Sport
- TASR-felvétel

Búcsú a modern futball legnagyobb varázslójától

ÚJ SZÓ ONLINE

2018. január 23. 18:35

Ronaldinho visszavonulását bátyja és menedzsere, Roberto de Assis jelentette be hivatalosan 2017. január 17-én. A jelenleg a Barcelona nagyköveteként tevékenykedő 37 éves brazil 2015-ben játszott utoljára tétmeccset. Aki látta futballozni, sosem fogja elfelejteni.

A modern futballnak számtalan hérosza akadt, de talán egy sem, aki Ronal­din­hóhoz fogható bohém, kiszámíthatatlan varázslatot csempészett volna a pályákra, a legkritikusabb pillanatokban is szélesen vigyorogva. Ronaldinho abból a szempontból is egyedi játékosnak mondható, hogy – ha őszinték akarunk lenni – igazából csak öt évet töltött a topfutballban 2002 és 2007 között, ez idő alatt viszont mindent megnyert, amiről futballista álmodhat: világbajnokságot, Bajnokok Ligáját, Aranylabdát. 

Egy tragédia jelentette a kezdetet

Ronaldo de Assis Moreira, röviden Ronaldinho 1980. március 21-én született Porto Alegrében. Nagy szegénységben élt a családjával egészen addig, míg bátyja, Ro­berto híres futballista nem lett. A kis Ronnie minden erejével azon volt, hogy bátyja példáját követve remek focistává váljon. Tizenkét éves volt, amikor tragikus fordulat következett be életében: édesapja, aki a Gremio stadionjában volt parkolóőr, belefulladt házuk úszómedencéjébe.

Ekkor Roberto – aki egyébként egészen a brazil olimpiai válogatottságig vitte – vette át a családapa szerepét, Ronaldinho pedig minden energiájával még inkább a futballra összpontosított. Tehetségére nagyon fiatalon felfigyeltek: kilencéves korában már a Gremio játékosa volt, de „csak” 18 évesen mutatkozhatott be a nagycsapatban. A következő esztendőben már a nagyválogatottban is feltűnt az 1999-es Copa Américán, ugyanebben az évben gólkirályi címet nyert a Konföderációs-kupán.

ronaldinho

Szupersztár születik

Európából a Paris Saint-Germain érdeklődött iránta, de csak hosszas jogi huzavona után került a párizsiakhoz, fél éven keresztül egyáltalán nem játszott. A válogatottból is kikerült, és Scolari csak 2001-ben hívta vissza, miután a PSG-ben jó idényt produkált. A nemzeti csapat trénere jól döntött, hiszen Ronaldinho a 2002-es világbajnokságon remekül futballozott, nagy szerepe volt a Selecao aranyérmében.

Később a PSG-nél problémái akadtak a szakvezetővel, Luis Fernández­zel, ráadásul a csapat is gyengébben szerepelt. Ennek ellenére a Real Madrid, a Manchester United és a Barcelona versengett az aláírásáért – végül az utóbbi került ki győztesen, és nemcsak a katalán drukkereknek lett új kedvencük és szupersztárjuk, hanem az egész világnak. 

Hogy megértsük, mekkorát is veszít a futball Ronaldinho visszavonulásával, elég felidézni Ramos Besa újságíró szavait: „Hihetetlen az, amit Messi tud, de azt minden nap tudja. Ha lemaradtál egy meccsről, majd megnézed a következőt. Ronaldinho viszont folyamatosan képes volt meglepni minket a varázslatával és egyszerűen látnod kellett őt mindig, különben azt érezhetted, lemaradsz valamiről. Valami csodálatosról.”

Ronaldinho, a sztárcsináló

2005. május 1-jén, az Albacete elleni hazai bajnoki előtt a Barcelona ifjú tehetsége, a 17 éves Lionel Messi még mindössze 69 pályán töltött perccel rendelkezett a La Ligában. Az Albacete ellen is csak csereként számolt vele Frank Rijkaard: a 87. percben küldte pályára Samuel Eto’o helyett. 107 másodperccel később Ronaldinho ellép néhány védőtől a középpályán, majd Messi elé emeli a labdát, aki egy érintést követően elegánsan átemeli a kapust. Tévesen lest ítélnek, a gól érvénytelen. 

18 másodperc van hátra a rendes játékidőből. Pont elég a brazil mágusnak és kis tanítványának, hogy még egyet varázsoljanak, miközben az Albacete mindent megtesz az egyenlítésért. Ehelyett azonban Van Bronckhorst szereli Rubén Súarezt és Deco lőtt passzal hozza játékba Messit. Ő fejjel teszi maga elé, beáll a védőnek és visszakészíti Ronaldinhónak, aki újra az alálöbbölős passzal próbálkozik a középső védő, Gaspar Gálvez fölött. Messi hagyja egyet pattanni a labdát, majd másodszor is átemeli Valbuenát.

A Camp Nou szinte felrobban. Ekkor még nem tudtuk, hogy Ronaldinho mekkora rajongója Messinek, de itt volt egy jel: a mester két gólpasszt is adott Messinek, hogy az megmutathassa, mit tud. A gól után Ronaldinho a hátára vette Mes­sit, hogy így ünnepeltesse a nézőkkel. Ahelyett, hogy féltékeny lett volna az ifjú titánra, sztárt csinált belőle.

