igazgatójává. 

Bár a világhírű akadémiájáról ismert Nordsjaelland az elmúlt tíz évet figyelembe véve átlagosan csak a negyedik helyen végzett a dán élvonalban, rengeteg topligás játékost nevelt ki. A klub Elefántcsontparton, Ghánában, Egyiptomban és az USA-beli San Diegóban is működtet akadémiát. 

„Könnyebb a semmire ráépíteni valamit, mint egy meglévő dologra” – mondta Pedersen, aki az előadása második felében meglepően közvetlen, emberi hangnemre váltott.

 „Munka közben ugyanúgy állok hozzá a tulajdonosunkhoz, mint a takarító nénihez. Nem teszünk különbséget emberek között. Elképesztően sokat számít, ha egy »helló« után mondasz egy keresztnevet is. Nem veszekszünk, minden körülmények között építő diskurzust folytatunk. És mindenkinek joga van megszólalni, illetve tévedni.”

Érdemes volt figyelni arra, amit Pedersen mondott: az öt legerősebb európai ligában jelenleg tizennyolc Nordsajelland-nevelés szerepel (pl. Dorgu – Manchester United, Kudus – Tottenham, Skov Olsen – Wolfsburg, Sulemana – Atalanta), a klub pedig az elmúlt tíz évben 262 millió eurós (!) haszonnal zárt – ha az átigazolási összegeket vizsgáljuk, ez a kilencedik legmagasabb szám Európában.

A pszichológus szekció

„Amikor a Puskás Akadémiánál dolgoztam, figyeltem a játékosok testbeszédét. Az egyik edzés előtt láttam egy demotivált játékost, akinek semmi kedve nem volt az egészhez. Nem tetszett neki az időjárás, sem a feladatok, amiket gyakorolni készültünk. Megkértem, hogy találjon magában valamilyen motivációt. Nem sikerült neki. Ekkor megkérdeztem őt, hogy ha edző lenne, mit mondana egy így viselkedő játékosnak. Elgondolkodott és így szólt: »Egyszerűen csak kaparj és hajtsd végig az edzést.« Ennyiben maradtunk. Edzés után odajött hozzám az edző, és azt mondta: »Mit műveltél azzal a játékossal, hihetetlen számokat produkált az edzésen!«”

Több, ehhez hasonló tanulságos példával rukkolt elő Michal Kopčan, ismert mentálhigiénés szakember, aki tanácsadóként dolgozott többek között a Slovannál és a Puskás Akadémiánál is. Kopčan elsősorban azt hangsúlyozta, hogy egy edző egyszerre nevelő, sőt apafigura is a játékos számára. 

„Edzőként nem ragadhat el a hév, nem engedheted meg magadnak az elemi indulatot. Képzelj el előre szituációkat olyankor, amikor nem élesben mennek a dolgok. Gyakorolj viselkedési formákat. Néha szükséges, hogy az asztalra csapj vagy belerúgj egy ajtóba, de tedd azt tervezetten, kontrolláltan és nem indulatból. Példát kell mutatnod.”

Az előadók sorát Ludo Pollers sportpszichológus zárta, aki abból a szempontból kakukktojásnak számított, hogy sok jelenlévő számára nem igazán volt egyértelmű, mi is mondandója célja. A győrieknél és újabban már a DAC-ban is szerepet kapó szakember a tanulás és az automatizmusok kialakításának fontosságára helyezte a hangsúlyt, és egy mondatát mindenképp kiemelnénk. 

„Ki a klasszis játékos? Aki káoszt teremt az ellenfél soraiban és rendet a sajátjában.”

A napot Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitány jó kedélyű panelbeszélgetése zárta Branislav Fodrek (DAC) és Borbély Balázs (Győr) edzőkkel, a diskurzust (ahogy az egész konferenciát) profin, három nyelven vezényelte le Nagy Krisztián, a DAC sajtófőnöke és PR-menedzsere.