Hét ellenfelet intézett el a rettenetes erejű hentes

A háborús ellentétek áthidalására az 1928-as olimpia rendezési jogának odaítélésénél a NOB választása szándékosan a semleges Hollandiára esett, és a kiengesztelődés szellemében indulhattak a német sportolók is. Amszterdamban lobbant fel első alkalommal az olimpiai láng a stadion nyilvánossága előtt, és ekkor vonult be először a részt vevő országok küldöttségei közül elsőként a görög csapat, és még 46 nemzet sportolói követték, köztük női atléták is. Ez sokaknak nem tetszett, magának Coubertinnek sem. A már beteg NOB-elnök (1925-ben lemondott tisztségéről) levélben fejezte ki fejcsóválását, rosszallását a női atlétika műsorra tűzése miatt. És majdnem igaza lett.

Simán zajlott le négy szám, mígnem a vadonatúj 800 méteres futásnál bekövetkezett a katasztrófa. Ahogy a döntő kilenc résztvevője átfutott a célon, mindnyájan összeroskadtak. A NOB urai erre összevonták szemöldöküket és elhatározták: a 800 métert mint nőietlent törlik az olimpiáról. De nem csak azt: 1930-ban azt javasolták, minden női atlétikai számot töröljenek a játékok műsorából. A kezdeményezést elutasították. Nagy érdeklődéssel várták a Finn Futógép szereplését. Nurmi ugyanis az USA-ban járt versenykörúton, és 140 nap alatt 55 alkalommal indult különböző versenyeken, és negyvenszer javított világcsúcsot. Amikor megdöntötte Shrubb 26 éve fennálló világrekordját hét mérföldön, megkérdezték a vegetariánus futót, nem fáradt-e el. Mire ő csodálkozva visszakérdezett: „Miért? Hiszen csak hét mérföldet futottam...” A két olimpia között azonban túlhajtotta magát. Megnyerte ugyan a 10 000 métert, de utána rosszul lett. 5000 méteren és a 3000 m-es akadályfutásban már csak a második helyen végzett.

Kocsis Antal szerezte a magyar ökölvívósport első olimpiai arany-érmét. A szélvészbokszoló típusa volt, az amerikai riporterek kondíciófenoménnek nevezték, de „muzsikálni” is tudott az öklével. A légsúlyú döntő harmadik menetében valósággal elfújta a szorítóból ellenfelét, aki a hajrában egy recs-csenő horogtól térdre rogyott. Kocsis udvariasan felsegítette...

A birkózóversenyek egyenes kiesési rendszerben zajlottak, így Keresztes Lajosnak, a rettenetes erejű hentesnek (korábban felkérték a Tarzan-filmek főszerepére, de nem engedték Amerikába), egymás után hét ellenfelét kellett legyőzni az elsőséghez. Feladatának olyan könnyedséggel tett eleget, hogy jöhetett volna akár további hét is. De ez még csak 14 lett volna, Petschauer Attila kardvívó viszont négy nap alatt 58 (!) ellenfelét intézte el, az aranyérmes magyar csapat minden mérkőzésén részt vett. Ezt követően az egyéniben már kissé fáradtan vívott, a döntőben kikapott Terstyánszkytól.

ÖTKARIKÁS KRÓNIKA

HOL, MIKOR: 1928. máj. 17–aug. 12.

INDULÓK: 46 ország 3015 sportolója (ebből 290 nő)

SPORTÁGAK/VERSENYSZÁMOK: 16/122

CSEHSZLOVÁK GYŐZTESEK: František Ventura (lovaglás, vadászugrás); Ladislav Vácha (torna, korlát)

MAGYAR ARANYÉRMESEK: Mező Ferenc (művészeti verseny, az antik olimpiák története); Terstyánszky Ödön (kardvívás); Keresztes Lajos (birkózás, könnyűsúly); Kocsis Antal (ökölvívás, légsúly); kardcsapat (Garai János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József, Terstyánszky Ödön)