Elutasítások, fenyegetések – futballvébé a politika árnyékában

A 2026. június 11. és július 19. között megrendezendő eseménnyel kapcsolatban azonban egyelőre nem a futball játssza a legfontosabb szerepet, folyamatosan akadnak olyan hírek, amelyek izgalomban tartják a közvéleményt.

Október 2-án, csütörtökön az Adidas bemutatta a Triondát, a jövő évi vébé hivatalos, spanyolul „három hullámot” jelentő labdáját, amely figyelemre méltó technikai újításokkal ünnepli a három rendező nemzetet.

„A labda négy panelből álló hullámmintát ábrázol, amely a három nemzet egységét szimbolizálja” 

– magyarázta a FIFA. Minden országot egyedi jelkép képvisel: egy juharlevél Kanadát, egy sas Mexikót és egy csillag az Egyesült Államokat.

Ami a technikai paramétereket illeti, a Trionda mély varratokkal, dombornyomott vonalakkal és országikonokkal rendelkezik, amelyek olyan felületet hoznak létre, amely a gyártó szerint optimális stabilitást ad, biztosítja a megfelelő és egyenletesen elosztott légellenállást a levegőben való haladás során. Természetesen nem hiányozhat belőle egy úgynevezett integrált csip, amely valós idejű adatokat továbbít a videobíró-rendszernek (VAR), hogy növelje a döntéshozatal pontosságát, különösen a leshelyzetek esetén.

„Az adatokat másodpercenként 500-szor küldi el a rendszer, így a labda mozgása folyamatosan követhető”

 – tette hozzá Hannes Schaefke, az Adidas innovációs vezetője.

Gianni Infantino, a FIFA elnöke szerint a hivatalos labda lenyűgöző, amellett a három rendező ország egységét és szenvedélyét jelképezi.

Érdekesség, hogy az első, 1930-as, uruguayi világbajnokság óta összesen 23 különböző labdadizájnt használtak, az Adidas-korszak pedig csak 1970-től, a mexikói Telstar megjelenésével köszöntött be.

Diplomáciai bonyodalom

A csoportkör sorsolását 2025. december 5-én tartják Washingtonban, de az eseményt már két hónappal korábban diplomáciai botrány vezette fel. Az Egyesült Államok kormányzata ugyanis nem adott beutazási vízumot az iráni delegáció több tagjának.

Az elutasítottak között van Mehdi Taj, az Iráni Labdarúgó-szövetség elnöke – aki egyben az ázsiai szövetség alelnöke –, valamint Amir Galenoei szövetségi kapitány is. A vízum megtagadásáról Taj értesítette Gianni Infantinót, a nemzetközi szövetség (FIFA) elnökét is, aki közbenjárhat az amerikai kormányzatnál, hogy változtassák meg a döntést. Infantino még szeptember elején arról biztosította a kijutást kiharcoló iráni válogatott tagjait, hogy a FIFA mindent megtesz az amerikai beutazási vízummal kapcsolatos problémák megoldására.

Mi lesz az izraeli válogatottal?

Egyébként sincs könnyű helyzetben Infantino, aki egyre gyakrabban kénytelen politikával is foglalkozni. A FIFA elnökét ugyanis többen abba az irányba próbálják terelni, hogy álljon azon kezdeményezés élére, amely szerint a Gázai övezetben zajló háború miatt ki kellene zárni a világbajnoki selejtezőkről az izraeli válogatottat.

A helyzet súlyát jól mutatja: az ENSZ már a felfüggesztési javaslatot is megfogalmazta, az UEFA pedig mérlegelni fogja, hogy napirendre vegye-e az ügyet. Sokak szerint már nincs észsze­rű érv amellett, hogy Izrael továbbra is részt vegyen a nemzetközi versenyeken, miközben a Gázában zajló háború civilek tízezreinek életét követeli.

Természetesen akad ellenérv: a sport világa korábban sem volt következetes. Németországot és Japánt eltiltották a világháború után, a Dél-afrikai Köztársaságot kizárták az apartheid miatt, és Oroszországot is büntették Ukrajna megtámadása után, ugyanakkor más, háborúba keveredő ország – Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Mianmar – továbbra is játszhatott.