Amit csak ő tudott

Ronaldinho legnagyobb sikereit a Barcelonánál érte el, ahol spanyol bajnok és Bajnokok Ligája-győztes lett. 2005-ben Aranylabdát nyert. Miután elhagyta a Barcát, játszott a Milanban, majd visszatért Brazíliába. Utolsó csapata a Fluminense volt.

„A futballnak szentelt három évtized után kilépek a megvalósult gyerekkori álmomból – fogalmazott maga az érintett. – Egyúttal köszönetet mondok a labdának, amely mindvégig inspirált, és társam volt minden győzelemben. Ezer köszönet Istennek ezért az életért, amely megadatott nekem, valamint a családomnak és a barátaimnak. Azok, akik ismernek engem, tisztában vannak vele, mennyire félénk vagyok, és hogy nem szokásom sokat beszélni, de most teljes lelkemből köszönöm mindazoknak a segítségét, akik lehetővé tették, hogy azzal foglalkozzak, amit a legjobban szeretek” – zárta gondolatait a világbajnok, aranylabdás futballista.

Visszavonulásával nemcsak egy legenda távozott a pályákról, de hosszú időre talán maga a brazil futball is, melynek Ronaldinho volt az utolsó megtestesítője. 

„Ronaldinho úgy cselez, mint Ri­ve­lino, úgy lát a pályán, mint Ger­son, olyan szabadon szárnyal, mint Garrincha, olyan sebes, erős és dinamikus, mint Jairzinho vagy Ronaldo, olyan technikás, mint Zico, és nem kevésbé kreatív, mint Romario. De neki van egy különleges képessége is: mosolyt csal az arcodra” – méltatta a játékost Tostao, az 1970-es brazil világbajnok válogatott ikonja. 

Ronaldinhóról mondták

Lionel Messi: „Ronnie rettentő fontos volt a számomra – nagyon fiatalon kerültem be a Barca öltözőjébe, és ő volt az első, aki odalépett hozzám és a szárnyai alá vett. Belefuthattam volna másmilyen csapattársakba is, ezért nagyon szerencsésnek érezhettem magam. Idősebbként Ronaldinho odafigyelt rám és megvédett engem, de az igazi megtiszteltetés az volt, hogy csapattársként mellette játszhattam.”

Carles Puyol: „A legfontosabb dolog, amit mondhatok vele kapcsolatban az, hogy ő adta vissza nekünk a hitünket, a lelkünket. Ő tanította meg újra szárnyalni és mosolyogni a Barcát.” 

Dele Alli: „Az én korombeli srácok közül szerintem mindenkit lenyűgözött Ronaldinho lazasága, hanyag eleganciája, minden mozdulatán érződött, hogy ösztönös zseni. Emlékszem, mennyit néztem a videóit, és aztán próbáltam utánozni. Sosem sikerült.”

Frank Rijkaard: „A világ valaha volt egyik legjobb játékosa. Az öltözőben is nagyon fontos szerepe volt, mindig nevetett, segített levenni a terhet a többiek válláról, még ha ő maga is rettentő nyomás alatt állt. Ragadós volt a jókedve, sokat segített nekem.”

Edgar Davids: „A trükkjei, a képzettsége, a váratlan húzásai. Nem kétség, Ronaldinho volt a legjobb, akivel valaha játszhattam.”

Ruud van Nistelrooy: „A legnagyobb, egyszerűen nem tudok betelni a játékával, az embernek könnybe lábad a szeme a gyönyörűségtől. A technikája felülmúlhatatlan, cselez, gólt lő, passzol, vezényli a csapatot. Én tudom, milyen nehéz a legmagasabb szinten játszani, de számára mindez könnyed szórakozás.”

Ronaldo Luis Nazário de Lima:  „A pályán megsemmisített egy mozdulattal, a meccs után viszont együtt viccelődött és nevetett veled. Ilyet senki mástól nem láttam soha.”

ronaldinho

Milliókat ért a siker

Ezt az életérzést a pályán kívül is kamatoztatni tudta. Amikor Mes­si, C. Ronaldo, Neymar vagy Pog­ba eurómilliókat kasszíroznak a reklám- és marketingpiacon, egy pil­lanatra mind hálát adhatnak a sorsnak, hogy előttük Ronaldinho már új szintre emelte a világklasszis fogalmát, imázsát és értékét. 

Igaz, hogy ma már a százmilliós, vagy egyenesen milliárdos nézettség is elérhető a YouTube-on, de a kétezres évek közepén ez még messze nem volt így. Olyannyira, hogy az első egymilliós nézettségű videóra 2005-ig kellett várni, és nem más volt, mint Ronaldinho és a Nike reklámkampánya, a Touch of Gold, amelyben a brazil zseni egymás után lőtte a kapufákat a tizenhatosról, miközben egyszer sem esett le a labda. Trükkvideó vagy sem, mindannyian elhittük, hiszen ha van valaki, aki azt csinál a labdával, amit akar, akkor az Ronaldinho Gaúcho, akinek a labda volt a legfőbb társa minden győzelemben.  

Hegedűs Henrik

Önnek ajánljuk