Guardiola elhozta a felvilágosodás korát a modern futballba

Bár gyakran hiábavaló a modern legendákat a letűnt évek nagyságaihoz hasonlítani, de azok, akik látták Guardiola korát maguk előtt, valószínűleg egyetértenek abban, hogy valami egyedit és szinte leírhatatlant épített fel három történelmi, európai óriásklubnál is.

Barcelona B 2007–08 | Barcelona 2008–12

Manapság már nehéz elképzelni, de volt idő, amikor Pep Guardiola csak egy volt az ígéretes, feltörekvő menedzserek közül, akinek még rengeteg bizonyítanivalója volt. Természetesen ragyogó játékoskarrier állt mögötte, de ez önmagában sosem garantálja a csillogó időszakot a kispadon. Így kezdte edzői karrierjét a Barcelona B csapatánál, amely a spanyol futball negyedik ligájában játszott 2007/08-ban, és rögtön bajnoki címre is vezette csapatát, ami megalapozta kinevezését az első csapathoz, amely kicsit gyengébb éveken ment keresztül.

Az Athletic spanyol újságírója, Pol Ballus jól emlékszik az akkori izgalmakra.

„Legendaként érkezett azért, amit játékosként elért, az emberek érthetően kíváncsiak voltak rá. Amikor az első csapatba került, azzal az ígérettel érkezett, hogy megújítja a klub kultúráját. A szurkolók örültek az érkezésének, de nem tudták elképzelni, hogy mi fog történni. Igazuk volt: ami történt, azt elképzelni sem lehet.”

A holland legenda, Johan Cruyff ekkorra már óriási hatással volt Guardiola karrierjére. Pályafutása során végig Guardiola mentora maradt, segített megformálni annak az embernek az alapelveit és futballfilozófiáját, aki később minden idők egyik legnagyobb edzőjévé vált. A legfontosabb pillanat mégsem egy nagy győzelemhez vagy trófeához köthető, ellenkezőleg.

„Az első két La Liga-mérkőzést, amelyet a Barca Pep irányítása alatt játszott, nem nyerte meg” – mondja Ballus. „Kikaptak a Numancia ellen, egy olyan csapat ellen, amely abban a szezonban végül kiesett, és csak döntetlent értek el a Racing Santander ellenében, ami szintén nem számított valami nagy eredménynek. Mindenki azt hitte, hogy bajban lesz a csapat, de Johan Cruyff írt egy vezércikket, amelyben kifejtette a szurkolóknak, hogy ne aggódjanak, mert nagyon jól játszik a csapat, és jönni fognak az eredmények is. És jöttek is: a Barcelona Guardiola első szezonjában triplázott, és már nem is nézett vissza: négy szezon alatt 14 jelentős trófeát szerzett a klub. 

De – ami talán ennél is fontosabb – ez volt az az időszak, amikor a futball elkezdett megváltozni, külön feladattá vált felkészülni a Barcelona játékára.”

Négy évvel a kinevezése után Guardiola kulturális ikonná és közéleti személyiséggé vált, de kimerült. Négy év után rájött, hogy így nem lehet élni. Pep minden erejével az előtte álló kihívásokra koncentrált, de ekkorra pihenésre volt szüksége, mert a hosszú út végletesen kimerítette.

Guardiola edzői időszaka egyszerre áldás és átok a Barcelona szurkolói számára: azoknak, akik elég szerencsések voltak ahhoz, hogy tanúi lehessenek a felemelkedésének, és ugyanezek a szurkolók lesznek azok is, akik vélhetően örökké ez után az időszak után sóvárognak majd. Katalóniában általános vélemény, hogy a futballt még soha nem játszották úgy, mint 2008 és 2012 között, és talán soha többé nem is fogják.

Bayern München 2013–2016

Pep egyéves szabadságra küldte magát a Barcelona-korszak után, de már annak felénél megerősítették, hogy a 2013/2014-es szezonban a német óriásnál, a Bayern Münchennél fog visszatérni. Egy egész más feladat várt rá: a Barcánál egy mélyrepülésben lévő csapatot vett át, Münchenben viszont egy triplázót, hiszen érkezése előtt a Bayern megnyerte a hazai duplát, és megnyerte a Bajnokok Ligáját is.

Az egyik legismertebb német szakíró, Raphael Honigstein jól emlékszik arra az izgatottságra, amelyet a Bundesliga egésze érzett Guardiola közelgő érkezése miatt.

„Szinte lehetetlennek tűnt, hogy a Bayern megszerezze őt, amikor hat hónappal az érkezése előtt mindez kiszivárgott” 

– állítja. „Sokan nem hitték el, hogy a Bayernt választja a következő projektjének. Az egész német futball áhítattal és izgalommal telt meg, hogy Guardiola minden héten a bajnokságban lesz. Mégpedig erős ellenféllel szemben: Klopp az egyik, Guardiola a másik oldalon.