Izrael október 11-én Norvégiában lép pályára – ez lehet az első mérkőzés, ahol a tiltakozás nemcsak a lelátókon, hanem a nemzetközi sportszervezetek szintjén is megjelenik. Ugyanakkor Donald Trump és az amerikai külügyminisztérium máris állást foglalt, és kijelentette, mindent megtesz, hogy megakadályozza Izrael kizárását.

A kérdés viszont nem egyértelmű, ha történne is szankció, akkor azt ki hozhatja meg. A selejtezőket az UEFA, a világbajnokságot a FIFA rendezi, Trump pedig utóbbi szövetségen keresztül próbál nyomást gyakorolni. Ugyanakkor Európa erkölcsi elvekre hivatkozik, ez a konfliktus pedig akár töréshez is vezethet a felek között.

Ami egyelőre biztos, hogy a nemzetközi szövetség a csütörtöki, svájci ülésén nem hozott döntést, miközben Gianni Infantino a beszédében arra kérte a résztvevőket, hogy a futballt használják fel a béke és az egység megteremtésének eszközeként szerte a világon.

„A FIFA-nál elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a futball erejét felhasználva egyesítsük az embereket egy megosztott világban” 

– magyarázta. De valahogy nem hiszünk abban, hogy Palesztina és Izrael egyesülne a futball ügyében.

A futball túlmutat a rezsimeken

Donald Trump szerepe egyébként is érdekes, az Egyesült Államok elnöke ugyanis nyilvánosan megkérdőjelezte Seattle és San Francisco alkalmasságát. Trump szerint a két város radikális őrültek irányítása alatt áll, és ha nem javul a közbiztonság, kész elvenni tőlük a világbajnoki mérkőzéseket.

A FIFA gyorsan reagált, Victor Montagliani, a szervezet alelnöke és az észak- és közép-amerikai szövetség elnöke világossá tette: a döntés nem az amerikai elnök kezében van.

„Ez a FIFA tornája, a FIFA hatásköre. A döntéseket mi hozzuk meg” 

– nyilatkozta Montagliani, hozzátéve, hogy a futball túlmutat a politikai rezsimeken, és túléli azokat.

Trump korábban már bevetette a Nemzeti Gárdát több amerikai városban, és most hasonló lépéseket fontolgat. Seattle és San Francisco egyébként hat-hat mérkőzésnek adna otthont a nyári tornán, és ha hinni lehet a FIFA kiállásának, akkor ez nem is fog megváltozni. A szövetség egyértelművé tette, hogy a vébé nem lehet politikai alku tárgya, és nem függhet az aktuális hatalmi szólamoktól.
 

Tüntetés és tiltakozás Marokkóban

2030-ban Spanyolország, Portugália és Marokkó rendezi a labdarúgó-világbajnokságot. A két európai országban egész jó az infrastruktúra, a fejlődő országok közé sorolt Marokkóban azonban nem. Ráadásul a fejlesztések miatt városrészeket rombolnak le, embereket üldöznek el otthonaikból.

A 24.hu beszámolója szerint öt év múlva 17 város 20 stadionjában rendeznek mérkőzéseket, Marokkó hat helyszínt jelentett be a FIFA felé: Agadir, Casablanca, Fez, Marrakes, Rabat és Tanger városát. A problémát az jelenti, hogy a stadionépítés és környezetrendezés címszó alatt a buldózerek egész városrészeket rombolnak le, hogy utakat és vasútvonalakat hozzanak létre, megkönnyítve a szurkolók eljutását a helyszínekre.

A korábbi tulajdonosok – akik általában a legkiszolgáltatottabb rétegből kerülnek ki – azonban olyan kicsi kárpótlást kaptak, hogy hetek óta vissza-visszatérő tüntetésekkel próbálnak tiltakozni a kormány világbajnokság megrendezésére vonatkozó tervei ellen. Az „Egészségügyet akarunk, nem stadionokat” vagy a „Nem akarjuk a világbajnokságot” szlogenekkel a tüntetők azt követelték, hogy Aziz Ahannús kormánya inkább biztosítson egészségügyi ellátást, megfelelő oktatást és számolja fel a korrupciót, ahelyett, hogy milliárdokat költene a stadionberuházásokra.