„Ilyen még nem volt a karrierem során” – interjú Bénes Lászlóval

A hét elején a Szlovák Labdarúgó-szövetség arról tájékoztatott, hogy gyomorbántalmakkal küzd. Hogy érzi most magát?

Igen, a gyülekezőre úgy érkeztem, hogy gyomorproblémáim voltak. De csak keveset kellett kihagynom, amikor úgyis csak laza edzés volt műsoron, mivel a hétvégén még bajnokit játszottam. Szerdán már rendesen edzettem végig, szerencsére nincs gondom. Teljesen felkészülten várom a meccset.

Nem akármilyen mérkőzéssel nyitja a szlovák válogatott a vb-selejtezőket: előny vagy inkább hátrány, hogy rögtön a csoportfavorit németek ellen lépnek pályára?

Amikor megkaptuk ezt a csoportot, tudtuk, hogy a németek lesznek a legkeményebb ellenfél. Az, hogy az első vagy az utolsó meccset játsszuk-e ellenük, vagy adott esetben a másodikat, a harmadikat, mindegy, mivel minden esetben nagyon nehéz találkozó vár(na) ránk. A németek nagyon erősek, világsztárokkal. Előny lehet, hogy hazai pályán kezdünk.

És mire lehet számítani a fiatal német csapattól? Mivel lehet őket megfogni?

Több fiatal van a keretükben, de a nemrégi átigazolások is megmutatták, hogy abszolút topjátékosokról van szó. Saját bundesligás tapasztalatomból is mondhatom, hogy nagyon erős a német válogatott. Nehéz meccsre számítok, tényleg mindenkinek a maximumot kell nyújtani, és akkor ha jó napot fogunk ki, meg fogjuk tudni őket szorongatni. Ehhez mind védekezésben, mind támadásban maximális koncentráció lesz szükséges. 

Közel tíz éve légióskodik(-ott) Németországban. Speciális motivációt is jelent önnek a németek ellen pályára lépni?

Igen. Eddig még nem játszottam a német válogatott ellen, így különleges mérkőzés lesz ez számomra. Sok évet fociztam Németországban, a játékosokat ismerem a pályáról, ebből a szempontból mindenképp speciális találkozó lesz. De ugyanúgy várom a többi vb-selejtezőt is, mert egy válogatottmeccs mindig különleges.

Azért is kell félig-meddig múlt időt használnunk, mert két hete a Kayserisporhoz került egyéves kölcsönjátékra az Union Berlinből. Az esetleges váltásról már legutóbb is beszélgettünk, de mennyire volt váratlan a törökországi célállomás?

Az előző szezon után biztos voltam benne, hogy változásra lesz szükségem. Beszéltem az Union képviselőivel, miután megérkeztem a nyári szünetről, azt mondták, ha befut egy lehetőség, elengednek. Már akkor olyan értelemben kommunikáltunk egymással, hogy nem számítanak rám az új idényben, biztos voltam benne, hogy mennem kell. Úgy voltam vele, hogy ki szeretnék próbálni mást is, mint Németországot, még ha volt is pár ajánlatom a Bundesliga 2-ből. Olyan sok megkeresésem nem volt, ami érthető, mert nem volt annyi játékpercem, amennyit szerettem volna. A befutottak közül ezt találtam a legmegfelelőbbnek. 

Beszéltem a Kayserispor sportigazgatójával, az edzőjével, Markus Gisdollal, aki német – sőt, az egész szakmai stáb német vagy beszél németül. Sikerült beszélnem néhány játékossal is, akik már dolgoztak vele, mindenkitől csak jó hallottam róla. Ami a legfontosabb volt, hogy azt ígérték, folyamatosan játéklehetőséget kapok majd. Ez pedig nagyon fontos, hiszen most kezdjük a vb-selejtezőket, amelyeken, ha sikeresek leszünk, nyáron nagy torna várna ránk. Így ebből az évből ki kell hoznom a maximumot, minél többet játszani, formába lendülni és minél eredményesebb lenni. 

Vélhetőleg akkor ez a bizalom is az egyik titka annak, hogy szinte berobbant a csapatba. Rögtön az átigazolása után becserélték a bajnokira, majd a kezdőben találta magát, a Kocaelispor ellen pedig első gólját is megszerezte (amely csak azért nem lett győztes találat, mert a 95. percben egyenlítettek a hazaiak). Ennyire fekszik önnek a Kayserispor játékrendszere és a csapattársak stílusa?

Ilyen még nem volt a karrierem során: amint megérkeztem, még aznap éjjel átestem az orvosi vizsgálaton, másnap reggel aláírtam a szerződést, majd délután elutaztam a csapattal Isztambulba, és következő nap – továbbra is edzés nélkül – már pályára is léptem. Úgy, hogy a játékosok közül egyetlenegyet ismertem, akivel régebben egy hónapig együtt edzettünk. Így állhattam be 30 percre, ami megmutatta, egyértelműen számol velem az edző, elég komoly szerepben. Nagyon jó érzés volt, ráadásul a becserélésem után sikerült kiegyenlítenünk a Basaksehir otthonában. Aztán jött a Galatasaray elleni bajnoki, akik teljesen más kategóriát képviselnek. Ki is kaptunk 4:0-ra, de ott is játszottam 70 percet. Pár napja pedig sikerült megszereznem az első gólomat, úgy, hogy 90 percig a pályán voltam. Azaz megkaptam a lehetőséget, a többi rajtam múlik, a beilleszkedés mindenesetre nagyon gyorsan ment.

Három meccs alapján, két hét után nehéz teljes összképet kapni a Super Ligről, de mik az első benyomásai a török bajnokságról, a fociról és a közegről?

Nagyon erős bajnokság lett a török, az elmúlt pár évben nagyot lépett előre, amit az is alátámaszt, hogy nagynevű játékosok igazolnak Törökországba. Nemcsak a Galatasaray, a Fenerbahce, a Trabzonspor, a Besiktas rendelkezik jó játékosokkal, nálunk is azt vettem észre, hogy jó kis küzdős csapatunk van, és még szó van újabb igazolásokról is. Minden meccsen végig kell fel-le futni. Taktikailag talán nincs olyan magas szinten a Super Lig, mint a topligák, de a színvonal nagyon jó. Minden lehetőség adott arra, hogy jó szezont fussak. 

A családja is önnel tart Kayseribe?

Igen. A családommal, a feleségemmel is megvitattuk a dolgot, nyilván az ő beleegyezése nélkül nem mentem volna Törökországba. Részükről ez teljesen rendben van, ők is kint lesznek velem. Közös döntést hoztunk, amikor elfogadtam a Kayserispor ajánlatát.