Guardiola megnyerte a Német Kupát, és debütáló szezonjában 34 bajnoki mérkőzésen 90 pontot szerzett, ami azóta is rekord. A német futballt aztán a következő nyáron már az egész világ irigyelte, amikor a Die Mannschaft megnyerte a 2014-es világbajnokságot Brazíliában. Ez egy olyan teljesítmény volt, amelyen mindenhol ott volt Guardiola ujjlenyomata.

„Az érkezése abszolút globális érdeklődést keltett a Bundesliga iránt” – mondja Honigstein. „Az a tény, hogy a Bayern megnyerte a Bajnokok Ligáját, hatással volt a klubra, de aztán Guardiolával olyan csapattá váltak, amelyet minden évben esélyesnek tartottak a végső sikerre. Az végül elmaradt, de egymás után háromszor jutottak be az elődöntőbe. 

Eközben a Jürgen Klopp vezette Borussia Dortmund is nagyon sikeres volt, a kontrasztos stílusuk pedig sok szurkoló képzeletét ragadta meg belföldön és azon túl is”.

Guardiola németországi korszaka egybeesett a német futball felemelkedésével, és a 2014-es német válogatott is az ő stílusa felé nyitott, alapvetően a középpályásaira építő focit játszott, amilyet korábban nem igazán látthattunk a csapattól.

Guardiola az egyéneknek is segített – Schweinsteiger, Lahm, Müller, Neuer, Boateng – ők alkották a sikeres csapatok gerincét a válogatottban és a Bayernben is, kétségtelen, hogy Guardiola nagy hatással volt rájuk. A passzjáték és a teljes kontroll, ami a Barcelonánál védjegyévé vált, hétről hétre megmutatkozott az Allianz Arénában is. Guardiola hét trófeát, köztük három Bundesliga-győzelmet szerzett három szezon alatt Bajorországban.

Manchester City (2016-tól)

Ennek ellenére az angol futball szinte szkeptikusan fogadta, amikor Pep kinevezését először megerősítette a City, és sokan azon tűnődtek, hogyan fordítható át Guardiola menedzseri filozófiája a Premier League egyedi igényeire. Az átmenet végül aztán olyan zökkenőmentesnek bizonyult, hogy Guardiola nemcsak jött, látott és győzött, de végül olyan szinten beilleszkedett, hogy mára részben manchesterinek nevezi magát.

„Guardiolát egyszerűen megvette a város, az angol foci, a szurkolók. Olyannyira, hogy mára ő is teljesen berendezkedett, ő a Tast társtulajdonosa, amely Manchester egyik legjobb étterme! 

A városközpontban él, biciklizik, élvezi Manchestert, és azt a relatív békét és nyugalmat, amit ott kap. Pep mindenképpen Manchester szövetének és történelmének részévé vált” – vallja Henry Winter, a Daily Telegraph és a Times korábbi vezető futballújságírója, aki jelenleg a Sports Illustrated rovatvezetője.

Sokan vádolják azzal Guardiolát, hogy itt is könnyű volt neki, hiszen összevásárolt sztárokból áll a csapata, de ez nem, legalábbis nem teljesen igaz.
„Azt várnánk el egy City kaliberű klubtól, hogy világsztárokba fektessen, de a helyi tehetségeket is igyekeznek felépíteni.

 Csak nézzük meg az Akadémiát és azokat a csodálatos játékosokat, akiket kineveltek, mint például Phil Foden, Rico Lewis vagy Nico O’Reilly. 

Pep mindannyiuknak lehetőséget adott, ami tovább erősítette a Manchesterhez fűződő köteléket. Nem hiszem, hogy túloznék azzal, hogy Pep a felvilágosodás korát indította el az angol futballban, nemcsak a futballstílusával, de a tehetséggondozásával is” – állítja Winter.

„Amikor a futballtörténészek visszatekintenek majd erre a korszakra, a Pep-felvilágosodás koraként fogják leírni, és csak hálásak lehetünk azért, amit a játékkal tett. Egy lépéssel mindenki előtt járt. Ő egy sakknagymester, aki szó szerint két lépéssel előrébb jár a többieknél. Állítom, hogy Pep öröksége máris érezhető az angol futballon. Emellett nézzük csak meg a más edzőkre gyakorolt hatását, ott van például Mikel Arteta és Enzo Maresca, Pep mindenhol ott van.”

És a filozófia itt is eredményekkel párosult: a Manchester City 131 éves történetének legsikeresebb korszakában 18 trófeát tett Guardiola a vitrinbe, ami zsenialitásának újabb bizonyítéka.