Kemény lecke modern játékból

Vladimír Janočko (balra) Vladimír Šmicerrel csatázik a labdáért az olomouci cseh–szlovák futballderbin, melyen biztos hazai siker (4:1) születettTASR-felvételLátnunk kell ugyanis, hogy – némileg leegyszerűsítve a dolgokat – a csehek futballoztak, a szlovákok pedig csak védekeztek. Nem azért, mert ez volt a taktikájuk, hanem mert rá voltak kényszerítve. Nehezen tudták hárítani az egyérintéses akciókat, melyek során a labdabiztos hazaiak állandóan változtatták a helyüket, mutatták magukat, céltudatos offenzívával gyakran statisztaszerepre degradálták a nehézkes vendégeket, akik nem tudták, hova ugorjanak előbb. A közbeavatkozások során mindig késtek egy ütemet, kevésbé voltak határozottak. De miért? A gyorsaság hiánya miatt. Ez a mutató az alfája és az omegája a mai modern labdarúgásnak, amelyből szerdán a csehek adtak ízelítőt. Mindent lendületes mozgás közben csináltak, kényszerítőztek, úgynevezett egyből passzokkal igyekeztek a kapu felé, hengerelték ellenfelüket. Vitathatatlan, Ladislav Jurkemik edző védencei egyetlen meghatározó futballtulajdonságban sem tudták felvenni a versenyt Rosickýékkal. Leginkább talán éppen gyorsaságban. Tipikus példája ennek Timko: ha már nem érte utol a Dortmund kedvencét, könyörtelenül és kíméletlenül elkaszálta (örülhet, hogy csak sárga lapot kapott), Baroš viszont úgy húzott el mellette, mint a japán gyorsvonat a vicinális mellett.

„Meglehetősen riadtan, rémülten játszottunk, a fiúk féltek alkotni, kockáztatni, helyenként az alibi futball szintjére süllyedtek, vagdosták előre a labdát a két csatár felé, ahelyett, hogy valami érdemlegest kezdtek volna vele. Futballozásunkból hiányzott az ún. közjáték, ennek következtében állandó nyomás alatt voltunk, a középpályán nem tudtuk tartani a labdát. Egyesek erőbedobása sem tetszett nekem, gyakran csak passzívan támadták riválisukat” – mondta Ladislav Jurkemik edző. Mit lehet ehhez hozzátenni? Nem sokat. Csak kérdőjelek motoszkálnak az emberben: miért volt ez így, miért van ez így szinte minden válogatott meccsen? Már évek óta. Megkockáztatjuk a választ: mert a játékosok nagy többsége nemzetközi mércével mérve kevésbé képzett, hiányában van a mai labdarúgást meghatározó futballelemeknek. Ez a momentum tudat alatt ott motoszkálhat az agyukban, nem nagyon igyekeznek túljátszani jobb ellenfelüket, félnek, hogy nevetségessé válnának. Inkább megkísérlik túlküzdeni. De hát az igazi futball nem erről szól, ez csak egyik természetes velejárója, amely a legjobb csapatoknál magas színtű tudással, technikával, gyorsasággal párosul. Ahogy a csehek esetében láttuk. Nem csoda, hogy szerdán este lefutballozták (nem leküzdötték!) a pályáról ellenfelüket, leckét adtak neki a modern labdarúgásból.

Szlovákia válogatottja a törökök elleni Európa-bajnoki selejtezőig (szeptember 8., Isztambul) már nem nagyon lesz nívósabb, a játékosok nem bújhatnak ki a bőrükből, nagy változtatásokra nincs idő. De a védelem közepének összetételén el kellene gondolkodni. A szerdai improvizálás sikertelen volt, például a sokat és könyörtelenül szabálytalankodó Timko nem megoldás. Jurkemik: „Újaknak adtam lehetőséget, egyesek igazolták, hogy nem valók a kiszemelt posztra.”

A tréner korábban azt nyilatkozta, legfeljebb három helyen változik a csehek elleni meccshez képest a „török” csapat. De változik-e majd a játék? Maradjunk a kérd#jelnél...