Európa-liga: a londoniak nyerték az angol házidöntőt

Az Európa-liga idei döntőjének különösen nagy tétje volt: két pocsék szezont futó angol csapat próbált javítani az összképen, nem utolsósorban pedig megszerezni a jogot arra, hogy a következő idényben is a kiléphessen a nemzetközi porondra -- nem is akárhova, hanem egyből a BL-be.

Másképp fogalmazva: Ante Postecoglu és Ruben Amorim állása is kockán foroghatott szerda este, még úgy is, hogy a zuhanyhíradó szerint előbbit, a Spurs mesterét semmi sem menti meg a kirúgástól.

Mind a Tottenham, mind az MU nagy elánnal játszott az első félidőben, hol egyikük, hol a másikuk pillanatai következtek. S bár minden támadásban benne volt, hogy jöhet egy jól/rosszul megpattanó, lecsorgó labda vagy egy védelmi hiba, igazán nagy helyzetet nem láthattunk. Mégis született egy gól, ugyancsak küzdelmes körülmények között: egy londoni beadást követően Johnson nem tudta kapu felé tenni a labdát, de a manchesteri Shaw testéről az visszakerült elé, s közvetlen közelről a kapufa mellé lőhette azt -- 1:0 a Tottenhamnek.    

Sokáig a második félidőben is csak párharcokat láthattunk, aztán a 70. perchez közeledve rákapcsolt a Manchester: Höjlund fejesét a gólvonal elől vágta ki Van de Ven, Yoro lövését blokkolták, később Bruno Fernandes csúsztatott kevéssel mellé. A csereként beállt Garnacho is tesztelte Vicariót, a Tottenham kapusát, de az állás nem változott. 

Az utolsó percekben és a 7(!) perces hosszabbítás során a manchesteriek már túl idegesek voltak ahhoz, hogy futballozzanak, a jó ideje már csak a védekezéssel törődő londoniak így aránylag könnyen hárították sorjázó beadásaikat. Amikor pedig Shaw fejesét kivédte Vicario, egyértelművé vált, hogy marad az 1:0.

A Tottenham 2008 (!) után, az angol Ligakupa megnyerése óta első troféáját szerezte. Az EL győzteseként ősszel a BL-ben szerepelhet.