Fénykeresők nyomában

Budapest. Január végéig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban a Fénykeresők – Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában című időszaki kiállítás, amely 1718-tól, Bél Mátyásnak a magyarországi tudósok összefogását szorgalmazó első elképzelésétől 1825-ig, a Magyar Tudós Társaság megalapításáig terjedő bő százéves időszakot fogja át.

Az utóbbi évtizedek nemzetközi felvilágosodás-kutatásának egyik jelentős felismerése, hogy a 18. századi tudós társaságok, irodalmi és nyelvápoló egyesülések, gazdasági és patrióta körök, szabadkőműves páholyok hatékonyan szolgálták a reformeszmék terjedését, ösztönözték az irodalom és a tudományok fejlődését, hozzájárultak a társadalmi és politikai modernizációhoz, előkészítették a polgárosodás folyamatát, felerősítették a nemzeti függetlenségre irányuló törekvéseket. Nem elhanyagolható szerepet játszottak számos író, költő és tudós – köztük például Kazinczy Ferenc, Martinovics Ignác, Szentmarjay Ferenc, báró Podmaniczky József, Berzeviczy Gergely – munkásságában. A felvilágosult társaságok hálózata minőségileg új kommunikációs szerkezetet hozott létre, mely átfogta a társadalom több rétegét, és elősegítette a rendi társadalomszerkezet felbomlását, a szabadkőműves páholyok pedig elősegítették az országhatárokon átnyúló értelmiségi együttműködést. A január 28-ig nyitva tartó tárlat mindenekelőtt a társaságok dokumentumait és kiadványait, a korabeli folyóiratokat, a szabadkőművesek sajátos tárgyait és rítusait mutatja be. (k)